Átrium-reakció lejárató cikket írni szándékozó újságírók részére - Városi Kurír

Sorting by

×

Átrium-reakció lejárató cikket írni szándékozó újságírók részére

“Amíg lesz, aki ezt támogatja – az állam, egy önkormányzat, egy közösség, cégek, magánszemélyek –, mi addig leszünk nyitva. Ha már nem lesz ilyen, bezárunk.” Az alábbiakban az Átrium keddi közleményét adjuk közre teljes terjedelmében.

Hirdetés

1. IGEN, az Átrium kér támogatást önkormányzatoktól, cégektől, magánszemélyektől és az államtól is

A minisztérium ebben az évben sok független színház működési pályázatát NEM bírálta el, ezért idén NULLA forintot kaptunk eddig, ebből és a további támogatásokból kell üzemeltetnünk a színházat.

Ha nem kapunk támogatást, kénytelenek leszünk bezárni, amit a cancel culture heves ellenzői és a „két oldal közötti párbeszédet” szorgalmazók nyilván nagy sajnálattal fognak végignézni.

Tavaly egy jegyre 2300 forint közpénzt kapott az Átrium, összehasonlításképpen: az önkormányzati vagy állami fenntartású színházak jellemzően 10.000 és 70.000 forint közötti összeget. Ebből is látható, hogy az Átrium sokszorosan hatékonyabban gazdálkodik a rábízott köz- és magánpénzzel, mint más színházak.

A közönség és egyes önkormányzatok tették lehetővé ezt, nagyon köszönjük nekik, és mindenkinek, aki segíti a munkánkat. Önkormányzati támogatásra nem lenne szükség, ha azt a forrást, ami 2018-ig rendelkezésre állt, megkapnánk. 2019-ben a fővárosban az önkormányzati választásokon egyes politikai erők programszinten vállalták, hogy nyitva tartják az Átriumot, segítik a független kultúrát, az emberek pedig erre szavaztak ebben a városban, ezekben a kerületekben, pedig ez nyilvánvalóan állami feladat lenne, csakhogy az államnak láthatóan nem akarózik támogatnia az olyan műhelyeket, amelyekre nincs ráhatása. Ha ez a konfliktus feloldódna, és az állam normálisan segítené a független kulturális műhelyek fenntartását, mint 2018-ig, nem lenne szükség más támogatásra.

2. NEM, színházat nem lehet pénz nélkül csinálni,

2018-ig a kulturális tao rendszeréből adódóan a kifizetett jegyárak 63 százalékának megfelelő összeget az állam kiszámítható támogatásként lehetővé tette, az Átrium ezt mindig tisztességesen használta fel.

Az volt az ígéret, hogy a tisztességesek nem lesznek kárvallottjai az „új rendszernek”, ehhez képest már az első évben a támogatásunk 70 százalékát elvesztettük, 2022-ben pedig eddig ebben a rendszerben még a pályázat eredményét sem hirdették ki, nem hogy pénzt kaptunk volna.

Hiába adnak kiegészítő vagy új előadás létrehozását célzó támogatást, ha nem tudunk működni. Ezt a függetlenek sokszor jelezték már a minisztérium képviselőinek, hasztalanul.

3. IGEN, az Átrium készít „társadalmi érzékenyítő” programot középiskolásoknak és egyetemistáknak,

ezek az előadások a Mentőcsónak név alatt futó tantermi produkciók: a több gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválon elismerést kapott, immár 300. előadásán is túl lévő Szociopoly című, a mélyszegénység problémáira érzékenyítő interaktív színházi társasjátékunkkal, amelyet Bass László szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa jegyez. Háy János József Attila-díjas író, költő, képzőművész történetel, A bogyósgyümölcskertész fia, a vidékről a nagyvárosba kerülő, álmokkal, vágyakkal rendelkező kamasz felnövését ábrázolja érzékletesen. Totth Benedek Margó-díjas író, műfordító több iskolában érettségi tétellé vált Holtverseny című generációs regényének színházi átirata. Szücs Zoltán drámaíró egy hajléktalan és egy országgyűlési képviselő találkozását meséli el Megálló című darabjában, amelyhez színházpedagógiai foglalkozás is kapcsolódik. Emellett XII. kerületben működő Proscenion Drámaszínpad amatőr színjátszóinak fesztiváldíj-nyertes Megáll az idő-adaptációja, illetve a belőlük kinőtt Novara Társulat Nézz le! című, az életet kezdő fiatalok problémáit tematizáló előadásai is része a projektnek.

4. IGEN, van olyan nagyszínpadi előadásunk, amely szerepeltet transzvesztitákat (például a Nemzeti Színháznak is van),

van olyan előadásunk, amely a magyar néprajzkincs eszköztárát használja (például a Nemzeti Színháznak is van), van olyan előadásunk, amely közéleti-politikai témákkal foglalkozik (például a Nemzeti Színháznak is van), van olyan előadásunk, amely Trianonnal és a határon túli nemzettársainkkal foglalkozik (a Nemzeti Színháznak is van). Mi is magyarok vagyunk, nekünk is ez a hazánk, van róla véleményünk, gondolatunk, és ezekkel együtt szeretnénk a hazánkban szabadon alkotni. Mindemellett abban is hiszünk, hogy a színház és a magyar kultúra halálához vezet, ha nem lehet egyes témákról szabadon beszélni, ha nem lehet bármivel viccelni, ha nem lehet szabadon megfogalmazni véleményeket és gondolatokat.

5. NEM hiszünk abban, hogy az emberek pártpolitikai preferenciák alapján járnak színházba,

látogatóink a legváltozatosabb ízléssel, ideológiai és pártpreferenciával rendelkeznek.

Sokan olyanok is járnak ide, akik bizonyosan nem azt gondolják a világról, amit mi (bár egy alkotócsapat korántsem egyet gondol a világról). Mégis idejönnek szórakozni, esetleg a saját világukat valami mással ütköztetni, mert itt még lehet. Lehetne a színpadról egyoldalú propagandát is folytatni, de arra nem jönne be a közönség.

Viszont ha a nézők szabadon viszonyulhatnak ahhoz, amit látnak és hallanak, ha felnőtt, döntésképes embernek nézik őket a színpadról, arra, úgy tapasztaljuk, van igény. Mi nem várjuk el, hogy mindenkinek tessék, amit lát, hogy mindenki egyetértsen azzal, amit hall. Ezzel együtt a színházi hitelesség hitelesíti a produkciókat.

Amíg lesz, aki ezt támogatja – az állam, egy önkormányzat, egy közösség, cégek, magánszemélyek –, mi addig leszünk nyitva. Ha már nem lesz ilyen, bezárunk.

Forrás

Kapcsolódó

Hirdetés
átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.