Bálint György, vagy ahogyan szinte mindenki ismeri Bálint gazda 98 éves. Gyuri bácsi tavaly Prima Primissa és Hazám díjat is kapott. Véleménye van az országban történtekről, de nem foglalkozik a napi politikával.


Politika, megfelelő távolságból….

Elmondta, hogy érdeklődött a közélet iránt, de az elvei inkább filozófiaiak, semmint politikaiak voltak. A humanizmust és a demokráciát tartja az egyén és a társadalom életében a legfontosabbnak:

“A rendszerváltás után több párt hívott a soraiba. Nemet mondtam, amíg az SZDSZ meg nem keresett. Azt hiszem, tisztességgel elláttam a képviselői munkámat. A ciklus közepén a pártelnök mindegyikünkkel elbeszélgetett. Mondtam, azért jöttem ide, hogy a mezőgazdaság ügyeiben próbáljak segíteni, de erre nincs módom. Kuncze Gábor, akivel azóta is jó viszonyban vagyok, magyarázta, hogy ez a kis párt csak a legfontosabb ügyekkel tud foglalkozni. Én úgy éreztem, nincs ezek között a mezőgazdaság. Kitöltöttem a ciklust, de többet nem jelöltettem magam.”

A Prima Primissa-díj díj átvételekor Gárdonyi Géza, A lámpás című regényére utalt:

“A kiváló regényíró sokra értékelte a falusi tanítók munkáját, “kis lámpásoknak” nevezte őket. Hasonló kicsi lámpás szeretnék lenni. Gyerekkorom óta leginkább ez a mondás fejezi ki világszemléletemet: “Ne múljék el nap munka nélkül.” Még ma is, amikor este leteszem a fejemet a párnára, végiggondolom a napomat. Ritkán fordul elő, de rossz érzés, ha az derül ki, hogy aznap nem jutottam semmire. Meggyőződésem, hogy a munka életben tartja az embert.”

Holokauszt túlélőként elmondta, hogy nem szokta felidézni azokat az időket.

De, a HVG-interjú kedvéért kivételt tett:

“A munkaszázadunk első állomáshelye az erdélyi Berecken volt. Amikor két nap vonatozás után megérkeztem, így szólt az ügyeletes altiszt: “Ott van a szomszéd szobában ötven zsák zab, rakja rendbe őket! ” Fél óra alatt megvoltam vele. Nem gondolták, hogy ez a nyápic, diplomás zsidó képes lesz erre. Két évig tankcsapdákat ástunk. Mivel a többieknél jobban bántam a csákánnyal, néha tudtam másnak is segíteni, hogy elkerülje a büntetést. Amikor híre ment, hogy értek a gazdálkodáshoz, elhívtak fát metszeni a környéken, és fizetségként kaptam egy-egy tányér meleg levest, ami akkor életmentő volt.”

Érdekes történet az is,

hogyan lett a szeretett Bálint gazda:

“Amikor frissnyugdíjasként az Ablak című műsor stúdiójában bemutatkoztam, és elmondtam, milyen tanácsot próbálok majd adni, az egyik fiatal kolléganő felkiáltott: ” Maga lesz a Bálint gazda!”. Még a KB agitprop osztályának rettegett vezetőjével, Lakatos Ernővel is jóváhagyatták, mert a Szabad Európa Rádióban szintén ezen a néven adott kertészeti tanácsokat az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint, aki nagy ellenzője volt a szocialista mezőgazdaságnak. Én megtiszteltetésnek vettem ezt a címet, mert a falumban régen és a világon mindenhol a tapasztalt, megbecsült embereket szoktak gazdának hívni.”

 

Véleménye szerint óriási hiba volt hagyni a vidék hanyatlását, a falvak elnéptelenedését:

“Kétségbeesetten látom, ha vidéken járok, hogy a volt háztáji gazdaságok nem léteznek, a sertésólban nincsen disznó, és a tehénistállóban autó áll. Az állatorvos páciensei kutyák, macskák, papagájok. Az ötszobás házakban csak a konyhát fűtik, és két öreg ül sparhelt mellett. Az elhanyagolt vidék idegen a mai politikusok előtt, a fideszesek ismerik a legkevésbé.” /…. / ” Óriási hiba volt olyan körülményeket teremteni, hogy az orvosok, a pedagógusok, az agrárszakemberek, a mérnökök elmenjenek innét. De még a nem jól kereső foglalkozásúak is, mert inkább tányért mosogatnak külföldön.”

Gyuri bácsi meggyőződése, hogy

“Nem lett volna szabad a társadalom gondolatmenetébe beszivárogtatni, hogy ez határokkal szigorúan körülvett ország, amely csak a saját életét, identitását fogadja el. Nem lehet elszigetelni ma már egyetlen országot sem.”

Egyedül – és egyenetlenül – emlékezés Schubert Évára

A világ második legjobb szobrának választották a Duna-parti holokauszt emlékművet

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét