Sokunokás nagyiként ünnep, ha a temérdek „kölköm kölke” nálunk van, ami persze magában foglalja, hogy gyakran megéhezik a siserehad. Ilyenkor jól jön a „messzeföldön híres” lelemény és a néha meghökkentő ötlet-hegy, amit megfűszerez az otthon már alig ismert „ételillat”, amit a korosztályom minden nap érezhetett, amikor hazament a suliból. Gyerekeink „ételszagnak” hívják és igyekeznek kerülni a szebbnél szebb konyháik főzéssel történő koszolását. jöjjenek a filléres fincsaságok!