A véleményadóztatás semmilyen európai demokráciában nem fogadható el

Titkolja az adóhatóság, hogy volt-e olyan civil szervezet, amely a szombati határidőig regisztrálta magát „bevándorlást segítőként.” A Népszava által megkérdezettek a vakmerő utat választották: nem fizetnek. De a CEU meghátrált a különadó miatt.

A Magyar Helsinki Bizottság a menedékkérők jogvédelmével foglalkozik

Mi nem vagyunk adóalanyai ennek a rendelkezésnek, így biztos, hogy nem is fogunk beadni semmilyen bevallást – válaszolta a lapnak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szóvivője, miután a szombaton hatályba lépett bevándorlási különadóról kérdezték. Zádori leszögezte, menedékkérők jogvédelmével foglalkoznak. Erre a célra pedig az ENSZ, illetve az EU különböző szervezeteitől kapnak pénzt, amely mentes az adóztatástól.

Szombattól azoknak a személyeknek, vagy szervezeteknek, akik vagy amelyek a kormány szerint a bevándorlást segítik, egy új adónemet kell fizetniük. Sors László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) vezetője a kormánypárti Magyar Időknek azt a tájékoztatást adta, hogy az ilyen szervezeteknek augusztus 25-ig jelentkezniük kell az adóhatóságnál, és szeptember 15-ig le kell adniuk első adóbevallásukat is. A szervezeteknek az anyagi támogatás, vagy az átadott ingóság értékének negyedét kell átengedniük az államnak.

Az adóhivatal titkolózik

Noha a határidő szombaton lejárt, azt egyelőre nem tudni, volt-e olyan szervezet, amely regisztrált. A NAV ugyanis lapzártáig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésre. Arra sem, hogy felszólított-e bármilyen szervezetet a regisztrációra. Az adóhivatal titkolózása annyiban nem meglepő, hogy Zádori Zsolt szerint az új adónemre vonatkozó szabályok – azon kívül, hogy illegitimek és alkotmányellenesek – nem ellentmondásosak, vagyis talán még maga a NAV sem látja tisztán, kinek is kellene fizetnie.

Ezért az MHB minden jogi eszközt igénybe vesz azért, hogy ez a tisztességtelen szabály „szemétkosárba” kerüljön. Arra a kérdésre, hogy erre miért van szükség, ha az egyesületük nem érintett az ügyben, Zádori azt mondta: hiába nem vonatkozik rájuk, a kormány képviselői az összes nyilatkozatukban arról beszélnek, hogy nagyon is az MHB-ra értik ezt. – Visszatetsző: megalkotnak egy törvényt, amely nem vonatkozik ránk, de közben az állam felelős képviselői ennek az ellenkezőjét állítják – hangsúlyozta.

A cél a kormányétól eltérő hangok büntetése

A törvénynek az is problémája Zádori szerint, hogy azokat a szereplőket akarja büntetőadóval sújtani, akik, vagy amelyek a kormánnyal ellentétes véleményt formálnak a nemzetközi a migrációról. – Az egyetlen cél, hogy a kormánytól eltérő hangokat megbüntessék, a véleményadóztatás pedig semmilyen európai demokráciában nem fogadható el – szögezte le.

Hasonló állásponton van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. Leszögezték: „mivel a TASZ nem folytat olyan tevékenységeket amelyek a javaslat szerint a különadó befizetését vonják maguk után, nem vonatkozik ránk a törvény.” A civil szervezet úgy vélte: a kormány – ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná – ellehetetlenítené azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

A Népszava megkereste a Migration Aid igazgatóját is, hiszen Siewert Andrásék meglepő húzással kerülték ki a törvényt: pártot alapítottak. A bevándorlási különadóról szóló törvény szerint ugyanis nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány.

Senki sem tud semmit

– Egy adószakértő, vagy jogász sem tudta megmondani, hogy vonatkozik-e ránk a bevándorlási különadó – mondta Siewert. A Migration Aid igazgatója szerint az volt az általános állásfoglalás, hogy ne fizessenek, hanem várják meg, amíg a NAV hoz egy határozatot, amelyet ezután támadjanak meg a bíróság előtt. Hiszen a civilszervezet által megkérdezett szakértők szerint nem lehet tisztán látni addig, amíg nem lesz bírósági jogértelmezés. – Nem irigylem a NAV-ot sem, lényegében politikai döntést kell hozniuk, miközben ők adóügyi szervezet – fogalmazott. Siewerték a pártalapítással párhuzamosan elküldtek hétfőn egy levelet a NAV-nak arról, hogy mit gondolnak, az alapító okiratuk értelmében adókötelesek-e, vagy sem, ha igen, akkor miért. Válaszokat egyelőre nem kaptak.

(Forrás: Népszava)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük