Connect with us

Budapesti hétköznapok

Békemenet helyett „körbeimádkozzák Budapestet”

Megosztás

Budapestet körüljáró, úgynevezett élő rózsafüzér-zarándoklatot tartanak szombaton. A Magyarországért és a fővárosért imádkozó hívek öt helyszínről indulnak és összesen 180 kilométert tesznek meg.

Megosztás

Legyünk nagyvonalúak és fogadjuk el, ha lehet vonulásos tüntetést szervezni a kormány ellen, szabadon, „minden atrocitás nélkül” felvonulhatnak a fővárosban az LMBTQ-közösség tagjai és támogatóik, akkor van helye a „békemenetnek” is Budapesten.

Már csak azt nem értem a CÖF-CÖKA jeles képviselői amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, miért nem indítottak egyetlen békemenetet sem?

Költői a kérdés, Bayer, Bencsik, Csizmadia, Fricz, Stefka uraknak nem kell megválaszolnia. Öt évvel ezelőtt, nemzeti ünnepünkön a a Békemenet a budapesti Bem térről a Parlament elé, ahol a résztvevők meghallgatták Orbán Viktor beszédét.

A menet elején a szervezők molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt”, valamint egy nemzeti színű zászlón „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát) felirattal. A Fidesz szerint még sosem voltak ennyien…

Később elapadtak a békemenet kezdeményezések, a „civilek” beérték egyre kisebb rendezvényekkel, konferenciákkal és sajtótéjékoztatókkal. A mór megtette kötelességét.

Azóta már más szelek fújnak.

Azt már megszoktuk, hogy Orbán Viktor május végi születésnapjára minimum egy szentmisét és imádkozást rendeznek a hívek. Persze kicsit keverednek a dolgok, hogy miért is kell római-katolikus imádkozást tartani a református nemzetvezető lelki üdvéért, de ez legyen az ő dolguk.

„Körbejárják és körbeimádkozzák” Budapestet

Mondhatnánk, hogy első Szent István királyunk jobb kezének körbehordozása ezer éves hagyomány. De ez sem igaz.

A Szent Jobb első magyarországi „körútja” 1771-ben a Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki megtekinthette és leróhatta tiszteletét. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak a körmenetek, miután Szent István napját nemzeti ünneppé nyilvánították.

1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten.

A legújabb keresztény kezdeményezés azonban nagyobb léptékű. A szervezők egyenes azt tűzték ki célul, hogy a „bűnös várost” (a szerk megfogalmazása), azaz Budapestet kell „körbeimádkozni”. Ezt sem én találtam ki.

Budapestet körüljáró, úgynevezett élő rózsafüzér-zarándoklatot tartanak szombaton. A Magyarországért és a fővárosért imádkozó hívek öt helyszínről indulnak és összesen 180 kilométert tesznek meg.

Mivel egy nap alatt egy ember nem tudná körbejárni a várost, ezért kilenc szakaszra osztották az útvonalat. A résztvevők öt kezdőpontról egy kivételével két irányba indulnak, és a kilenc útvonal úgy öleli körül Budapestet, mint egy rózsafüzér, érintve a város körüli kegyhelyeket. A nap végén két-két zarándokcsapat találkozik szembe egymással öt plébánián, öt végponton, ahol szentmisékkel fejeződik be a program.

Komoly vállalás, szentigaz.

A Munkáspárt szerint új Békemenetre van szükség!

Szerző