Az újabb blöff: Budapest 2032 – Annyi esélyünk van, mint Sallának

Friss hír és ez nem blöff, az esetleg budapesti olimpiarendezés ügyben, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdán megválasztotta a Budapest 2032 Bizottság tagjait.

“Legyünk tényszerűek”

Kulcsár Krisztián, a MOB elnök a 24.hu-nak adott interjújában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

“Legyünk tényszerűek, a Budapest 2032 bizottság létrehozásáról, illetve arról, hogy annak elnöke Szalay-Berzeviczy Attila legyen, még tavaly ősszel döntött az elnökség. Amiről szerdán határoztunk, az a tagok megválasztásán keresztül a bizottság tényleges felállítása.”

Ez azért is  érdekes, mert az elmúlt félévben érdemben sehol nem került elő az újabb olimpiai pályázat lehetősége, mígnem az év végén a Nemzeti Sportnak kolumnás interjút adó Orbán Viktor miniszterelnök be nem jelentette, hogy

“Fontos, hogy minden fejlesztést úgy hajtsunk végre, hogy a szemünk előtt ne a 2020-as Magyarország legyen, hanem a 2030-as. Az akkori hazánk önbecsülésben és teljesítményben egy nagyságrenddel meghaladja majd a mostanit, legyen szó gazdaságról, szellemi életről vagy éppen sportról. És persze szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez. Ha nem lett volna a belföldi merénylet, legkésőbb 2032-re ezt el is értük volna. De nálunk minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük.”

Világos beszéd, a mérkőzés nem a játékidő megszabott végéig tart, hanem amíg nem mi nyerünk

A Budapest 2032 Bizottság elnöke Szalay-Berzeviczy Attila régen dédelgetett ötlete a budapesti olimpia megrendezése, ő még a kétezres évek elején hozta létre a Budapesti Olimpiai Mozgalmat (MOB), amely akkor nyíltan a Schmitt Pál vezette akkor MOB ellenlábasa volt. A jelentős cégeket tömörítő BOM csináltatta meg az első Budapestre vonatkozó olimpiai tanulmányt, és kampányolt a 2012-es megrendezés mellett.

Akkor készítettem is egy interjút Szalay-Berzeviczyvel, aki egy bankszékház legfelső emeletén fogadott (akkor ott volt vezérigazgató) és nagyon lelkesen beszélt a potenciális gazdasági lehetőségekről, arról, hogy az egész ország fejlesztésének kulcspontja lehet egy elnyert olimpiai rendezés.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapest 2032 Bizottság elnöke. Fotó: MOB/Szalmás Péter

Szimpatikus volt a dolog és mindenképpen előremutató. Akkor a mindennapi politikai még nem foglalkozott az üggyel, pontosabban máshol volt a fókusz.

A kezdeményezés hamar kudarcba fulladt, miután 2003. április 30-án a kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

A tervek kezdetben 2012-es, majd 2016-os, végül 2020-as rendezésről szóltak. Bár a pályázati anyag és ezzel együtt a részletes költségvetés nem készült el, a PricewaterhouseCoopers több előzetes megvalósíthatósági tanulmányt is készített a budapesti olimpiához.

Ezzel lezárult az első fejezet, a BOM azonban maradt a porondon és a vállalatok által összedobott pénzt egy jó ideig sportolói ösztöndíjakra használták.

A 2012-es pályázaton az utolsó körben Párizs és London volt versenyben, végül 54-50-re nyert a brit főváros.

A következő nekifutás

A 2010-es kormányváltás után lett újra aktuális az ügy. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapest városa és Magyarország általi megrendezése lehetőségének megvizsgálását és megvitatását.

A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) és az LMP-s képviselők.

2015. július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak

2016. szeptember 23-ra elkészült a Magyarországnak az olimpiai pályázat második szakaszában október elején a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) leadandó 2024-es magyar pályázati anyag.

2017. január 19-én a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtést kezdett egy helyi (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazáson azt a kérdést tennék föl, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

A népszavazás kiírásához 138 527 érvényes aláírásra volt szükség. Február 17-én a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le.

A kormány visszaléptette Budapestet

Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól. Ehhez a kormány egy határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza.

Azaz a demokratikusan megválasztott, többször nemzeti konzultációt hirdető magyar kormány megfutamodott a népszavazás lehetőségétől és visszavonulót fújt.

De nyilvánvalóan már akkor sem gondolták ezt komolyan. Pontosabban a kudarc helyett választották ezt a kitérőt, abban a reményben, hogy majd ismét rákanyarodhatunk az olimpia megrendezésére.

Időközben óriási költségvetési túllépésekkel megépült a a vizes vébére a Duna Aréna, az új Puskás Stadion, amely csak labdarúgó-mérkőzések megtartására alkalmas, ezért bele kellett vágni az atlétikai világbajnokság 2023-as megrendezésébe is. Erre épül meg az új stadion a Csepel sziget északi csücskén. Közben a Népligetben egy óriási kézilabdacsarnok is elkészül.

Ezek a kizárólag sportcélú fejlesztések egyértelművé tették, hogy a kormány és maga Orbán Viktor nem mondott le az olimpia lehetséges budapesti megrendezéséről.

A koronavírus-járvány keresztbe húzta a számításokat

A 2019 év végén elindult koronavírus-járvány a sokáig kitartó Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) meghátrálásra késztette és végül a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékokat egy évvel elhalasztották.

Kulcsár Kriszián, a MOB elnöke szerdán kijelentette, hogy:

„Az legyen mindenki előtt világos, hogy Tokióban idén nyáron olimpia lesz.”

De nem eszik olyan forrón a kását, miközben Thomas Bach a NOB elnöke köti az ebet a karóhoz, hogy nyáron lesz olimpia, egyes meg nem erősített hírek szerint a japán kormányzat újabb halasztást szeretne.

Ez azért is érdekes hír, mert az is felmerült, hogy a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i olimpia után Tokió majd csak 2032-ben rendezze meg az ötkarikás játékokat.

Így kérdés, hogy a rendezésre vágyó városokkal mi lesz. Az eddigi potenciális jelöltek 2032-re: Szöul-Pjöngjang, Isztambul, Csengdun, Sanghaj, Rotterdam-Amszterdam, Észak-Olaszország.

A legújabb jelentkező Salla Finnországból. A lappföldi falu polgármestere Erkki Parkkinen január 26-án jelentette be, hogy azért jelentkeznek a 2032-es Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére, mert 11 év múlva fordulópont lesz a globális felmelegedésben. Arra szeretnének figyelmeztetni, hogy ez az utolsó esély a folyamatok megfordításárra.

Salla kandidáló jelmondata: “Save Salla. Save the Planet”

De időközben kiderült, hogy a lappföldiek csak vicceltek :)

A 24.hu-nak nyilatkozó Kulcsár Krisztián szerint:

“A 2032-es olimpia rendező városáról 2025-ben dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az ezt megelőző 2-3 évben zajlik a pályázati folyamat, előtte deklarálni kell a szándékot. Avagy dátum szerint most jött el az ideje annak, hogy ezt a kérdést meg lehet és meg kell vizsgálni. Nem végeznénk jól a dolgunkat, ha ezt nem tennénk meg.”

blöff

Egy hozzászólás itt: “Az újabb blöff: Budapest 2032 – Annyi esélyünk van, mint Sallának

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük