Berend T. Iván: az EU támogatása nélkül Magyarország sokkal szegényebb lenne

A 88 éves gazdaságtörténész szerint egyelőre szó sincs a Nyugat alkonyáról. Berend T. Iván európai történelem talán legnagyobb teljesítményének tartja az EU létrehozását.

Részletek a Népszavában megjelent interjúból:

“Korábban erősebben hittem a nagy fordulatok lehetőségében. A hosszú történelmi folyamatok … mélyebb értelmezése világossá tette, hogy miközben léteznek nagy történelmi változások, a történelem a változás és változatlanság dialektikája alapján alakul. A múlt mindig belemosódik a jelenbe, vagyis gyengítheti a “nagy” változást és sok mindent konzerválhat a múltból.”

“…az életem során eddig lezajlott öt magyarországi rendszerváltás mindegyikének vagy szenvedő alanya, vagy cselekvő részese voltam. Mindegyik erősen befolyásolta családom életét. A II. világháború súlyos megrázkódtatásai megtizedelték a magyar társadalmat, az én kiterjedtebb családomat még inkább: létszámunk 32-ről 9-re csökkent. Az 1989-es rendszerváltás átalakította a magyar társadalom létfeltételeit. Ebben magam is közreműködtem, ahogy erről a most megjelenő interjú-kötetben beszámolok, de a végén egész közvetlen családommal, összesen vagy egymillió magyarral együtt külföldre “tántorogtunk”.”

Miért “tántorgott ki” Amerikába?

– Miért fogadta el a UCLA meghívását, miért “tántorgott ki” Amerikába a rendszerváltást követő euforikus hangulat ellenére, amikor a nemzetközi aktivitásra Magyarországról kiindulva is egyre több lehetőség adódott?

– Az első két meghívásra, 1988-ban és 1989-ben még nemet mondtam. A Szentágothai János vezette akadémiai jelölőbizottság második akadémiai elnöki turnusra javasolt. Benne égtem az átalakulás forgatagában és 59 éves voltam. Miért kezdjek új életet máshol? Ekkor ért az arculcsapás. Megjelent egy nagy cikk a The New Yorker című magazinban a magyar folyamatokról. Az újságíró sok emberrel készített interjút Budapesten. Velem is, főként az átalakulás gazdasági oldaláról kérdezve. Mindenkinek feltette azonban ugyanazt a kérdést is az akkor előtört antiszemitizmusról, amiről őszintén elmondtam a véleményem. Elmondtam, hogy ez a Magyar Demokrata Fórumban is felütötte a fejét. Csurka István, a párt alelnöke gyakran juttatta kifejezésre félreérthetetlen nézeteit. Antall József felkeresett és megkért, tegyek egy nyilatkozatot, hogy az újságíró kiforgatta a szavaimat. Erre nem voltam hajlandó. Akkor rágalmazás címén feljelentettek. Mindkét fokon megnyertem ugyan a pert, de felkavarodott bennem, amit 1944-ben átéltem. Ebből nem kértem még egyszer. Szentágothaihoz intézett nyílt levelemben megírtam, nem tenne jót az Akadémiának, ha továbbra is én lennék az elnöke. Visszaléptem és elfogadtam a UCLA ajánlatát.”

Mit gondol az Európai Unióról?

– Néhány nappal a Sargentini-jelentés elfogadása után, a Brexit lázában égő Nagy-Britanniából egy magyar lapnak írva muszáj megkérdezni, mit gondol az Európai Unió szerepéről?

– Az európai történelem talán legnagyobb teljesítményének tartom létrehozását. A föderális összefogás eredményeként nem csak a pusztító háborúknak vetett véget a kontinensen, de integrálta az 500 milliós európai piacot, szabaddá téve az áruk, a tőke és az emberek mozgását. Ez történelmi kiegyenlítődési folyamatokat indított el a nyugati gazdag centrum, illetve a déli és keleti perifériák között. Megalapozott számítások bizonyítják, hogy Magyarország az EU nagyvonalú támogatása nélkül ma több mint 10 százalékkal szegényebb lenne és kevesebbet fogyasztana, mint egy évtizeddel ezelőtt. A Nyugat-Európába a közép-európai térségből érkezett 20 millió ember, akik jobb megélhetést próbálnak biztosítani családjuknak, nem úgy ítéli meg, hogy a Nyugatnak már leáldozott. Jobban hisznek a saját szemüknek.”

(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó:

Dezinformációs diktatúrában élünk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük