Bauer Tamás vitája Vágó Istvánnal az ellenzékiségről

Friss vita az ellenzékben: delegáljanak-e az ellenzéki pártok három tagot a „közszolgálati médiát” tulajdonló szervezet kuratóriumába vagy sem? Hadházy Ákos Hadházy Ákos: az ellenzéki pártok több okból is tévednek (Városi Kurír)  vagy Haraszti Miklós: Ahogyan nem szabad együttműködni (HVG)

Haraszti szerint nem, semmiképpen, hiszen ezzel nem érnek el semmit

– a média tényleges ellenőrzését a Médiatanács látja el, és abba nem engednek be ellenzékit –, viszont hozzájárulnak ahhoz a látszathoz, hogy Magyarországon demokrácia van. Két kurátorjelölt, Debreczeni József és Kránitz László érvelt Bolgár György műsorában a részvétel mellett, mivel szerintük a kuratóriumi tagság betekintést jelent a folyamatokba.

Vágó István Facebook-oldalán általános síkon veti fel a kérdést:

„Jól van, játsszuk le. Rendben, az ellenzék nem ül be kuratóriumokba, felügyelőbizottságokba, kivonul a parlamentből, nem indul a választásokon, nincsenek képviselői az Európai Parlamentben, így mindenhol a Fidesz és szövetségesei (pártok és kamupártok) ülnek. Ma is Tarlós a főpolgármester, minden várost (és más települést) a kormánypárt irányít, ellenzéki nem ül a képviselő-testületekben. Befejezi tevékenységét a Klubrádió, az ATV-be is Bayerék járnak, és a Népszava valamint az ellenzéki internetes portálok se “segítenek legitimálni” a fideszes hatalmat azzal, hogy “no lám, sajtószabadság van”, ezért tiltakozásul beszüntetik tevékenységüket. Megszűnik a pártok állami apanázsa, nincs miből fizetni az alkalmazottakat, fűtést, útiköltséget, szórólapokat. Na, akkor hogyan tovább?”

Vágó kérdésére idestova öt éve, 2014. novemberében adtam meg a magam válaszát.

Az És-ben jelent meg „Nem lesz 2018” című cikkem, melyben a következőt írtam.

„Új viselkedési módot kell kialakítani, amelyben az ellenzék a rendszer ellenzékeként viselkedik. Mit jelent ez az Országgyűlésben? A tiszta megoldás az Országgyűlés elhagyása lenne. Azzal az illúzióval, hogy az országgyűlési fellépésnek számottevő mozgósító hatása lenne, fel kell hagyni. Ugyanakkor az országgyűlési jelenlét az ellenzék intézményesült voltát is kifejezi, s ennek előnyei is lehetnek, például az ellenzék nemzetközi jelenlétében.
Mindenképpen indokolt azonban az országgyűlési tevékenység részleges bojkottja.

Ez jelentheti például azt, hogy a rendszerellenzéki képviselők

  • 1. lemondanak mindenféle bizottsági tisztségről, nem vesznek részt eseti bizottságokban sem,
  • 2. nem szólalnak fel az Országgyűlésben,
  • 3. nem nyújtanak be sem önálló, sem módosító indítványokat,
  • 4. nem kezdeményeznek vizsgáló bizottságokat, parlamenti vitanapokat,
  • 5. elhagyják az üléstermet a miniszterelnök és a kormánytagok, valamint fideszes frakció-tisztségviselők felszólalásai alatt,
  • 6. nem vesznek részt fideszes és jobbikos képviselőkkel közösen külföldre utazó parlamenti delegációkban, illetve külföldi delegációk fogadásában. (Az erre hajlandó delegációkkal külön találkoznak.)
  • 7. Mivel a demokratáknak az önkényuralmi rendszerrel nem lehetnek – sem az ország polgáraival, sem a demokratikus külvilággal szemben – közös titkai, az ellenzékiek nem vesznek részt zárt üléseken, nem ülnek be a nemzetbiztonsági bizottságba.
  • 8. A plenáris ülések kezdetén és egymást váltva utána is folyamatosan jelen vannak, a szavazásokon pedig – az indítványok tartalmát nem mérlegelve – kizárólag tartózkodó szavazatot adnak le, ezt előre kinyilvánítva.
  • 9. Az európai parlamenti képviselők sem lépnek fel fideszes és jobbikos képviselőkkel közösen semmilyen – hangsúlyozom: semmilyen – ügyben.
  • 10. Semmilyen kérdésben nem fordulnak a köztársasági elnökhöz, nem keltenek olyan illúziót, hogy ő Orbántól független politikai tisztségviselő.
  • 11. Nem fordulnak a hitelét vesztett Alkotmánybírósághoz, és az ombudsmant sem kérik ilyesmire.

Ezen túl ugyanúgy nem szabad nyilvános vitákban együtt részt venni fideszes politikusokkal, ahogy jobbikos politikusokkal eddig sem volt helyes. Mindez azt hivatott kifejezni, hogy a demokraták a rendszert nem fogadják el a magukénak, nem tekintik demokratikus jogállamnak.”

E logika mentén javasoltam a 2018-as választás után,

hogy a demokratikus pártok ne vállaljanak semmiféle parlamenti és bizottsági tisztséget az alakuló új országgyűlésben. Nem azt mondtam, hogy ne induljanak a választáson, nem azt mondtam, hogy ne üljenek be az Országgyűlésbe, hogy ne legyenek tagjai országgyűlési bizottságoknak, mert az országgyűlési tevékenység nyilvános fórumot biztosít ellenzéki nézetek kifejtésére. Azt azonban igen, hogy tisztséget ne vállaljanak, mert az azt a hamis képet festi, hogy az országgyűlés nemcsak a Fideszé, de az ellenzéké is, ahogy demokráciába szokásos.

Demokratikus pártjaink hallani sem akarnak ilyesmiről

Képviselőink ott díszelegnek az ülésteremben az elnöki illetve jegyzői pulpituson, a bizottsági üléseken az elnöki asztalnál. Továbbra is súlyos hibának tartom ezt. Ugyanilyen hiba a kuratóriumi tagságok elvállalása.
Téved Vágó, amikor azt hiszi, hogy nem lehet a közéletből való teljes kivonulás és a mindenre kiterjedő együttműködés között jó megoldást találni. Csak végig kell gondolni a dolgot. A képviselői alapdíj elegendő az ellenzéki tevékenység egzisztenciális megalapozásához, a külön tisztségekkel járó többletjövedelemről le lehet mondani.

Vágó István hozzászólása a poszt alatt:

“Tévedsz, Tamás, nem válaszoltál a kérdésemre se 2014-ben, se most. A posztomban csaknem azt a helyzetet írtam le, amit te javasolsz, de a kérdésem továbbra is az: “Na, akkor hogyan tovább?” Attól még, hogy “elkerüljük a látszatot, hogy Magyarországon demokrácia van”, hogyan fog erősödni az ellenzék hangja és befolyása? A “látszat” ellen politizáljunk a hallgatásunkkal és a távollétünkkel, vagy a hatalom ellen minden fórumon?
A “látszatpolitizálás” nem vezet semmire, ennek ékes cáfolata a mostani önkormányzati választások sikere.”

Forrás: Bauer Tamás közösségi oldala

Egy hozzászólás itt: “Bauer Tamás vitája Vágó Istvánnal az ellenzékiségről

  • Avatar
    2019.10.30 - 22:57
    Közvetlen hivatkozás

    Hol volt Bauer Tamas tavaly, amikor bebizonyithatta volna az igazat majus 8-an, amikor orbannak fel kellett allitania az “uj” kormanyt. (Bah! “UJ” !)? AKKOR kellett volna ravennie minden ellenzeki politikust, hogy SENKI ne menjen be a kormanyalapito ulesre, mert AKKOR a totalis bojkottra odafigyelt volna a Nyugat es az Unio is! Ezt elmulasztottak, es el is b@sztak! Ha az ellenzek MOST vonul ki egysegesen a Parlamentbol, akkor az felveti a valasztokban a kerdest, hogy mi a turonak menjek en el szavazni, ha az engemet kepviselni akaro NEM megy be a Parlamentbe (a munkahelyere) NEM megy be bizottsagokba, ahol a kulonbozo retegek problemait lehetne kezelni a megfelelo szinten – szoval akkor minek EGYALTALAN az ellenzek, ha sehol semmit nem ellenez, mert nincs is jelen????? Vago Istvannak maximalisan igaza van!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük