Kerítésen túl
Brüsszelnek a bevándorlási különadó elfogadhatatlan
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal. A jogszabály célja számukra elfogadhatatlan.
A magyar kormány újabb jogi csatára készülhet az Európai Bizottsággal – értesült a hvg.hu. A testület ugyanis vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal. A lapnak megküldött állásfoglalás szerint az nem is kérdés, hogy a jogszabály célja számukra elfogadhatatlan.
A magyar jogszabály és az uniós jog
„Az Európai Bizottság tudatában van annak, milyen jogszabályt fogadott el a magyar parlament a nyáron” – írta állásfoglalásában Christian Wigand, az Európai Bizottság jogállamiságért felelő szóvivője a hvg.hu-nak. amely azért fordult a bizottsághoz, mert a bevándorlási különadóra hivatkozva a CEU megszüntette azt a programját, amely menekültek felkészítését vállalta arra, hogy később európai egyetemek mesterszakán tanulhassanak. Márpedig ezt az OLIve-UP programot részben az Európai Unió finanszírozza az Erasmus+ Program keretében.
„Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal” – írja állásfoglalásában Wigand. És hogy egyértelmű legyen, mit tennének, ha találnának benne jogi támadási felületet, hozzáfűzi azt is, mit gondol róla a bizottság:
Szűkül a civilek mozgástere
Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek mozgástere szűkül azáltal, hogy a pénzügyi források keresésének és felhasználásának korlátozásával akadályozza a civil szervezetek feladatainak jogszerű végrehajtását.
Hogy a magyar törvénynek már most közvetlen károsultjai vannak, azt Ananya Azad esete mutatja be (a világhírű blogger történetét a hvg.hu írta meg először). A bangladesi férfi felkerült az iszlám fanatikusok kivégzési listájára, mert bloggerként nyíltan vállalta ateizmusát (ezt az ország alkotmánya engedné, a hatalom gyakorlói viszont nem). Akkor emigrált Németországba, amikor a listán előtte állók ellen merényletet hajtottak végre, és neki megüzenték, hogy ő következik. Azad az elmúlt három évben Hamburgban élt és dolgozott, és most szeptembertől a CEU-n kezdte volna meg a Nyílt Tanulási Kezdeményezés keretében tanulmányait, amelynek végén a Bangladesben félbehagyott médiaszakon folytatott mesterképzését akarta volna befejezni.
A bangladesi blogger élete ismét romokban van
Azad három hónapot dolgozott a budapesti ösztöndíjért, a jogszabályokkal összhangban vízumkérelmet nyújtott be, és miután minden papírt megszerzett, felmondott munkahelyén és kiköltözött albérletéből. Tíz hónapot töltött volna Magyarországon, utána távozott volna, az ösztöndíjának pedig része volt a magyar társadalombiztosítás is. Ezek után sokk-ként érte, hogy a CEU – a bevándorlási különadóra hivatkozva – törölte ösztöndíját, és erről az utolsó utáni pillanatban értesítette. Ahogy Azad a hvg.hu-nak elmondta, az élete most újra romokban, nem tudja, mit csinál jövő héttől.
Ananya Azad mindössze egy azon 55 diák közül, akik hasonlóan jártak a kétharmados hatalom és az annak akarata előtt meghajló CEU döntése által.
(Forrás: HVG)
Szerző
Friss
- Időjárás, elindult a változás (jó irányba!)
- Nagy Márton közszolga: „a kiskereskedők kicsit túl nagy árrést alkalmaznak”
- Csillagjegyek az ellazulás útján – Téged mi szabadít meg a stressztől?
- Kúria: az élet kötelesség, nem jog – Újabb elutasítást kapott Karsai Dániel
- Mi lesz így mivélünk, ha 2Rule-talanok maradunk? – Bezárt a Mészáros-cég?
- Mészáros úr, megvette már a fólia-ágazatot? – Közlöny van róla: minden gyermekeknek készült termékre kiterjesztette a kormány a „könyvfóliázást”
- Redkívüli kormány-döntés az üzemanyagárakról
- Közlöny van erről is: ezentúl más néven keresse a Magyar Nemzeti Múzeumot
- Halló? A Rogán-művektől megbízásából hívom: mondja, mostanság mitől fél a legjobban? – Az nem opció, hogy a regnálótól….
- Figyelem! Változik az otthonfelújítási program