Nem, hogy megoldást jelentene, akár nem várt mellékhatásokat is okozhat a Messiásként várt budapesti szuperkórház. Falus Ferenc szerint a projekt nem más, mint egy építőipari beruházás. A volt országos tiszti főorvos, korábbi kórházigazgató a sürgősségi ellátás összeomlásának valódi okairól is beszélt a Városi Kurírnak adott interjúban.


Elfáradt a kommunikációs stratégia

– Miért most jelentkeznek a sürgősségi ellátás problémái?

– Valószínű, hogy az eddigi kommunikációs stratégia mostanra „elfáradt”. A politika ugyanis a krónikussá váló pénzhiányt az egészségügyben dolgozók „rossz viselkedésével” akarta ellensúlyozni. Azt sugallták lépten-nyomon, hogy „lám-lám, adtunk nekik emelést, mégsem dolgoznak jobban”.

– Valóban volt bérrendezés…

– Igen, tűzoltás jelleggel kaptak némi fizetésemelést az egészségügyi dolgozók, ami persze jól esik mindenkinek – most az intézményeken belüli bérfeszültséget ne említsük – ám ez hosszú távon nem jelent megoldást. Az ellátás színvonalát ugyanis nemcsak a dolgozók aktuális fizetése határozza meg, hanem a munkakörülmények. Egyszerű dolgokról van szó. Legyen mindig elég kesztyű, tisztítószer, szék. Ehhez azonban az úgynevezett dologi költségeket kellene megemelni, ami az elmúlt időszakban rendre elmaradt. Az egyszeri bérrendezés aligha fogja megállítani az elvándorlást, mint ahogy a sürgősségi osztályokon a várakozási időt sem rövidíti le.

– A sürgősségi ellátásban jelentkező problémáknak, tüneteknek voltaképpen hol keressük a gyökerét?

Nem a sürgősségi osztályokkal van baj, hanem azzal, hogy nem megfelelően működik az alap- és a járóbetegellátás. Szakmai és hozzáférési hiányosságok vannak mindenütt. Túl nagy a távolság (térben és időben), ezért a betegek nem jutnak hozzá időben az ellátáshoz, így aztán sokakat csak akkor lát orvos, ha már nagy a baj. Ezzel magyarázható, hogy a sürgősségi osztályokon szinte állandósult a csúcsforgalom. Az áldatlan állapotok hátterében azonban más is van. Jelesül az, hogy az hogy  eredetileg betegfelvételi osztályként működő részlegeket alakították sürgősségi osztályokká, jóllehet, egészen más volt a feladatuk.

Ezeken az osztályokon  más nem történt, mint hogy „átvették” a mentőtől a beteget, vagy a beutalóval érkezőket elirányították a megfelelő osztályra, ahol lényegében azonnal megkezdhették a szakszerű ellátást.

– A sürgősségi osztályokon (SBO) gyakran olyan szakorvos van beosztva, aki még erős túlzással sem mondható szakértőnek. Egy urológustól vagy egy szemésztől elvárható, hogy kellőképpen ellássa a sürgősségi feladatokat?

– Ez a másik nagy probléma. Jelenleg ugyanis alig van „sürgősségi szakorvos” képesítéssel rendelkező doktor. Az Orvosi Kamara nemrégiben készített egy felmérést, amely igazolta, hogy a legtöbb intézményben sem számszerűen, sem szakmailag nincs meg a személyi feltétel ahhoz, hogy működőképes legyen az SBO. A szakállamtitkárság, mint mindig mindent – cáfolta a felmérés eredményeit, de a tagadástól nem lettek többen a szakorvosok.

Kíváncsi rá  kik az igazi felelősök?  Válasz a következő oldalon

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét