Czeglédy Csaba: azért van annak bája, amikor a fideszes propagandasajtó egyik tagja bedől a másiknak
Tavaly februárban adta hírül a HírTV, hogy Újbudán megszegték a közbeszerzési szabályokat, háromszorosára emelték egy beszerzés árát. Természetesen hazugság volt.
Az ügyben az összes pert megnyerte Újbuda Önkormányzata,
akit az eljárásokban ügyvédi irodánk képviselt. Aztán most pénteken – ki tudja, milyen megfontolásból – a kontra.hu ismét elővette a témát, megírva újra a tavalyi ügyet.
Nem zavarta őket, hogy a HírTV oldalán ott szerepel a mai napig a helyreigazítás.
Ma pedig megérkezett az aljasajtó zászlóshajója, az origo.hu, ami megismételte a hazugságokat. Ezeknek tényleg minden mindegy, csak hazudhassanak, és egy tiszteletreméltó embert hamisan vádolhassanak.
Részlet a Fővárosi Ítélőtábla (32.Pf.20.486/2020/6.) jogerős döntéséből:
“Mindezen tényadatokból az állapítható meg, hogy az alperes valótlanul állította,
hogy a felperes háromszorosan túlárazva, a becsült összeg háromszorosáért, 5,8 milliárd forint helyett 18,7 milliárd forintért bízott meg egy konzorciumot.
A perbeli híradás összességében arról szól, hogy a felperesi önkormányzat felelőtlenül gazdálkodik, túlárazva köt meg szerződéseket, miközben egyes feladatokra a korábbi vezetésnél kevesebb összeget fordítanak. Mindezt olyan módon teszi, hogy olyan konzorciummal szerződik, amely egy korábbi városvezetéshez kötődő cégekkel köt túlárazott szerződéseket.
Amint azt az alperes sem vitatta a közbeszerzési értesítők nyelvezete speciális, az abban használt fogalmak értelmezése bizonyos mértékű szaktudást igényel. A… (Kbtv.) „becsült érték” kifejezése a közbeszerzési eljárások során az általános értelmezéstől eltér, annak meghatározására a jogszabály pontos feltételrendszert állít fel (Kbtv. 16. §-19. §). A „végleges összérték” kategóriát a Kbtv. nem ismeri. Az a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mellékletét képező 4. számú mellékletében közzétett, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató nyomtatvány egyik eleme.
A cikk írója ezzel nyilvánvalóan nem volt tisztában, ugyanakkor a szakmájából adódó kellő körültekintést elmulasztva állított valótlant. Azt ugyanis minden további szakmai ismeret nélkül is észlelnie kellett, hogy az értesítőben megjelent tájékoztatás nem maga a szerződés. Amennyiben felelősen jár el az értesítőből elérhető szerződést megtekintve teszi meg közlését. Az a körülmény, hogy az értesítőben szereplő információt tévesen értelmezte helyreigazítási kötelezettségét nem menti. “
