Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.


Szöveges teljesítmény-értékelés

A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását.

A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.

A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben.

Csak harminc százalékos lehet az eltérés a kerettantervtől

A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény rendelkezik arról is, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt – áll a szabályozásban. A jegyző – 2020. január 1-jétől azonban már egy, a kormány által kijelölt szerv – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

A magántanulói jogviszonyt

szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A törvény kimondja: a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.

A módosítás tartalmazza, hogy a kormány – rendeletben – az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően, további bérpótlékot, és a munkateljesítménytől függően, ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.

A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül – céljuttatás jár.

Senki sem szólhat bele az igazgatóválasztásba

A jogszabály felsorolja, hogy a korábbi törvény mely passzusai vesztik hatályukat. Ide tartozik, hogy akiknek jogukban állt véleményezni az igazgatóválasztást – például az intézmény alkalmazotti közössége –, elvesztik ezt a jogukat,

kikerül ugyanis a jogszabályból az „az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével” szövegrész.

A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.

A PSZ tiltakozik a köznevelési törvény módosítása ellen

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajnálattal vette tudomásul, hogy a parlament a szakmai kifogások ellenére is megszavazta a köznevelési törvény módosítását – közölte a szakszervezet az MTI-vel pénteken.

A szervezet úgy látja: az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát.

Az érdekvédelmi szervezet közleményében felidézte, hogy a PSZ elnöke már a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) június 20-án tartott ülésén jelezte: határozottan tiltakozik az igazgatói pályázatok véleményeztetésének eltörlése miatt, mert alapvetően csorbítja a helyi demokráciát, ha nem szólhatnak bele a pedagógusok, a szülők és a diákok abba, hogy ki lesz az iskola igazgatója.

Veszélyben vannak az alternatív oktatási intézmények

Egyetért a Pedagógusok Szakszervezete azokkal a kifogásokkal is, amelyek az alternatív oktatási intézmények jövőjét látják veszélyben, miközben ezek az iskolák értékes, nélkülözhetetlen tudással és módszertannal gazdagították a pedagógiát. Figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást utóbb, egyéni indítványra „illesztették be” – közölték.

Kitértek arra is, hogy a magántanulói státusz eltörlése aránytalanul korlátozza a szülők neveléshez való jogát. A PSZ szerint az iskoláknál kellene hagyni a tanulókra vonatkozó döntési jogköröket.

Korlátozzák a pedagógusok módszertani szabadságát

A tankönyvpiac beszűkítése, teljes államosítása nehéz helyzetbe hozza a pedagógusokat, nagyban korlátozza módszertani szabadságukat – írta a PSZ, amely nem ért egyet a magánkiadók kiszorításával.

Szakmailag erősen kifogásolható az a módosítás, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést, és 6 éves koruk betöltése után a lehető legtöbb gyermeket beiskolázná. A PSZ Óvodapedagógiai Tagozata szerint – miként az többször nyilvánosságra került – a mostani rendszerben, amelyben az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve eldönthetik, hogy egy gyermek kellően iskolaérett-e, kifogástalanul működik, így nem volt szakmai indok a változtatásra – olvasható a közleményben, amelyben nehezményezték, hogy a törvénymódosítást nem kapták meg előzetesen.

Jelezték azt is: mivel a PSZ követelései (béremelés, óraszámcsökkentés) csaknem egy évig tartó tárgyalások után sem vezettek eredményre, a szakszervezet megkezdte a felkészülést az őszi tiltakozó akciókra.

(Forrás: MTI)

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét