Megsérti a nemzetközi rendbe vetett bizalmat az Egyesült Államok egyoldalú döntése az iráni atomprogramról kötött megállapodás egyoldalú felmondásáról – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Münsterben. Brüsszelben tárgyal a jövő héten a brit, a francia, a német és az iráni külügyminiszter.
[mnky_ads id=”10551″]

A német katolikusok 101. naggyűlésén (101. Deutscher Katholikentag) tartott előadásában Merkel kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott megállapodások egyoldalú felmondása “nem helyes”.

Németország nehéz időkben is a nemzetközi közösség ügyeinek többoldalú megállapodásokon nyugvó rendezése, a multilateralizmus erősítésére törekszik, mert ez az eljárás ad leginkább esélyt a kölcsönösen előnyös, “win-win helyzetek” kialakítására – mondta a német kancellár.
[mnky_ads id=”10552″]

Azonban Washington kivonulása az iráni atomprogramról szóló egyezményből nem vezethet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez – húzta alá Angela Merkel.

Putyin és Merkel támogatja az atomalku fenntartását

Elvi jelentőségűnek nevezte az iráni atomalkunak az egyoldalú amerikai kilépés utáni fenntartását Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettőjük mai telefonbeszélgetése során.

A két vezető a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a szerződés mind a nemzetközi, mind a regionális biztonság szempontjából elvi jelentőséggel bír. A megbeszélés tárgya volt még a szíriai helyzet és Merkel május 18-án esedékes szocsi látogatásának előkészítése is.

A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben.

Putyin és Erdogan kitért a szíriai problémakörre és a kulcsfontosságú kétoldalú projektek megvalósítására is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának. Az orosz elhatározásról pénteken az Izvesztyija című napilap számolt be.

A szóvivő közölte: az eszközök Damaszkusznak való átadása csak lehetőségként merült fel az arab országra április 14-én mért amerikai-brit-francia rakétacsapás után.

Putyin és Merkel egyébként pénteki megbeszélése során szót ejtett az ukrajnai válságról, egyebek között az EBESZ-megfigyelők biztonságát szavatoló ENSZ-misszió létrehozásáról is. Megállapodtak a “normandiai formátumban” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével – folytatott munka felélénkítésében.

Merkel beszámolt arról a találkozóról, amelyet Aachenben csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Petro Porosenko ukrán államfővel tartott.

Brüsszelben tárgyal a jövő héten a brit, a francia, a német és az iráni külügyminiszter

Brüsszelben tárgyal jövő kedden az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás jövőjéről Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken.

Mogherini már kedden leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett. A főképviselő sajtónyilatkozatában arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából.

Rámutatott, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait, és hozzátette, ameddig ez így marad, addig az Európai Unió is kitart a megállapodás teljes körű végrehajtása mellett.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, kedden pedig végül bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá.

(Forrás: MTI)
[mnky_ads id=”4674″]
[mnky_ads id=”4668″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét