A választó válaszol!

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9. és 14. között, tehát alig egy héttel hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás előtt, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újravizsgálta a bizonytalanok preferenciáit és az átszavazási hajlandóságokat. Érdemes figyelmesen olvasni, hiszen nyakunkon a választás.

Tíz bizonytalan szavazóból hat tekinthető teljesen bizonytalannak, négy már tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el.

A választásukat titkolók több mint kétharmada elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a valóban bizonytalanok körében háromnegyedes ez az arány. Tíz választását titkoló közül hatan kormányváltást szeretnének, a valóban bizonytalanok körében némileg kisebb ez a csoport.Tízből hat nem kormánypárti szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali összefogásra szavazzon, ha annak érdemi esélye van legyőzni a Fideszt, és kétharmaduk akkor, ha van esélye megakadályozni a Fidesz kétharmadát. Tíz LMP szavazóból kilenc, és a Jobbik szavazók fele tartja elképzelhetőnek, hogy a kormányváltás érdekében egy baloldali összefogásra szavazzon. Amennyiben a kétharmad leváltása a cél, az LMP szavazók ugyanilyen magas arányban szavaznának át, és a Jobbik szavazók körében is majd’ kétharmadra emelkedik az arány. Amennyiben a DK külön indul, és egy baloldali együttműködésnek van esélye megnyerni a választást, akkor a DK szavazók kétharmada szavazna át; tízből hat LMP szavazó cselekedne eképpen hasonló esetben. Viszont az LMP szavazók csupán negyede szavazna át a Jobbikra egy hasonló helyzetben.

Tíz bizonytalan szavazóból hat tekinthető teljesen bizonytalannak (58 százalék), négy már tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el (39 százalék). A teljesen bizonytalanok nagyobb része (44 százalék) tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem döntötte el, hogy melyik pártra szavaz, míg 14 százalékuk számára egyik párt sem szimpatikus, és lehet, hogy végül el sem mennek szavazni.

A titkolózók aránya az elmúlt háromnegyed évben, 2017 áprilisához viszonyítva lényegében megduplázódott

A legutóbb még csupán az összes megkérdezett negyede (23 százalék) tartozott ebbe a csoportba, majd 2017 októberében már harmada (33 százalék), míg mára 39 százalékra növekedett az arányuk.

bizonytalanok_csoport

A választásukat titkolók több mint kétharmada (68 százalék) elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a valóban bizonytalanok körében háromnegyedes (73 százalék) ez az arány. Tíz választását titkoló közül hatan (56 százalék) kormányváltást szeretnének, a valóban bizonytalanok körében némileg kisebb (46 százalék) ez a csoport.

bizonytalanok

Tízből hat nem kormánypárti szavazó (58 százalék) elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali összefogásra szavazzon

Persze csak akkor ha úgy látja  annak érdemi esélye van legyőzni a Fideszt, és kétharmaduk (64 százalék) akkor, ha van esélye megakadályozni a Fidesz kétharmadát.

Egy hasonló helyzetben a Jobbikra való átszavazási hajlandóság minden esetben kb. tíz százalékponttal kisebb. A válaszadók fele (50 százalék) szavazna át, hogyha a pártnak, vagy jelöltjének van esélye legyőzni a Fideszt, és kicsivel többen (54 százalék), ha meg tudnák akadályozni a kétharmadot.

Azonban a válaszadók negyede (25 százalék) mindkét irányba átszavazna, ha a Fidesz győzelme lenne a tét, míg harmada (31 százalék) akkor, ha a kétharmad megakadályozása múlna ezen.

átszav bal_jobb

Tíz LMP szavazóból kilenc (91 százalék), és a Jobbik szavazók fele (46 százalék) tartja elképzelhetőnek, hogy a kormányváltás érdekében egy baloldali összefogásra szavazzon. A bizonytalan szavazók körében szintén a megkérdezettek fele (50 százalék) cselekedne így, míg az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak háromnegyede (76 százalék).

Négy hónappal ezelőtti kutatásunkkor

A Jobbik és a bizonytalan szavazók körében hasonló volt az átszavazási hajlandóság (47 és 53 százalék), ám az LMP szavazók körében érdemi növekedés figyelhető meg, hiszen akkor még csupán háromnegyedük (75 százalék) szavazott volna át; ez 16 százalékpontos növekedés.

atszav_bal_bont

Amennyiben a kétharmad leváltása a cél, az LMP szavazók hasonló arányban (89 százalék) szavaznának át, míg a Jobbik szavazók körében majd’ kétharmadra (61 százalék) emelkedik az arány. Az egyéb ellenzéki pártok szavazói ebben az esetben mindannyian átszavaznának (100 százalék), míg a bizonytalanoknak több mint a fele (54 százalék).

négy hónappal ezelőtt végzett hasonló kutatás adataihoz képest ebben az esetben sehol sincs érdemi elmozdulás,akkor az LMP szavazók 85 százaléka, a Jobbik szavazók szintén 61 százaléka, míg a bizonytalanok 55 százaléka mondta azt, hogy átszavazna egy baloldali, esélyes jelöltre.

 

Amennyiben a DK külön indul, és egy baloldali együttműködésnek van esélye megnyerni a választást, akkor a DK szavazók kétharmada (68 százalék) szavazna át; tízből hat LMP szavazó (59 százalék) cselekedne eképpen hasonló esetben. Míg a DK esetében a szavazóik ötöde (22 százalék) tartana ki a pártja mellett egy ilyen esetben, addig az LMP szavazók kicsivel több mint harmada (37 százalék).

Azonban csupán az LMP szavazók negyede (26 százalék) szavazna át a Jobbikra egy hasonló helyzetben, és kétharmaduk (66 százalék) továbbra is a saját pártjára szavazna.

Ide-oda

Jól látszik a felmérésből, hogy egyre többen titkolják preferenciáikat, hiszen ebben az országban már szinte mindent a “fortélyos félelem igazgat”. Akik viszont vállalják véleményüket, azok gondolataiból kibontakozik, melyek azok a pártok, amelyeknek támogatói a kormányváltás érdekében szinte minden megoldást megfontolnak és melyek azok, ahol sokkal megcsontosodottabbak az álláspontok.

Az eredményhez  még egyszer hozzátesszük, hogy az adatfelvétel megelőzte a hódmezővásárhelyi eredményt. Ma nagy valószínűséggel nagyon más számokat kapnának, illetve kapnak a kutatók.

Mindezek mellet ne feledjük az örök igazságot sem, hogy választás-t és nem közvéleménykutatás kell nyerni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük