A klímaharc és az EU alapértékeinek védelmét szolgálná a városok és a régiók közvetlen uniós finanszírozása. A visegrádi fővárosok és 11 európai nagyváros is részt vennének az Európai Zöld Megállapodásban.

A polgármesterek levelüket megírtál

A Régiók Európai Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatót Budapest, Prága és Varsó főpolgármestere, amelyen bejelentették, hogy további 11 európai nagyváros főpolgármesterével közösen levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez annak érdekében, hogy segítséget ajánljanak az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához, a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

- Hirdetés -

A városvezetők ismét szóvá tették, hogy a kelet-közép európai demokráciák válsága sürgős lépéseket követel az EU részéről a közvetlen finanszírozás megteremtésében.
Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere elmondta: Annak idején azért jött létre a Visegrádi országok szövetsége, hogy a régió közösen és konstruktívan lépjen fel az európai politika színpadán, ehhez képest ma országaink inkább blokkolják a kezdeményezéseket, ezzel a fővárosok nem tudnak azonosulni, helyette közvetlen partnerséget és együttműködést kínálunk az Európai Uniónak.
Zdeněk Hřib szerint Prága jelentős zöld fordulat előtt áll, ambiciózus célokkal a fásítás és az innováció területén a klímavédelem és a fenntartható fejlődés jegyében. Mégis, ahogy a régió többi országában, Csehországban is érdekellentét érezhető a kormány és a főváros között. „Erre nem lehet más válasz, mint a közvetlen támogatások rendszerének felállítása, amely közelebb hozza az embereket az EU-hoz, hiszen az önkormányzatok működése átláthatóbb és kevésbé bürokratikus” – hangsúlyozta Prága főpolgármestere.

Új kihívások Európa előtt

Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere szerint Európa előtt új kihívások állnak, az új válaszokat pedig csak új módszerekkel lehet megadni. Két válság sújtja kontinensünket: az egyik a klímaválság, amelynek megoldásában Európa talán példát mutathat a világnak, a másik a kelet-közép-európai demokráciák válsága. A négy főváros által életre hívott Szabad Városok Szövetsége azért született meg, hogy megmutassuk, a régió nem azonos a kormányok politikájával. Magyarországot éri a legtöbb OLAF-vizsgálat az Unióban, a transzparencia hiánya, az uniós pénzek kiismerhetetlen útja az EU-nak is komoly károkat okoz, így a közvetlen finanszírozás közös érdek. Fontos, hogy nem a panaszkodás a cél, hanem hogy proaktív és konstruktív válaszokat adjunk a problémákra, segítve a nemzetközi közösségünket. Ennek eszköze a Európai Zöld Megállapodáshoz való városi és regionális csatlakozás, amelyhez rajtunk kívül további 11 európai nagyváros csatlakozott. Azért lobbizunk, hogy megvédjük közös alapelveinket, és hogy válaszokat adjunk a mindannyiunkat érintő kihívásokra.

A városoknál dől el minden

A városvezetők üdvözölték a Bizottság törekvését, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé tegye Európát és felhívták az elnök figyelmét arra, hogy a rendszerszintű változtatásokra lesz ehhez szükség, amelyekhez helyi önkormányzatok a legmegfelelőbb partnerek. Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc.
A városok az elmúlt években is jelentős eredményeket értek el a klímavédelem és a fenntartható fejlődés terén, képesek megalkotni a szükséges szabályozásokat, miközben döntéseiket nem befolyásolja a kormányokra nehezedő lobbiérdek.
Európa legnagyobb városainak megvan a képessége és szándéka a változtatáshoz, azonban ehhez szüksége van az Unió közvetlen támogatásához. Bátorítóan hat a városokra, hogy az Európai Zöld Megállapodás meghirdetése kapcsán elhangzott: a régiók és a helyi közösségek mellett a kohéziós politika városi dimenzióját is kívánatos lenne megerősíteni, különös tekintettel az Európai Városi Kezdeményezésre.

Csak egy jelentős támogatás segítheti a városok küzdelmét

A klíma- és az energiapolitika megváltoztatásához és a jó példák helyi megvalósításához a városoknak és a régióknak jelentősebb támogatásra van szüksége. A polgármesterek figyelmeztettek, hogy az uniós költségvetés tervezésekor az európai intézményeknek fel kell ismerniük ezt a közös érdeket és a zöldpolitikai célok teljesülését közvetlenül elérhető források biztosításával és a városokra szabott EU-alapok létrehozásával segíthetik.
Új és bátor intézkedésekre van szükség, ki kell szélesíteni a már létező programokat és erőt kell adni a városoknak a zöldpolitika megerősítéséhez. A városok törekvései csak akkor vezetnek eredményre, ha az EU mögéjük teszi a szükséges szabályozást és finanszírozási rendszert.
„Készen állunk, hogy kivegyük a részünket Európa nagyszerű átalakításában egy karbonsemleges gazdaságért és támogatását kérjük ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak” – fordultak az Európai Bizottság elnökéhez és az Európai Tanács elnökéhez a főpolgármesterek.

A visegrádi fővárosok Európa klímaharcának  frontvonalban 1

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét