Balázs Péter nyelvcsapásai – a „szervilis cikk” kategóriában győzött a Ripost!
Megosztás
Kötve hiszem, hogy pártszimpátiától függetlenül van olyan ember, aki kacagás nélkül el tudja olvasni a hírt, amit feltehetően írója és a történet kitalálója is csak médiahekként vethettek fel. Mert „komolyból” ilyen nem történhet meg újra 2018 Magyarországán, ugye?
Kötve hiszem, hogy pártszimpátiától függetlenül van olyan ember, aki kacagás nélkül el tudja olvasni a hírt, amit feltehetően írója és a történet kitalálója is csak médiahekként vethettek fel. Mert „komolyból” ilyen nem történhet meg újra 2018 Magyarországán, ugye?
Orbán színházban! – vannak még csodák…..
A ripost.hu nyerte azt a „tisztességet”, hogy első kézből számoljon be arról, hogy Orbán miniszterelnök halált megvető bátorsággal alámerült a nép közé, de ami még ennél is furább, gondolt egy merészet és betért egy színházba.
A cikk leadje megadja az alaphangulatot a szervilitás mértékéhez:
„Akadt járókelő aki megvakarta a fejét és megdörzsölte a szemét. Orbán gyalogosan érkezett Szolnokon a Szigligeti Színházhoz. Testőröknek, díszkíséretnek nem volt se híre, se hamva. A hír szétfutott a városban.”
Gázok gáza….
Érzik az ötvenes évek szelét? Csak a nevek változtak, a hátsó-takarítás intenzitása nem. Az ok – a lap szerint –
hogy egy jót beszélgessen régi ismerősével Balázs Péterrel a teátrum igazgatójával.
Feltesszük, hogy az éppen akkor beígért 4 milliárd közpénz, amiből a színház felújítását végeznék, is nyomott a altba. Nem beszélve a spontaneitás varázsáról, amivel eladható, hogy temérdek munkája mellett Orbán főközszolga emberből van, akinek vannak barátai.
Balázs Péter, az igazgató-barát így rebegett a lapnak az élmény hatása alól:
Nagyon meglepődtem, amikor közölték velem, hogy néhány perc és máris betoppan. Azt sem tudtam hirtelen, hogy mihez kapjak, hiszen a főpróbára készülődtünk, egy pénteki bemutatóra. (…) Amikor a telefonhívás után tudatosodott bennem, hogy tényleg jön Orbán Viktor gyorsan kimentem az épület elé, hogy azért valahogyan mégis fogadni tudjam.
„Közéjük is lövethetett volna” – stílus
Nagy meglepetésemre már ott volt a téren. Építkeznek, felújítanak a Tisza-parti parkban és már ott beszélgetett a munkásokkal, csak úgy a kerítésen keresztül. Amikor a színházhoz ért még a portásnak is bemutatkozott. Benyújtotta a kezét az üvegablakon és mondta, jó napot kívánok, Orbán Viktor vagyok.
Balázs nagy napja
„Saját” szavaival mesélte tovább a frenetikus nap történetét, megtudhattuk, hogy a kedves vezető a színpadon kívánt leülni amúgy kötetlenül csevegni a rég nem látott baráttal, amihez „került valahonnan két fotel is.
Az ezt illusztráló képet érdemes megnézni: ilyen a „spontán csevej” fideszül:
fotó: facebook
Tapsikolt a színház apraja-nagyja….
Nehéz visszaadni mennyire meglepődtek a főpróbára váró színészek, akik csak énrám vártak. Néztek nagy szemekkel, de aztán kitört az ováció.