Kerítésen innen

A tűzijáték nemcsak felesleges és drága, de mérgező is

tűzijáték,

Az egészségünkre gyakorolt hatása miatt foglalkozzunk most egy kicsit a tűzijátékkal, úgy általában. A tűzijáték során a levegőbe, majd a Duna/Balaton/talajvíz által az ivóvizeinkbe és a termőföldön keresztül a zöldségekbe és a gyümölcsökbe az egészségünkre veszélyes anyagok kerülnek.

“Ami a csövön kifér!”

Nézzük csak, mi minden kerül abba a kis csőbe, amiből az a lélegzetelállító tulipánmotívum lesz a budapesti égbolton.

PERKLORÁTOK Az alkálifémek perklórsavval alkotott sói (elsősorban a kálium-perklorát) nagyon erős oxidálószerek, ami azt jelenti, hogy magas hőmérsékleten oxigén fejlesztése mellett elbomlanak, ha pedig éghető anyagokkal keverik őket, a bomlás robbanásszerű gyorsasággal játszódik le. Ezért használnak perklorátokat a tűzijátékeszközök gyártásához – gyakorlatilag ettől robban a robbanószer. A perklorátok viszont sajnos csúnyán mérgező vegyületek is egyben: egyrészt akadályozzák a pajzsmirigyet a növekedést és fejlődést serkentő hormonok termelésében, másrészt valószínűleg rákkeltőek is. És akkor képzeljük el, ahogyan ma este a mintegy 5700 pirobomba perkloráttartalma szépen belevitorlázik az ámuló szemünkbe, a tátva maradt szánkba meg a Duna kék vizébe. Merthogy mondhatjuk mi azt, hogy ugyan már, királylány, a tűzijáték 200 méter magasan robban, tuti, hogy nem jut abból semennyi a Duna kék vizébe, de sajnos az a helyzet, hogy de. Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatói 2004 és 2006 között vizsgálták egy kis oklahomai tó vizének összetételét a július 4-i tűzijátékok után. 14 órával a show után a víz perklorát-tartalma helyenként több mint ezerszeresére (!) nőtt. A mérgező anyagok mennyisége a víz hőmérsékletétől függően 20-80 nap alatt állt vissza a normál értékre.

MIKROSZEMCSÉK A levegőben szállongó, 2,5 mikron alatti méretű szilárd részecskék néhány éve kerültek a figyelem középpontjába – mióta bebizonyosodott gyalázatos szerepük a légzőszervi és keringési megbetegedések kialakulásában. 2015-ben két amerikai kutató 315 légszennyezettség-vizsgáló állomás adatait vetette össze a július 4-i tűzijátékokat követő 24 órára vonatkozóan. Minden kommentár nélkül közöljük a grafikont. Mint Peking legrosszabb napjaiban. Forrás: sciencedirect.com (képként megtaláljátok a grafikont)

NEHÉZFÉMEK ÉS EGYÉB BORZALMAK

Hát ez is elég szomorú történet. A csodaszép színes tűzijáték olyan édibédi anyagoktól lesz csodaszép színes, mint a lítium és a stroncium (piros), az alumínium (fehér) vagy a bárium-nitrát (zöld), hogy csak a saját színeinknél maradjunk. Az 1996-os Stockholmi Vízi Fesztivál tűzijáték-parádéja után a levegő arzéntartalma a normál érték duplájára emelkedett, a szintén nem túl barátságos higany vagy az ólom koncentrációja meg egyenesen 500-szorosára nőtt. A higany és az ólom tűzijáték-alapanyagként történő használatát szerencsére egy ideje már betiltották, de egyik sem arról híres, hogy magától csak úgy felszívódna… és mondjuk arzén és stroncium azért maradt bőven az „étlapon”.

Ne tartózkodj a szabad levegőn, ha a közeledben tűzijáték zajlik!

SZÉN-DIOXID ÉS ÓZON

Szintén amerikai az a kutatás, amely szerint a Függetlenség Napján eldurrogtatott 120 millió tonna tűzijáték – elsősorban annak lőportartalma – miatt körülbelül 50.000 tonna szén-dioxid került a levegőbe. Ez kb. annyi, mintha 2700 hektár erdő égett volna le. Persze nagyon jó, hogy nem égett le az a 2700 hektár, de azért ez akkor is nagyon durva környezetszennyezés egyetlen nemzeti ünnep miatt.” A cikk, amiből idéztem, nem mai, de a benne szereplő tények változatlanok, és magam sem tudtam volna jobban összefoglalni.

(Forrás)

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

Kapcsolódó

Friss!

Szólj hozzá!