Az európai uniós vakcinabeszerzésről dióhéjban

Az utóbbi időben Magyarországon is közbeszéd tárgyává vált a koronavírus-oltóanyagok közös uniós beszerzésének lebonyolítása és a vakcinaszállítmányok menetrendje.

Hogy tisztán lássunk ezzel kapcsolatban, íme néhány fontos tudnivaló a közös vakcinabeszerzésről:

Az Európai Bizottság 2020. június 17-én terjesztette elő a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégiát.

A tagállami vezetők egyetértettek azzal, hogy a gyártókkal közösen kell tárgyalni az ígéretes, fejlesztés alatt lévő vakcinák beszerzéséről, valamint jóváhagyták, hogy a Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből nyújtson előfinanszírozást a vállalatoknak, hogy fel tudják gyorsítani az oltóanyagok kifejlesztését és előállítását.

Ez az uniós forrásokból nyújtott támogatás egyben csökkenti a tagállamok által a vakcinákért fizetendő összegeket.

Az Európai Bizottság vezeti a vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalásokat,

azonban egy közös irányítóbizottság révén a tagállamok nemcsak folyamatos tájékoztatást kapnak, de részt is vesznek a tárgyalási irányelvek lefektetésében.

Így többek között az eddig lekötött oltóanyag-mennyiségek meghatározásához is a tagállamok által jelzett igények szolgáltak alapul.

A Bizottság immár hat vakcinagyártóval (AstraZeneca, Sanofi–GSK, Janssen, BioNtech–Pfizer, CureVac és Moderna) kötött összesen 2,3 milliárd adag oltóanyagról szóló megállapodásokat.

Mivel nincs garancia arra, hogy minden előzetesen lekötött vakcina végül hatásosnak és biztonságosnak is bizonyul, mind a Bizottság, mind a tagállamok fontosnak tartották egy széles körű, különböző technológiákon alapuló oltóanyag-portfólió összeállítását.

Abban is egyetértés volt, hogy a közösen beszerzett oltóanyagokat azután fogják a tagállamokban bevetni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a vakcinák biztonságosságának, hatásosságának és minőségének tudományos értékelése alapján a forgalombahozatali engedély megadását javasolja – ahogyan ez a BioNTech–Pfizer, valamint a Moderna oltóanyagaival már meg is történt.

A szokásos eljáráshoz képest az EMA és az Európai Bizottság jelentősen felgyorsították a koronavírus-vakcinákra alkalmazott engedélyezési folyamatot

A teljesítendő követelményekből azonban nem engedtek

Annak érdekében, hogy garantált legyen az uniós szinten engedélyezett oltóanyagok megbízhatósága, és az európaiak nyugodt szívvel bízhassanak a vakcinákban, a tagállamok ragaszkodtak a teljes körű uniós engedélyezési eljárás lefolytatásához a valamivel gyorsabb, de kevésbé átfogó vizsgálatokon alapuló ideiglenes vészhelyzeti engedélyezés lehetősége helyett.

A gyártókkal kötött uniós szintű megállapodások alapján a tagállamok egyénileg egyeztetik a cégekkel az olyan részleteket, mint hogy pontosan mikor, hova, mennyi vakcinát szállítsanak.

A szállítmányok ütemezése kizárólag a vállalatok gyártókapacitásán múlik

A közeljövőben egyrészt egyes gyártók termelési kapacitásának bővítése, másrészt további oltóanyagok uniós szintű engedélyezése révén a kiszállítások várhatóan felgyorsulnak.

A tagállamok abban is megállapodtak, hogy az Európai Bizottság által vezetett közös tárgyalások mellett nem tárgyalnak külön-külön, netán egymást túllicitálva a közös vakcinabeszerzésbe bevont gyártókkal

Ez biztosítja, hogy az oltóanyagok mindenhol egységesen, lakosságalapú elosztási kulcs szerint álljanak rendelkezésre, és például a kisebb tagállamok se szenvedjenek hátrányt a nagyobb, jelentősebb mennyiségeket megrendelni képes országokkal szemben.

Azonban semmi nem tiltja, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására.

Forrás: ec.europa.eu

járvány

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük