Az orbáni politika alapvetései – A bátor 133-ak és a törvények szelleme

„A törvények azok a szükségszerű viszonylatok amelyek a dolgok természetéből következnek …egy törvény minőségének mércéje annak végrehajthatósága, hatásfoka. “ (Montesquieu)

Aki nincs velünk, az ellenünk van! – mondták a nácik mozgalmuk kibontakozásakor

Aztán ezt változatlan formában újrahasznosította Rákosi Mátyás a múlt század ötvenes éveiben.(E politikai jelszó eredeti változata állítólag három evangelista munkásságában is fellelhető Jézus mondásaként. A gondolat a jézusi értelmezéshez képest a XX. században nyilván egészen más tartalmat kapott.) Kádár János lényeges változtatást eszközölt a szlogenen, és azt mondta: aki nincs ellenünk, az velünk van. És most itt van a legújabb változat:

a Fidesz alkalmazza a gyakorlatban, és így szól: aki nincs velünk, az…nincs!

Még Orbán Viktor első kormányának működése idején született meg a nép körében ez a változat, de napjainkra tömören, mégis pontosan jellemzi a Fidesz kormányzásának lényegét.

Az ellenzék

– nem kevés belharc, hezitálás és totojázás után – érdekek és kényszerek találkozásának eredményeként végre létrehozta szövetségét, amely alighanem előfeltétele 2022. évi választási sikerének. Normális életet élő normális demokráciákban nem-igen alakulnak meg ilyetén koalíciók. Az ellenzék sokféle politikai színezetű csoportosulásait Orbán Viktor terelte egy táborba, mert a Fidesz érdekein és érdekkörén kívül senki más társadalmi réteg érdekeit nem volt hajlandó számításba venni.

A szerencsés világgazdasági környezet,

és közvetlenül az Európai Unió jobbára ellenőrizetlenül folyósított támogatásai révén a magyar gazdaság az utóbbi években növekedési pályára állt, emelkedett a foglalkoztatottság és egy sor multinacionális cég is megtelepedett országunkban. Exportjuk nyomán helyreállt a nemzetközi fizetési mér-leg egyensúlya, csökkenhetett az államháztartás hiánya és az államadósság. Az euróban számolt mérlegek talán más képet mutatnak, mert a forint árfolyama 2010-hez képest rendkívüli ütemben romlott, vagyis a magyar gazdaság teljesítménye nemzetközi összevetésben súlyos értékvesztést szenvedett el, de kinek milyen statisztika tetszik, olyat használ a napi gyakorlatban. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság korábbi önmagához képest jelentősen gyarapodott.

Ám mindent összevetve felzárkózásunk üteme jócskán elmaradt reményeinktől a térség országaihoz képest is, és napjainkra Magyarország az EU második-harmadik legszegényebb országa lett. Ennek oka pedig a növekvő nemzeti össztermék szinte kizárólag Fidesz-érdekű újraelosztásában kereshető, mert aki nincs a Fidesszel, az …nincs!

A Fidesz politikájának társadalmi és makrogazdasági alapvetéseit

a legutóbbi években itthon és külföldön elemzések sokaságában szedték ízekre, ezúttal csak a személyes orbánviktori világlátás egynémely megkövesült elemének bemutatására tennék kísérletet a teljesség igénye nélkül. Ugyanis az ellenzéki összefogás mind szorosabbra fűződését a nagypolitikai összefüggések és a nyílt kormányzati korrupció mellett elsősorban ezek az Orbán-mániák indokolják mintegy követelő erővel. Talán nem árt, ha számba vesszük, melyek azok a kirívó ostobaságok, amelyeket ebben a förtelmes illiberális (ál)keresztény módon szabad katyvaszban mindennapjaink során egyre kevésbé vagyunk képesek türelemmel elviselni. Ugyanis túlságosan sokba kerülnek, társadalmi hozadékuk viszont nincs.

1. A nemzeti szuverenitás délibábja

A szuverenitás nem más mint az állami főhatalom, az önállóság, a függetlenség; a képesség a hatalom önálló gyakorlására mind a belső viszonyokban, mind a külkapcso-latokban. (Wikipédia)

A mai korban a szuverenitás már egészen új értelmet nyert. A szuverenitást mintegy automatikusan korlátozza, hogy hatékony klíma- és környezetvédelem, biztonságpolitika, kereskedelem, pénzforgalom, munkaerőcsere, tudományos kutatás, minőségi oktatás, és még egy sor egyéb fontos dolog nem létezik nem-zeti keretek között sehol a világon!

A bezárkózás öngyilkosság, a nemzeti önellátás célja badarság!

A NATO és az Európai Unió tagországaként egy sor témakörben minden ország önként vállalta nemzeti szuverenitásának korlátozását – egyéb előnyök érdekében. Vállaltuk például a jogállami követelmények érvényesítése tárgyában, amelyeket az alapszerződés 2. pontja rögzít, de amelyek tartalmát Magyarország vitatja. De az EU most ezek teljesítéséhez köti a támogatások kifizetését. Orbán Viktor a nemzeti szuverenitás efféle korlátozását nagyon mereven ellenzi, ő akar ugyanis döntést hozni minden hazai jövedelem, külföldi támogatás elosztásáról (lásd például a Norvég Alapot is). Vagyis országunkban pénzdolgokba senki más nem szólhat bele, a pénz a miénk, akinek adunk, az megérdemli, akinek nem, az nem érdemli vagy annak nem jut.

Ez a fideszmagyar nemzeti szuverenitás pőre lényege!

2. Sportra jut!

Főként a focira! Orbán Viktor Magyarország vezérszurkolója, és szerinte a nemzeti tekintély egyik eleme a sok-sok sportsiker, amelyet olimpián, VB-n vagy más versenyen elérünk. Ezzel is lehet vitatkozni, de azzal nem hogy a miniszterelnök focimániája nagyon sokba kerül az országnak, kevesek nagyon jól élnek belőle, teljesítmény viszont a labdarúgásban alig van.

3. Ha munka van, minden van. Nyavalyát!

Ez egyike a miniszterelnök hiedelmeinek, amelynek sajnos súlyos következményei vannak a munka világában. Közmunkából nem lehet tisztességesen megélni. Minimálbérből sem. Aki nem talál képességének és képzettségének megfelelő állást, az kénytelen bármit elvállalni, de az ilyetén, (mostanában tömeges) foglalkoztatás komoly társadalmi veszteséggel jár. A járvány most súlyosbítja a helyzetet, de Magyarországon a magyar tulajdonú cégeknél a munka szervezettsége gyenge, termelékenysége nagyon alacsony, és ez rontja az ország nemzetközi versenyképességét.

Ráadásul a gondolat másik fele talán így szólhat: ha munka nincs, semmi sincs.

Van három havi álláskeresési támogatás, ami után az állástalan kikerül a statisztikai rendszer-ből, és a kormánytól nyugodtan felkophat az álla. De Magyarországon munka nélkül alig van segély, a kormány az adakozást nem támogatja.

4. Erős Magyarország nincs erős hadsereg nélkül!

Az az ország, amelyik nem képes megvédeni magát, nem is érdemli meg, hogy legyen.

Újabb több száz milliárdos kiadási tétel a büdzsében, ami kételyeket ébreszt a kormány józanságát illetően.

Igen. NATO tagként kötelezettségeink vannak, részt kell vállalnunk a közös védelem költségeiből. De járvány és gazdasági válság idején inkább a munkahelyek megőrzésére, a bajbajutottak megsegítésére kellene milliárdokat költenünk, és semmiképp tankra és hadirepülőre. Jelenleg országunkat szerencsére semmiféle ellenség nem fenyegeti, amely ellen harckocsikkal kellene védekeznünk. És mi célból veszünk és gyártunk újabban kézifegyvereket? Beszállunk a nemzetközi fegyverkereskedelmbe? Kinek lesz abból haszna? Vagy esetleg más célra kellenek a fegyverek?

Egy színdarabban, ha díszletként puska lóg a falon, azzal előbb utóbb lőnek majd!

5. Senkit nem hagyunk az út szélén!

Ez alapvetően hazug állítás, ezzel ne is foglalkozzunk! Tele van az árokpart nyomorgókkal!

6. Senkinek nem érdeke az önkormányzatok lehetetlen helyzetbe hozása

Valóban, kivéve a kormányt. Jószerint minden éjszaka becsempésznek a Magyar Közlönybe valami aljas kormányhatározatot, amellyel ellenzéki, főként a fővárosi önkormányzat(ok)tól kisebb-nagyobb összegeket elvesznek. Gyors ütemben megnyomorítják az ellenzéki vezetésű településeket, miközben a fideszes városok ajándékot kapnak. Aki nincs velük, az …nincs!

7. Orbán Viktor, ha itthon van,

péntekenként (néha vasárnap) ott ül a rádió mikrofonja előtt és hírét hinti a fideszes igazságnak. Ma ezt mondja, holnap azt, mikor mit tart fontosnak. A hivatalos tömegtájékoztatásban a közönség tényeket, összefüggéseket szinte soha nem kap a maguk valójában, ez már amolyan fideszes reflex, mert az információ hatalom és a Fidesz a hatalmat nem osztja meg senkivel. A kommunikációs panelek mindig felbukkannak: Orbán Viktor és a Fidesz mindig sikeres, ha pedig baj van, az Soros, a migránsok, (ál)civil szervezetekbe tömörült idegen ügynökök, a hajléktalanok, az EU, az ellenzék, főként Gyurcsány terhére írható. A kormány még a járványról sem hajlandó (vagy nem képes) átfogó, tartalmas és pontos információkat közölni, ami talán érthető, mert akkor kiderülne, hogy milyen rémes ügyetlenséggel irányítják a védekezést és az oltási folyamatot.

8. Hogy milyen ember Orbán Viktor?

Megítélését hagyjuk a történelemre, tettei vallanak róla. Gyerekszobája nem volt, az valószínű, de ez nem az ő hibája. Az úri divat nem az ő világa, beszédmódjától nem idegen a nagyképűség, a kivagyiság, szövetségeseinek és ellenfeleinek (főleg a libernyákok) lebecsülése, vagy akár nyílt sőt útszéli szidalmazása. Valószínűleg túlságosan is élvezi, hogy ő Magyarország miniszterelnöke, de feltehetően nemigen tudja és kevéssé érti, hogy ez miféle erkölcsi kötelezettségekkel jár. A hatalom az ő privát mániája, különben nem mondaná, hogy

9. A meccs addig tart, amíg nem győzünk!

Aki hisz neki, annak ez nagyon vonzó jelszó lehet. Egységbe forrasztja a harcostársakat, akiknek azt kiáltja: utánam a győzelemig! Ott ülnek a Házban a bátor 133-ak, a megyei kiskirályok, állami cégvezetők és hódolóik. A zsebeiket nagy buzgalommal tömik. Önálló véleményük nincs. Gondolatuk sem nagyon, nem hallottak Montesquieu-ről és a Törvények szelleméről, híven, kételyek nélkül követik vezérüket. A baj az, hogy az út gödörbe vezet, és a csata (erősen túlárazott) költségeit mi fizetjük, mindannyian.

Kell az ellenzéki szövetség, mert ennek véget kell vetni!

önkormányzatok

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük