Beletörött a NER-bicsak a siófoki vitorláskikötő-bérbeadásba – Csak keményen, polgármesterek!

Mint arról beszámoltunk, a Balatoni Hajózási Zrt. többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. Az egyik ilyen a siófoki vitorláskikötö lett volna.

Álljunk meg egy pártszóra….

Szavazhatott a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos 21 önkormányzat a cég reorganizációs, kormányzat által erőltetett tervéről. A Népszava beszámolt arról, hogy

“egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere.”

Igaz, miután tőkeemelés útján többségi tulajdonba került a magyar állam, az önkormányzatoknak valós beleszólásuk már nincs a cég jövőjébe.

A reorganizációs terv lényege:

a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adna a Bahart. Méghozzá úgy, hogy racionális érvek például a 11 kikötő bérbeadása mellett nem szólnak: jelenleg is nyereségesen működnek, a hároméves bérlet után befolyó díj nem több, mint amennyit saját tulajdonban üzemeltetve behoznak. A Népszavának egy Bahart-közeli forrás az ügyletet annyival jellemezte, hogy

„az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”.

“Agyrémek…”

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere közösségi oldalán számolt be legújabb csörtéjéről Bahart-ügyben:

“Bár az állami szerepvállalás után is maradt 10 %-nyi részvényünk a BAHART-ban, de ezzel a tulajdonosi hányaddal a mai Magyarországon nem egyszerű érdekeket érvényesíteni. Ezt nem is oly rég (ismét) a saját bőrömön tapasztaltam meg.

Történt ugye, hogy a többségi tulajdonos állam szerette volna a BAHART, egyébként minden esztendőben szép summát hozó kikötőit –közte a siófokit is- úgymond tartós bérletbe kiadni. Viszont sokan, közöttük én is, szerettük volna ennek az elképzelésnek az előzményeit jobban körbe járni, nem pedig csak robot módjára bólintani rá. Ehhez szükséges lett volna egy DELOITTE nevű szakértő cég által készített értékvélemény-dokumentáció megtekintésére, amely elvileg megalapozhatta az elképzelést.

Azt hittem, tulajdonosi képviselőként egyszerű a dolgom: írok Veigl Gábor vezérigazgatónak, ő pedig akceptálja a tulajdonosi kérést. De nem.

Viszont engem meg nem olyan fából faragtak, hogy csak úgy egy csuklómozdulattal bárki is lepattintson és semmibe vegyen

  • Elkezdtem hát kanosszát járni csak azért, hogy a törvényes tulajdonosi, illetve állampolgári jogaimat gyakorolhassam. (1. agyrém.)
  • És akkor az időrend: 2020. november 27-én elküldöm a levelem, amelyben a szakértői irat haladéktalan megküldését kértem. Rá néhány napra jött a BAHART válasza: csak akkor kaphatom meg az iratot, ha a DELOITTE ehhez előzetesen majd hozzá járul, türelmet kértek. Igen, jól értik, értitek, esetleg majd hozzájárul az a cég a tulajdonos betekintéséhez, amelynek a BAHART egyébként közpénzt fizetett ki a szakvéleményéért. (2. agyrém.)
  • December 18-án ismét levelet kaptam: betekinthetek az anyagba, megengedik, feltéve, ha előzetesen alá írok egy hosszú titoktartási nyilatkozatot, melyben tulajdonképpen vállalom, hogy nem beszélek róla „senkinek, semmit”. (3. agyrém.)
  • Nem írtam alá, elszakadt a cérna, meguntam a velem való packázást, így tulajdonosi képviselőként nem kuncsorogtam tovább. Ha úgy falnak futottam, jogi érveléssel alátámasztva, ’sima’ közérdekű adatigényléssel kértem a továbbiakban is az irat kiadását. (4. agyrém.)
  • Erre jött a BAHART hosszú válasza, melynek lényege, hogy így sem kapom meg. (5. agyrém.)

Szakjogászunk véleményére is figyelemmel, jogászként magam is arra jutottam, hogy a BAHART-nak, mint állami és önkormányzati tulajdonú, ily módon közpénzzel gazdálkodó társaságnak egész egyszerűen nincs joga ilyen eljáráshoz és ilyen döntéshez. Így még januárban az adatvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményeztem a céggel szemben.

És láss csodát: alig kivertem anno a tamtamot, amikor is hirtelen elálltak a bérbeadási szándéktól

Aztán meg a tegnapi postámban Veigl Gábor vezérigazgató úr levele várt, amelyben tájékoztat:

az adatvédelmi hatóság az általam indított eljárásban kötelezte őket, hogy közérdekű adatként igen is adják ki a kért okiratot a részemre. /Ezzel együtt vezérigazgató úr azt kéri tőlem, hogy „felelős tulajdonosként” kezeljem ezután is a benne foglaltakat. Hát nem aranyos? Akkor most közérdekű, vagy „csak félig az”?/

A lényeg viszont, hogy a szakértői vélemény immár az asztalomon

Ezen felül pedig, mivel az adatvédelmi hatóság hivatkozott levelét a BAHART-tól nem kaptam meg, intézkedtem annak beszerzésére is. Szeretném ugyan is látni a hatóság indokolását mielőtt bármit is tovább lépnék. Mi is a helyzet ezzel az irattal, mennyire közérdekű hát?

Sajnálom és egyúttal felháborít a BAHART menedzsment ezen ügyben a velem szemben, pontosabban az általam képviselt városunkkal szemben tanúsított magatartása. De ha hosszú és rögös is az út, ha keresztbe is raknak néha egy-két lábat, azért csak célba értünk megint…”

Kapcsolódó

 

siófok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük