A Várban lakni nem életbiztosítás? – Lakáshelyzet a Várkerületben
Megosztás
Rengeteg félelem, aggodalom és bizonytalanság veszi körül mostanság a Várkerületben élő és vállalkozó embereket. A lakástulajdonosok és bérlők nem tudják, hogy mi lesz a lakásuk sorsa a kormány Várba költözése után.
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás
Rengeteg félelem, aggodalom és bizonytalanság veszi körül mostanság a Várkerületben élő és vállalkozó embereket. A lakástulajdonosok és bérlők nem tudják, hogy mi lesz a lakásuk sorsa a kormány Várba költözése után.
Az állam elkezdte bejegyeztetni az elővásárlási jogát a kerületi ingatlanokra
Egy tavaly év végi kormányrendelet alapján a magyar állam elkezdte bejegyeztetni az elővásárlási jogát a kerületi ingatlanokra. Felmerül a kérdés, hogy ki és milyen alapon dönt arról, hogy kinek az ajánlatát mérlegelheti a testület és kiét nem. V. Nazály Márta blogbejegyzésében elemzi a problémát.
A bejegyzéseket a Földhivatal egyébként csak a nem lakáscélú ingatlanokra tette meg, viszont valamennyi I. kerületi magántulajdonú üzlethelyiség és a lakásokhoz tartozó tárolók és garázsok is elővásárlási joggal lettek terheltek. A tulajdonosok több ízben fellebbeztek, de a bíróság ezeket elutasította. Mindeközben a nyár elején a kormány 4 milliárd forintot különített el elővásárlásra, és mivel nem tudjuk, hogy mit akarnak ebből megvenni, félelmet és bizonytalanságot kelt az itt lakókban ez a helyzet.
Eladó, vagy mégsem?
A Város Mindenkié 2017. évi adatigénylései alapján az I. kerületben 17 ezer lakás van, ebből 1426 áll az önkormányzat tulajdonában (8,4%). Az önkormányzati tulajdonú lakások egy része társasházban található, forgalomképes – ezek többségét az utóbbi években eladták, már csak az utolsó darabok vannak önkormányzati kézben. Ahogy minden önkormányzat a rendszerváltás után, az I. kerületi is igyekezett megszabadulni az „IKV-s” lakásállománytól, amelynek terhét nehéz volt kezelni.
Több olyan esetről is tudok, hogy a bérlő kezdeményezte a lakás megvásárlását, de ez előterjesztésként sohasem került a képviselőtestület elé és a Hivatal vagy nem is reagál, vagy mondvacsinált okból elutasította a kérelmet. Felmerül a kérdés, hogy ki és milyen alapon dönt arról, hogy kinek az ajánlatát mérlegelheti a testület és kiét nem.