Budapest szinte mindent elveszíthet, a csepeli HÉV már elbukott

Bár az Orbán-kormány azt bizonygatja, hogy a beruházások leállításával nem veszik kárba az eddig elvégzett előkészítő munka, ezt nem támasztja alá például a csepeli HÉV esete.

A HÉV-fejlesztések lehetnek az első vesztesei az állami beruházások spórolás címén elindított, Lázár János építési miniszter vezette felülvizsgálatának

A fővárosi kormányhivatal a napokban közölte, hogy szüneteltetik a H7 HÉV-vonal fejlesztésével és meghosszabbításával kapcsolatos csepeli autóbusz és HÉV-végállomás, parkolóház, üzemi, szolgálati és járműtároló épületeinek építési engedélyezési eljárását.

Emellett a Népszava információi szerint szinte valamennyi Budapestre tervezett állami projektet leállítanák: veszélyben van a Galvani híd és a déli körvasút építése, a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása, a Ráckevei-Duna revitalizációja, a Városmajor megújítása, a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása, a Városliget autómentesítése és a dél-budai centrumkórház is. S ezzel nem csupán az a gond, hogy ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek és a leállítással ez a pénz kárba vész, hanem az is: az uniós források esetleges megnyílásakor nem lesznek azonnal indítható projektek, így azok az összegek is veszendőbe mehetnek.

Mint emlékezetes, Lázár János beruházási miniszter kinevezése után szinte azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami projektlistát és nagy elánnal hozzá is látott a feladatnak.

A minisztérium javaslata alapján a kormány egyenként dönt a beruházások sorsáról

A törölt projektek listája még nem állt össze, de a fő csapásirány azért már kirajzolódik. Lázár János első döntései közé tartozott a Fürjes Balázs miniszter-helyettessé, Vitézy Dávid államtitkárrá való kinevezése után vezető nélkül maradt BFK felszámolása, majd a romokon létrehozott Nemzeti Közlekedési Központ teljes menedzsmentjének menesztése és saját emberekkel való feltöltése.

Bár a tárca azt bizonygatja, hogy a projektek leállításával nem veszik kárba az eddig elvégzett előkészítő munka, például a csepeli HÉV esete nem támasztja ezt alá. A H7 HÉV-vonal fejlesztésének és meghosszabbításának leállítását a projektet elindító, az új kormány által felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) helyébe lépő Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) Zrt. kérte. A HÉV-fejlesztés megállításával milliárdos, több éves előkészítő munka mehet veszendőbe. Ráadásul egy korábbi közvélemény-kutatás szerint éppen ez volt a lakosság által leginkább várt fővárosi közlekedési beruházás.

A 44 éves HÉV-szerelvények cseréjét az ún. Helyreállítási Alapjából (RFF) oldották volna meg

A kormány által tavaly év végén elfogadott Budapesti Vasúti Stratégiában (BVS) már 2023-ra ígérték a HÉV-program előkészítésének befejezését, míg a kivitelezés tervezett időpontja 2030-ra csúszott. Ebbe talán az is belejátszott, hogy a BVS megvalósítási költségét előzetesen 2000-2400 milliárd forintosra becsülték. A matuzsálemi korú, átlag 44 éves HÉV-szerelvények cseréjét mindenesetre az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RFF) oldották volna meg.

VK-kommentár

Forrás: Népszava

A vihar kiütötte a gödöllői hévet is, most sem jár még!

Friss híreink

• Lázár közszolga nem bízta a véletlenre, szájbarágott: ahol a Fideszre szavaznak béke lesz és pénzeső
• 200.000-res bírságra számíthat, ha rosszkor izzítja be a fűnyírót, de ne csak ezért figyeljünk egymásra
• Orbán, a béke nagy barátja: nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni
• Budapest: itt a tavasz és vele a sportesemények miatti forgalomkorlátozások
• Lázár János kampánynyitó víziói