Kerítésen innen
Aki tovább akar élni, kerülje Nógrád megyét!
Magyarország úgy általában sem dicsekedhet azzal, hogy jók a nyugodt nyugdíjas kort megérők száma, akik egészségesen pihenhetik ki a 40 év munkával töltött évüket. Van azonban az országnak olyan megyéje, ahol még ezen felül is rizikós az élet.
Magyarország úgy általában sem dicsekedhet azzal, hogy jók a nyugodt nyugdíjas kort megérők száma, akik egészségesen pihenhetik ki a 40 év munkával töltött évüket. Van azonban az országnak olyan megyéje, ahol még ezen felül is rizikós az élet.
Nógrád megyében jelentősen az országos átlag felett van a halálozás,
a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékos az eltérés, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál – derül ki a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból, amelyről csütörtökön tárgyalt a nógrádi közgyűlés.
Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója azt is tartalmazza, hogy
a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot.
A 15 és 64 év közötti nők körében
a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében. Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos.
Kitér a beszámoló arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen.
A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.
A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet.
Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent.
Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is.
Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy
a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói kórházban pedig 20 milliárd forintot meghaladó fejlesztések történtek az utóbbi két évtizedben. Hozzátette, az infrastruktúra nagyjából rendelkezésre áll, az igazi kihívás az orvoshiány.
Ha nem az életünkkel játszanának, nevetségesnek mondható, hogy pártállástól függ, hogy egy igazolt adatot, ki hogyan értelmez.
Szerző
