Bartis Attila író, fotóművész. Az év egyik felét Indonéziában, a másikban Budapesten tölti. a kétlaki élet azonban nem okozott nála semmiféle meghasadást, megállapításai tű pontosak.
[mnky_ads id=”10551″]

„Én nem elmentem innen”

Az alkotóval a Népszava készített interjút, ezt szemléztük. Bartis elmondta,  szó nincs arról, hogy vonzaná az iszlám, ha kitekint a saját vallási és kultúrköréből, akkor sokkal inkább vonzza a buddhizmus. Csak amikor először megadatott hosszabb időre Délkelet-Ázsiába mennie akkor a buddhista országokban éppen polgárháborús hangulat volt:

- Hirdetés -

”  Ráadásul én nem elmentem innen, csupán az időm egy részét ott töltöm. A kettő között nagyon nagy a különbség. Soha nem jutna eszembe önszántamból végleg itt hagyni Magyarországot. Igaz, mostanában arra se vágyom egyáltalán, hogy mindenestül itt éljem le az életem. Azokat az embereket viszont, akik ide jönnek, nem a zsidó-keresztény Európa, hanem a biztonságos és jóléti Európa vonzza.”
[mnky_ads id=”10552″]
Úgy gondolja, a  nyugat még mindig kellőképp öntelt ahhoz, hogy azt higgye, az egész világot a saját képére tudja formálni. Pedig erre még akkor sem volt képes, amikor a mostaninál jóval nagyobb volt a politikai, katonai, gazdasági fölénye:

 Papírforma szerint nagyjából kétmilliárd keresztény és másfél milliárd muzulmán él a Földön. A valóságban viszont van kétmilliárd megkeresztelt ember, akiknek talán a harmada, ha hithű keresztény, a másfél milliárd muzulmánból pedig majdnem másfél milliárd valóban muzulmán. Ugyanis az iszlám nem puszta hit. Az jogrend, társadalmi berendezkedés, olyan viszonyrendszer, amely meghatározza az ember életét a születésétől a gödörig, napi 24 órában. Szó nincs arról, amit mi európaiak évszázadok óta a vallás szerepéről gondolunk.”

A közösség folyamatosan felügyeli az egyén életét. Nagyon kedvesen, figyelmesen, de szüntelenül:

“.. a közösség állandó jelenléte jóval több esetben felszabadító és ad biztonságérzetet, mint ahányszor nyomasztó. Jogjakartában (nem Jakarta!) ahol élek, egy négyzetméterre négy gyerek jut. Amikor hazajövök, üres várost találok. Mégis, az a szabadság és figyelem, amit egy ottani kisgyerek a szegénység és a mi normáink szerinti igénytelenség ellenére megtapasztal, itt elképzelhetetlen. Például, mert a gyereknevelés nem két hullafáradt szülőre hárul mindenestül, hanem részt vesz benne a szomszédság, a rokonság, a kiterjedt család minden tagja. Az aktuális feladatot az végzi el, aki éppen ráér. Ha a szülő nem tudja megetetni a gyereket, akkor biztosan tudhatja, hogy lesz aki megetesse.”

Hatalmas a különbség szegénység és nyomor között

” A szegénység anyagi állapot. A nyomor az anyagi, mentális és lelki állapot egyben. Nálunk nincsenek szegények, Magyarországon nyomorgó emberek vannak, sokszor még ott is, ahol ez anyagilag nem föltétlenül indokolt. Jáván szegénység van. Akkora, amekkora szegénység miatt itt sokan felakasztanák maguk. De nem boldogtalanok. Igaz, éhen sem hal senki, mert a kereszténységgel ellentétben, ahol csak szeretni kell a felebarátunkat, az iszlám ezt a kérdést megoldotta, ott a napi alamizsna ugyanolyan kötelező, mint a napi ötszöri ima.”

Hazai viszonyokkal kapcsolatban kitért arra, attól, hogy nem szeretünk egy kormányt, még bizonyos állításokban lehet igaza. A lényegi kérdés az, hogy a problémára milyen megoldásokat kínál. Volt már egy fasizmusunk meg egy kommunizmusunk. Mindkettő valós problémákra adott válasz. A lehető legrosszabb, legaljasabb választ:

” Emiatt épült be az európai gondolkodásba a problémák tagadása. Rettegünk a rossz válaszainktól, így inkább eljátsszuk, hogy nincs probléma. Vagy, hogy a problémát az jelenti, aki azt felveti. Nem kell különösebb pszichológiai ismeret, hogy belássuk, ez a stratégia hosszútávon mennyire tartható, s mihez vezet. Nem a kérdés, hogy egy probléma felvetésében lehet-e igaza Orbánnak. Miért ne lehetne? Az arra adott megoldási javaslata az érdekes. A magyar politikai közbeszédet a vallási fanatizmus jellemzi, a fanatizmus alapja pedig nem az egyet nem értés, hanem a félelem szülte zsigeri gyűlölet. Különböző nézetek között lehetséges a kompromisszum. A zsigeri gyűlölet nem ismer kompromisszumot. Ezért lehet itt megfulladni.”

Kapcsolódó

Konkrét őrület: Gödre migránsmentes töpörtyű fesztivállal házal

[mnky_ads id=”10553″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét