Olvasom a beszámolókat Orbánnak a Gazdasági Kamarában vállalatvezetők előtt mondott beszédéről. Blöffök sorozata.


Hogy mondhat olyat, hogy kerüljön Magyarország az EU „öt legjobb országa” közé, ahol „a legjobb élni, lakni és dolgozni”?

Kilencedik éve ő van kormányon, és az ország minden nemzetközi rangsorban sok helyet csúszott lefelé,

vagyis ma távolabb van ettől a céltól, mint amikor átvette a kormányzást. Sok százezer aktív korú, jórészt fiatal felnőtt hagyta el az országot. Igaz, korábban is volt kivándorlás, de a régióban – Csehország ás Szlovénia mellett – a három legalacsonyabb kivándorlással jellemezhető ország egyike voltunk, most viszont felzárkóztunk a magasabb kivándorlással jellemezhető Szlovákia és Lengyelország mellé. Mitől következne be ehhez képest fordulat?

Orbán megint „a Kárpát-medence újjáépítéséről” beszél

A „Kárpát-medence” természetföldrajzi kategória, de ma csak az. Sem gazdaságföldrajzi, sem politikaföldrajzi jelentése nincs. Ha a kormány előmozdítaná, hogy Budapestnek magyar fővárosi funkciói mellett nemzetközi nagyvárosi funkciói is erősödjenek, akkor oktatási, kulturális és üzleti szempontból Magyarországon túlterjedő vonzásköre lehetne, de Orbánék nem vonzzák Budapestre a nemzetközi intézményeket, amilyen a CEU, vagy korábban a Collegium Budapest volt, hanem inkább elkergetik.

Ma Szlovákia is, Románia is gyorsabban fejlődik, mint Magyarország, ami alapján az valószínűsíthető, hogy mindkét országban kevésbé erősödnek a Magyarországhoz, mint más szomszédokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok. A „Kárpát-medence újjáépítése” fordulatnak semmi valódi tatalma nincs, csak arra jó, hogy mérgezze a szomszédokhoz fűződő kapcsolatokat.

A népesedési hanyatlás megállítására 2030-ig demográfusok szerint nincs lehetőség

A szülőképes korban levő nők számának tartós csökkenése miatt a termékenységi ráta reálisan feltételezhető emelkedése nem lehet elég ahhoz, hogy ilyen rövid időn, tizenkét éven belül megálljon a népességcsökkenés.

Mi az, hogy energiafüggetlenség?

Az atomenergia sem energiafüggetlenséget teremt, hiszen a nyersanyagát importáljuk. Az energia exportálható és importálható termék, tehát arról, hogy importáljuk vagy exportáljuk, az árak és a költségek alapján van értelme dönteni, és nem olyan alapon, hogy legyünk „függetlenek”, ne szoruljunk energiaimportra.

Folytathatnám, de nem teszem, mert ennyi is elég annak belátásához, hogy Orbán részben blöfföl, részben értelmetlen, elavult gazdasági nézeteket képvisel és igyekszik érvényesíteni.

Forrás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét