Kerítésen túl
Alulinformált Európa – Vészhelyzet-kezelés
Az uniós állampolgároknak több információra van szükségük a vészhelyzetekre való felkészüléshez – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Katasztrófák és polgárok
A közvélemény-kutatás keretében arról kérdezték az EU 27 tagállamának lakosságát, hogy mennyire érzik kitettnek magukat katasztrófák kockázatainak, illetve milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek róluk. A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mennyire vannak felkészülve a vészhelyzetekre, és mennyire bíznak a védelmi szolgálatokban. Tizenhét EU-tagállam állampolgárai a szélsőséges időjárást, viharokokat, aszályokat és hőhullámokat azonosították a legfőbb kockázati tényezőként.
Az erdőtüzektől, a kiberbiztonságig
A válaszadók Portugáliában és Cipruson az erdőtüzek, Bulgáriában pedig az árvizek miatt érzik magunkat leginkább veszélyben, ugyanakkor Svédországban, Dániában és Csehországban, a kiberbiztonsági fenyegetések állnak a kockázati lista élén.
Németországban a politikai vagy geopolitikai feszültségeket, Észtországban a kulcsfontosságú infrastruktúrák meghibásodását, Finnországban pedig az egészségügyi vészhelyzeteket tekintik mindenekelőtt megkérdezettek a fenyegetés forrásának.
A felkészülés biztonsága
Az Európai Uniós állampolgárok többsége úgy érzi, a jobb felkészülés és több információ növelné egyéni ellenálló képességüket.
A felmérésből az is kiderül, hogy tízből majdnem négy embernek nincs ideje vagy pénzügyi forrása arra, hogy felkészüljön a katasztrófákra vagy vészhelyzetekre.
A kutatás szerint az uniós állampolgárok a katasztrófák kezelését illetően, inkább a családtagokra és a barátokra támaszkodnak, mint a védelmi szolgálatokra, civil szervezetekre, a helyi hatóságokra vagy a kormányzati szervekre. A megkérdezettek csupán 7 százaléka végez önkéntes munkát a katasztrófavédelmi szervezeteknél.
Szerző
