Kerítésen túl
Áll a bál az EU-csúcson, de a show-nak messze nincs vége: a csúcs ma délután 4 órakor folytatódik!
A brüsszeli uniós csúcson napok óta folyik az alkudozás az 1,8 ezer milliárdos következő költségvetésről és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap felosztásáról. Ebből a pénzből adnának lökést a Covid-19 pandémia és a II. világháború végét követő recesszió óta nem tapasztalt visszaesés után az európai gazdaságoknak.
A huzavona egész hétvégén folyt
„Három nap non-stop munka után a reményem az, hogy a szalagcímek majd azt írják: megvalósítottuk a lehetetlen küldetést”
– mondta a csúcson elnöklő Michel a sorban harmadik vacsora után.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök azzal vádolta meg a holland kormányfőt, hogy úgy tesz,
mintha ő lenne Európa rendőre.
Emmanuel Macron
államfő hétfő hajnalban többször is az asztalra csapott, és azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a tárgyalásokról.
Angela Merkel
német kancellár pedig kemény szavakkal tette helyre Mette Frederiksent, miután a dán kormányfő a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) feladásával vádolta meg kollégáit.
Beszédes tény,
hogy a tárgyalások már negyedik napja tartanak – ilyen hosszú EU-csúcs utoljára 20 évvel ezelőtt volt Nizzában. Az idő sürget, hiszen a krízis sújtotta szektoroknak, cégeknek és a munkájukat vesztett embereknek – a már korábban bejelentett intézkedések mellett – sürgős, átfogó segítségre lenne szükségük.
Min megy a vita?
Az egyik fő vitapont a helyreállítási alap összetétele. Az Európai Bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós alap 500 milliárd eurós, vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró hitelből állna. (Végeredményben persze minden kölcsön lenne, hiszen az alapot az EU 30 éves, 2028 után visszafizetendő hitelből finanszírozná kötvénykibocsátás révén.)
Az már biztos, hogy
a vissza nem térítendő támogatás összege ennél jóval kevesebb lesz, elsősorban a Fukar Négyek – Svédország, Dánia, Ausztria, Hollandia –, valamint Finnország ellenállása miatt.
Ezek az országok ragaszkodnak ahhoz, hogy az összeg 400 milliárd euró alatt legyen, és szigorú feltételekhez kötnék felhasználását. A járvány által leginkább sújtott államok (főleg Olaszország és Spanyolország) viszont sokáig nem akartak 400 milliárd eurónál kisebb összeget elfogadni.
(Európát) zsarolják a Fukar Négyek
– mondta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök.
Ugyanakkor ebben a kérdésben már megállapodás körvonalazódik:
a vissza nem térítendő támogatás összege 390 milliárd euró lehet.
A másik nagy vitás kérdés, hogy jogállami feltételekhez kössék-e az uniós pénzek kifizetését ( mind a költségvetést, mind a helyreállítási alapot tekintve)
A magyar és a lengyel kormány vétót helyezett kilátásba abban az esetben, ha az Európai Tanács beemelné a megállapodásba ezt a kritériumot.
A magyar kormányfő szerint nem szabad belekeverni a politikát az uniós pénzek elosztásába. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy tudja, hogy
Orbán Viktor álláspontját támogatja Lengyelország mellett Csehország, Szlovákia és Szlovénia is.
Hollandiában viszont a szavazók nyomást gyakorolnak Rutte miniszterlenökre, mert egy főre lebontva, az ország uniós költségvetés egyik legnagyobb nettó befizetője. Ő az alkudozás során azt mondta:
„ha támogatást adunk, fontos, hogy azt reformokhoz kössük”.
Ruttének volt egy csörtéje Orbán Viktorral,
azután hogy a jogállamiság elveinek betartásához kötötte az uniós támogatások kérdését. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Budapestnek ez nincs ellenére, de időbe telik és hogy nem érti miért gyűlöli Rutte őt vagy Magyarországot. Az is felvetette, hogy hollandok a kommunistákat idéző ködös jogi megfogalmazásokat használnak.
Budapest mellett Varsó is korábban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a pénzügyi csomagot, ha jogállami feltételekhez kötik az uniós támogatásokat.
Délután 4-kor folytatódik az adok-kapok!
