A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport, a hónap utolsó vasárnapján ismét vendégségbe hívta a nehéz sorsú debrecenieket. Az ingyenes ételosztás egy tál meleg ebéddel várt minden rászoruló embert.
A hideg ellenére már az ételosztás kezdete előtt sokan álldogáltak a parkban.
Többségük már tudja, hogy a hónap utolsó vasárnapján biztos jól lakhat, gyakran még repetázni is lehet. A sorban az utcán élő honfitársaink mellett, nagyon sok kisnyugdíjas, korábban biztos egzisztenciával rendelkező közmunkás várta, hogy meleg ebédhez jusson. Egykor – több mint hat éve–még a hajléktalanok voltak többségben. Ma már azonban mind több, valaha szebb napokat megélt honfitársunk várja türelmesen a töltött káposztát. A már ismerős arcok mellett, mindig érkeznek újak, akik mára jutottak el oda, hogy hó végére már nem futja ennivalóra.
Szomorú látni a kopottas ruhájú nyugdíjasokat, akik idős korukra oda jutottak, hogy már az is ünnep, ha néha csirkefarhátra telik a kicsinyke nyugdíjukból. Beszélgetni nehéz velük, hiszen senki sem büszke arra, hogy idős korára ide jutott. Akik megnyílnak, arról panaszkodnak, kevéske nyugdíjból élnek, igencsak élére kell rakniuk a garast, hogy a rezsi kifizetése után még maradjon gyógyszerre és ennivalóra is. Van aki elmondta, nagyon sokszor választania kell hó végén, vagy eszik, vagy a gyógyszereit váltja ki. A kettő együtt már nem megy.
„És akkor még ott a rezsi, bár ahogy lehet a gázzal, a villannyal is takarékoskodom. Most, hogy lassan itt a tél, a hideg idő, nem tudom mi lesz”
-mondta elkeseredve a férfi. Nehéz számukra biztatót mondani, hiszen mi csak annyit tehetünk, hogy minden hónapban egyszer vendégül látjuk a társadalom peremére került felebarátainkat