A ma hatályos szabályok szerint is alávethetők a gyanúsítottak vagy a tanúk hazugságvizsgálatnak, ami azonban csak egyéb adatszerző tevékenységnek számít. Júliustól viszont a hazugságvizsgálat  bizonyítási cselekmény. Az eredményét a bíróságnak ugyanúgy kell értékelnie, mint például a helyszíni szemle vagy a szembesítés során tett megállapításokat.

[mnky_ads id=”10551″]

Szóval a poligráfot komolyabban kell venni,

de aki nem vállalja, azt továbbra sem lehet ilyen vizsgálatra kötelezni.

[mnky_ads id=”10552″]

Akár hazugságvizsgálatra is hajlandó lenne Gyárfás Tamás, akit a rendőrség nemrég felbujtással gyanúsított meg a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben. A lakhelyelhagyási tilalom alatt álló sportvezető Magyar Időknek adott interjújában részletesen beszélt az alvilág egykori meghatározó személyeihez, Portik Tamáshoz és Tasnádi Péterhez fűződő viszonyáról. A Nap TV volt tulajdonosa változatlanul azt állítja, nem adott megbízást Fenyő János médiacézár megölésére. Gyárfás Tamás úgy véli, az ügyben eljáró főrendőr téves teóriájának lett az áldozata.

A lapnak arról is beszélt, hogy ártatlanságának bizonyítása érdekében „elvileg” poligráfos vizsgálatot is vállalna. Ezzel kapcsolatban Bánáti János, Gyárfás ügyvédje csak annyit nyilatkozott, hogy ezt egyelőre nem látja szükségesnek, de adódhat olyan helyzet, amikor ezt maga javasolná ügyfelének.

Jelentéktelennek tűnik, de….

Ez a téma az ATV A nap híre című pénteki adásában is felvetődött.  Magyar György ügyvéd jelezte: július 1-jén lép hatályba az új büntetőeljárási törvény (Be.)  Változnak a poligráfos vizsgálattal  szabályai is.  A változás tulajdonképpen jelentéktelennek tűnik, ám a vallomás műszeres ellenőrzésének a jogalkotó a büntetőeljárásban lényegesen nagyobb szerepet szán majd.

A most hatályos Be. szerint ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják, erről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a nyomozás irataihoz kell csatolni. Július 1-je után viszont a

„műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki”.

Ma adatszerző tevékenység….

Ma a poligráfos vizsgálat csupán egyéb adatszerző tevékenységnek számít, az új Be. szerint viszont

„bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés”.

Ez a gyakorlatban nyilván azt jelenti majd, hogy az ilyen vizsgálat eredménye nagyobb súllyal eshet latba, hiszen azt a bíróság más bizonyítási eszközökkel azonosan mérlegelheti, és az eljárásban közreműködő szaktanácsadót tanúként hallgathatja ki.

Abban azonban nincs változás, hogy a vizsgálathoz a gyanúsított, illetve a tanú hozzájárulására van szükség, s a 18. életévét be nem töltött tanú esetében ilyen egyáltalán nem végezhető. A büntetőeljárásban érintett személyek különben – így a gyanúsított, illetve a tanú is – kérhetik a vallomás műszeres ellenőrzését, ám hogy ennek az indítványnak helyt adnak-e, az a nyomozóhatóság döntésétől függ.

Átlehet verni?

Az ügyvéd ugyanakkor utalt arra is, hogy a poligráfot egyes vélemények szerint kellő felkészüléssel be lehet csapni. Ennek azonban elég kicsi az esélye, mert mérik egyebek mellett a vérnyomást és a pulzust, a légzésben bekövetkező változásokat, s EKG segítségével figyelik a szív működését, valamint rögzítik a szem mozgását, a test motorikus remegését, meg a bőr elektromos ellenállásának változását, tehát az izzadást.

Ezeket a testi reakciót egy kellemetlen – például a vizsgált bűncselekménnyel összefüggő – kérdés kapcsán elég nehéz lehet kontrollálni. Szakértők szerint minél nagyobb érzelmi feszültséget vált ki a vizsgálat – például mert a vélelmezett elkövetőt súlyos büntetés fenyegeti –, az eredmény annál inkább megbízható.

Önmagában nem elég

Mindazonáltal a hazugságvizsgálat eredménye önmagában nem alapozhatja meg a terhelt bűnösségét az ügyvéd szerint. Ez csupán közvetett bizonyíték. Amennyiben azonban  egyéb információk értékelése együttesen olyan logikailag zárt láncolatot eredményez, amely a vádlott bűnösségére utal, a poligráfos ellenőrzésnek is fontos szerepe lehet az eljárásban.

Hazugságvizsgálatot több cég végez, s akár magánéleti, párkapcsolati problémákkal kapcsolatban is vállalnak ilyet, amelynek ára nettó negyvenezer forint körül van. Kétszer ennyibe is kerülhet, ha valaki büntetőeljárással összefüggésben rendeli meg a vizsgálatot. Fizet de egyáltalán nem biztos, hogy annak eredményét a bíróság figyelembe is veszi majd. Egyébként cégek például az új munkatársak kiválasztásánál, esetleg belső lopások tettesének felderítése érdekében is igénybe vehetik ezt a módszert. minden ilyen esetben kell  az érintett írásba foglalt kifejezett beleegyező nyilatkozata. Másfelől a Kúria egy 2013-as munkaügyi elvi határozata szerint a munkavállaló esetében elvégzett poligráfos vizsgálat az érintett beleegyezése esetén is sérti a személyiségi jogokat, hiszen egy munkaviszony esetén nem egyenrangú felekről van szó.

(forrás: magyarugyved.blog.hu)

[mnky_ads id=”10553″]

Kapcsolódó

Magyar György: Új börtönökre vagy ésszerűbb büntetőpolitikára van szükség?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét