Bledi emberünk – a V4 turisták továbbra is jöhetnek

A magyar kormány pénteken úgy döntött, hogy szeptember elsejétől bezárjuk a határokat és nem magyar állampolgárok nem léphetnek be Magyarországra, míg a külföldről hazaérkező magyar állampolgároknak két hetes karanténba kell vonulniuk.

Ez volt az alaphelyzet, majd a magyar miniszterelnök elutazott Bledbe, ahol a kelet-európai miniszterelnökök tartottak maguknak egy jó kis dzsemborit. A Bledi Stratégiai Fórumon Közép-Európa választott politikai vezetői Európa jövőjéről gondolkodtak.

Hétfő délután kiderült, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök azt kérte a magyar miniszterelnöktől, hogy a szállásukat korábban lefoglaló csehek beléphessen Magyarországra. Később kiderült az is, hogy ezt a kedvezményt kiterjesztjük a V4-ek országaira, így a szlovák és lengyel turisták is beléphetnek szeptember elseje után Magyarországra negatív koronavírusteszttel.

Szóval a “határzár” csak szemfényvesztés

Ami igazán érthetetlen, hogy, ha most bejelentkezik az osztrák vagy a szlovén külügyminiszter, akkor nekik mit válaszol a a nagyeszű Szijjártó Péter. Ha ezt a kedvezményt három országnak megadták, akkor nincs értelme az egésznek.

De térjünk vissza a festői szépségű bledi tóhoz és a szigeten lévő templomhoz

1938. augusztus 29-én a bledi egyezményben a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország pedig lemondott a trianoni békeszerződésben elveszített területek erőszakos visszafoglalásáról. Pontosan két évvel később a bécsi döntéssel Magyarország visszakapta Erdélyt.

Közép-Európa sikertörténetet ígér

Bár az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna, Lengyelország vezetésével Közép-Európa gazdasága sikertörténetet ígér – mondta Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak hétfőn a szlovéniai Bledben.

“Érdekes civilizációs konfliktus volt maga a beszélgetés is” a fórumon, mert egy közismert “neomarxista brit laptól, a Guardiantől” jött egy újságíró, aki próbálta a nyugat-európai nyelvi készlet szerint faggatni a miniszterelnököket a valóságról, és kiderült, hogy “mi más szavakkal másképpen írjuk le és másképpen látjuk a valóságot, és ebből fakadóan másképpen látjuk a jövő kérdéseit is.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: világossá vált, hogy a közép-európai vezetők három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés.

“A migránsok is ott jönnek föl” – magyarázta Orbán

Van egy ország, amelynek Európához és az unióhoz kellene tartoznia, ennek ellenére egy köztes állapotban van, és erről az EU tehet. Szerbia jönne, lehetne vele tárgyalni, mindenki tudja, hogy Szerbia fontos, de nincs meg a politikai bátorság és vezetési döntésképesség az EU-ban, hogy ezt a fontos határt átlépjék – vélekedett.

Magyarországnak elementáris érdeke, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, ezért támogatja az országot minden eszközzel.

Kellene egy európai haderő

A kormányfő kitért rá: ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért “léptek el mellőlünk”, azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé.

Azt mondta: a modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni – közölte.

A harmadik fontos kérdés a versenyképesség az árutermelés szempontjából

Azért nem veszik meg az európai árukat, mert a színvonaluk már nem olyan, mint volt régen, vagy a versenytársak termékeinek a színvonala jobb, túl magas árat kérünk értük, az adók túl magasak és a bürokrácia túl nagy – sorolta.

Orbán kijelentette: az európai gazdaságot “áramvonalasítani” kell, hogy versenyképes legyen

A miniszterelnök közölte: a problémák régiek, ezeket már azonosították, de az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna.

Kiemelte: ugyanakkor jó hír, hogy Lengyelország vezetésével – amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában – a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér. Nekik is gondot okoz a járvány, harcolni kell minden munkahelyért és beruházásért, de összességében ez a térség a nemzetközi versenyképesség szempontjából sokkal biztatóbb képet mutat, mint az EU többi része, és Magyarország Európa ezen részében van – emlékeztetett.

(MTI)

tanítónéni

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük