Városi kurír
A napi fontos.

Az orvoskamara is beszállt a kampányba

0 20

Hangulatjavító hangulatjelentést adott közzé a Magyar Orvosi Kamara. A legfrissebb Orvoskutatás szerint minden nagyon jó, minden nagyon szép. És mindenki mindennel meg van elégedve. Vagy mégsem? A doktorok értetlenkedve olvasgatják az orvoskamara elemzését.
[mnky_ads id=”10551″]

Meglepő eredményeket mutatnak

a legfrissebb „Orvoskutatás” most nyilvánosságra hozott eredményei. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) immár harmadik alkalommal rendelte meg a nagyszabású kérdőíves felmérést.

A vizsgálatban a hazai gyógyítók testi-lelki egészségi állapotát próbálták felmérni, de ezúttal a külföldi munkavállalási tervekre is rákérdeztek. A „Nagy Orvoskutatásnak” nevezett akcióban csaknem félezer orvostanhallgatót, ugyanennyi rezidenst és több ezer szakorvost kerestek meg.
[mnky_ads id=”10552″]
A felmérés különlegessége volt, hogy 161 jelenleg is külföldön dolgozó kollégát sikerült megkérdezniük arról, miért mentek el Magyarországról, és milyen feltételekkel jönnének ismét haza – számoltak be a kutatás vezetői az Orvosok Lapja legfrissebb számában.

A beszámolóban kiemelik: 5013 értékelhető választ kaptak. Az egyik legérdekesebb megállapítás a munkával, munkavégzéssel volt kapcsolatos.

Kiderült, hogy a Magyarországon dolgozó kollégáknak átlagosan 2,6 munkahelye van, és átlagosan 2,4 szakvizsgával rendelkeznek. Átlagosan heti 35,71 órát dolgoznak főállásban, 11,93 órát dolgoznak másodállásban. A megkérdezettek több mint fele (53,9 százalék) azt válaszolta, hogy nem ügyel. Ezek az adatok nem mutatnak lényeges eltérést a 2013-as orvoskutatás adataihoz képest.

A mentális egészségmutatók alakulása volt a következő fontos vizsgálati terület.

A kiégés tekintetében sem volt változás. Az érzelmi kimerülés esetében a válaszadók közel fele (50,3 százalék) tartozik a közepes és magas kategóriába, a cinizmus dimenzió esetében a válaszadók 39,4 százalékát jellemzi a közepes és magas pontszám.

A stressz esetében az alacsony kategóriába a válaszadók mindössze 25,2 százaléka került, a válaszadók 74,8 százalékára magas stresszpontszám volt jellemző. A szomatikus egészségmutatók alakulásában a tendenciák hasonlóak a 2013-as eredményekéhez: a magas vérnyomás, az allergia, az izom-csontrendszeri betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség fordulnak elő a leggyakrabban.

A külföldi munkavégzésre vonatkozó kérdések kapcsán is érdekes eredmények születtek. A megkérdezettek csupán 10,2 százaléka tervezte a külföldi munkavállalást. Jellemzően férfiak, 35 év alattiak, szakvizsgával még nem rendelkezők, gyermektelenek.

A külföldi munkavállalást tervezők közül 15,3 százalék azok aránya, akiknek konkrét megállapodásuk is van már. Ők általában 2–5 évre tervezik a külföldi tartózkodást.

A felmérés legütősebb eredményét így adta közzé a MOK hivatalos lapja:

„Felmérésünk azt mutatta, hogy a külföldi munkavállalási szándék jelentősen csökkent a 2013-as adatainkkal való összevetésben. Jelen vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a magyar orvostársadalom mintegy 10 százaléka foglalkozik a külföldi munkavállalás gondolatával. Elsősorban a 35 év alatti, szakvizsgával még nem rendelkező férfiak. Ez a trend más hazai vizsgálatok eredményeivel is egybevág és jelezheti, hogy az Y és Z generációs fiatalok számára természetes, hogy hosszabb-rövidebb időt külföldön töltenek sok esetben tanulással, tapasztalatszerzéssel.”

Az „Orvoskutatás” most nyilvánosságra hozott eredményei,

és annak értelmezése igencsak kiverte a biztosítékot a doktorok körében. Közösségi oldalukon a legtöbben azt kifogásolták, hogy a felmérést megrendelő MOK reprezentatív mintaként említi az önkéntes válaszadókat. A valóságban ugyanakkor a felmérésben való részvétel, vagyis az együttműködési szándék eleve feltételezi a rendszerrel való elégedettséget. Ezt jelzi, hogy a kamarai tagság alig több mint tíz százaléka válaszolta meg a kérdéseket, így az ebből kapott eredmény az orvosok szerint minden, de nem reprezentatív.

A legnagyobb értetlenséget a munkaidőre vonatkozó válaszok váltották ki a kamara renitens (a felmérésben nem résztvevő) tagok körében. Ők ugyanis az eredményekhez képest jóval többet dolgoznak. Igaz, nekik nem is volt idejük megválaszolni a kérdéseket. A rejtély kulcsa szerintük nem más, mint az önkéntesség.

A hatályos jogszabályok ugyanis csak bizonyos óraszámot tesznek lehetővé, így – anonimitás ide vagy oda – a válaszadók reflexesen „letagadták” a munkaidejük és az ügyeleti óráik nagy részét.

Voltak olyan vélemények is, melyek szerint az orvoskamara ezzel a felméréssel lényegében beszállt a kampányba. A „Nagy Orvoskutatás” ugyanis szerintük nem más, mint egy hangulatjavító hangulatjelentés.
[mnky_ads id=”10552″]

Leírás

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ