Időszerűbb mint valaha átismételni, amit a poszttraumás stressz szindrómáról tudunk

A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták, mostanában a világjárvány pusztítása következtében egyre többen számolnak be a betegség tüneteiről.

Kiket fenyeget?

 Egy közeli barát vagy családtag halála, amivel különösen sokunknak kell mostanság megbirkózunk,  de súlyos betegsége amiben szintén nincs hiány, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthatja a tüneteket. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is mutathatják a poszttraumás stressz tüneteit– írja a WEBBeteg. Ha a fenti eseményeket követő egy hónapon belül jelentkeznek az érintettnél pszichés tünetek, akkor akut stresszhatásról beszélünk, ha azonban ennél később jelentkezik vagy tovább tart, akkor már az úgynevezett poszttraumás stressz szindrómával állunk szemben.

A poszttraumás stressz tünetei

A fenti eseményeket átélt embereknél 3 nagy tünetcsoport kialakulása jellemző:

  1.  Állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja.
  2. A beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak.
  3. Jellemző, hogy a beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, “beszűkül”. Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta “transzállapot” is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el.

A csendes sikoly

Ha a trauma gyermekkorban következik be, az gyakran vezet személyiségtorzuláshoz, viselkedés zavarhoz. A gyerek agresszívvé, ingerlékennyé válhat, fél minden, a traumára emlékeztető élethelyzettől. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása lehet még szembetűnő tünet. A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba fojtják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről. Egyáltalán nem vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről. De a koncentrációs táborból szabadult emberek többsége is csak évtizedek múlva beszélt az ott történtekről.

 

posztrauma

 

Diagnosztika és terápia

A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire.

Ilyenkor a legfontosabb cél és a gyógyulás elengedhetetlen lépcsőfoka, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de sokszor  gyógyszeres kezelésre is kell. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak.

Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget! Fejeződik be Dr. Debreczeni Anikó cikke a portálon.

! Kapcsolj egyből!

Kapcsolódó

Poszttrauma

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük