Belenyúltak a Böröcz-féle lakástörvény-javaslatba, de azért nem annyira, hogy a NER-lovagok ne vehessék meg a kecót

A hírdömpingben nagy időnek számít 3 hét, de feltehetően a Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő törvényjavaslatára sokan emlékeznek, amely célkeresztbe fogta a teljes önkormányzati lakásállomány eladását. Böröcz képviselő mert nagyot álmodni, és beadott, vagy a nevére vett -ki tudja- egy törvénytervezetet, amely  lecsupaszítva a lényegre azt mondja ki: a lakás értékének 30 százalékáért megvásárolhatók lehetnek a jövőben az önkormányzati bérlakások. Az indoklásban Böröcz azt írta, a javaslatának az a célja, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont.

Telt-múlt az idő….

Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt küldték ki a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban benyújtott módosításának újabb változatát. A Népszava megszerezte az új változat szövegét: valóban jelentősen átírtak az eredetit.

Az első verzióval ellentétben erősen szűkítették például a vételi jogot.

Az új változatban egyrészt kizárólag olyan lakások esetén áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet.

Van azonban egy csavar….

A lakások forgalmi értékének meghatározásánál szerepel egy bonyolult passzus:

„A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti.”

Vagyis Bayer Zsoltnak, Rákay Philipnek, Palkovics Lászlónak és mindazon NER-lovagoknak nem kell aggódniuk, akiknek most nincs meg a vásárláshoz szükséges 5 éves bérleti jogviszonyuk. Egyszerűen ki kell várniuk, amíg elérik az 5 évet és a ügyelniük kell, hogy egy éven belül benyújtsák a vételi kérelmüket.

A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik.

Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. Az indoklás szerint ez a garanciális szabály azért került be a tervezetbe, hogy ezzel biztosítsák:

„csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”.

A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Az ingatlanokra négy éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be.

Feljebb kalibrálták a vételárakat is

Az új tervezet szerint azoknak, akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5-15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Az indoklás szerint ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették.

A módosító javaslat külön csoportként kezeli azokat a bérlőket, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot. Esetükben szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mivel ezek a bérlők az előterjesztő szerint a cserekor már kifizették a forgalmi érték 50-60 százalékát a tulajdonjog átadásával. A vételi joggal hat hónapig lehet élni, kivéve a fent említett esetet.

A javaslat külön foglalkozik a Budai Várnegyedben található lakásokkal

A meghatározás szerint csak a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. Külön kitétel, hogy a Várban az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést. (Ha véletlenül valakinek most több ingatlana van, akkor azért nem kell eladnia.)

A javaslat csütörtökön kerül a törvényalkotási bizottság elé, így alig pár nap marad az érdemi vitára a jövő hétre tervezett végszavazás előtt.

VIA Népszava

 

böröcz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük