Cenzúrázták a tudományt

Olyan fokú a félelem, hogy abszurd lépésekre sarkall embereket az MTA-nál – mondta a hvg.hu-nak Kertész János Széchenyi-díjas fizikus, aki kedden nyílt levélben közölte: úgy döntött, nem tartja meg a Magyar Tudomány Ünnepén tervezett előadását.

Abszurd helyzet

Mint Kertész János elmondta, a szervezők egyelőre begyűjtötték a felkért előadóktól a témajavaslatokat, Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese ezek közül húzott ki többet. Először azt gondolta, egyfajta túlbuzgóság lehet emögött. Nehéz helyzetben van a Magyar Tudományos Akadémia, a főtitkárhelyettes asszony talán azt gondolta, segít, ha a kényes témájú előadásokat cenzúrázza, ám ezzel abszurd helyzetet idézett elő.

Hozzátette: a számára igazán sokkoló hír azonban csak ezután következett: az MTA az Index kérdéseire válaszolva, megerősítette, hogy a rendezvénysorozatért felelős főtitkárhelyettes azért nem illesztette be a programba az előadásokat, mert azok „politikai áthallásokat” tartalmaznak. Ekkor döntött úgy, hogy lemondja az előadását.

A tudósok jelenségeket vizsgálnak, nem politikai következtetés a cél

Azzal, kapcsolatban, hogy részleteiben miről szólt volna a hálózatelméletet népszerűsítő előadás, elmondta, hogy a tudományág elmúlt két évtizedének kiemelkedő pontjairól, több neves magyar kutató eredményeiről. Ezt követően pedig a hálózattudomány gyakorlati alkalmazásairól beszélt volna, például a járványok terjedésének vizsgálatában, az orvostudományban vagy éppen a korrupciókutatásban betöltött szerepéről. A korrupciót természeténél fogva nehéz vizsgálni, hiszen rejtett dolog. Johannes Wachs-szal elért eredményeit felhasználva, azt tervezte bemutatni, hogy egy településen a korrupciós kockázatot miként befolyásolja a társadalmi hálózat szerkezete.

Megjegyezte: lehet, hogy megemlítette volna konkrétumként az Elios-megbízásokat, amelyek ritka, lényegében azonosított példaként egyfajta referenciát jelenthetnek az elmélet számára. De persze alapvetően elméleti kutatásról van szó, ahol a tudósok jelenségeket vizsgálnak, és nem a politikai következtetések levonása a cél.

Szokatlan öncenzúra

Arról is szólt, hogy ilyen öncenzúra az elmúlt harminc-negyven évben nem volt az akadémián. A rendszerváltás előtt persze működött, az ilyen témák még a javaslatig sem jutottak volna el – bár az előző rendszer utolsó éveiben már ez sem volt feltétlenül igaz. Hangsúlyozta: itt tudományos módszerekkel elért tudományos eredmények bemutatásáról beszélünk egy nyilvános fórumon.

Az előadását lemondó levéllel a kollégáival kívánt szolidaritást vállalni, és emellett azért is írta, mert botrányosnak tartja a történteket.

Kertész János összegzésként arról beszélt, hogy az MTA és a kormány közötti konfliktus súlyos, és nem hiszi, hogy jó irányba mennek a dolgok. Palkovics László miniszterként nagyon eltökéltnek látszik, és nem igazán lehet vele párbeszédet folytatni. Éppen ezért megérti azokat is, akik úgy gondolják, hogy a jelenleg folyó tárgyalások szempontjából jobb nem hangosan tiltakozni. Azt nem gondolja, hogy az MTA vezetésénél bárkit felelősségre vonnának a tudomány cenzúrázásáért. Mindenesetre nagyon szomorúnak tartja azt, ami történt. Rávilágít arra, hogy ez erős félelem ilyen abszurd lépésekre sarkall embereket.

Két előadás története

Kedden a Qbit írt arról, hogy két előadást letiltott a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe tervezett programjából. A „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján”, valamint a „A közösségi média jogi oldala”című előadásokat a körbeküldött levél szerint „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai”, továbbá a téma „politikai vonatkozásai miatt” nem lehet megtartani.

A hvg.hu megszerezte azt a válaszlevelet, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Rudas Tamás az elutasító döntésre írt a programró döntő főtitkárságnak. Rudas a levélben tudomásul vette a döntést, és azt írta, a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontba áthelyezve fogják megtartani, hogy azok áthallásossága ne az MTA-t terhelje. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”.

A helyzet súlyosabb az eddig ismertnél

Kertész János fizikus, hálózatkutató, az MTA rendes tagja néhány órával később a Facebookra kiposztolt nyílt levélben jelezte: úgy döntött, lemondja az eseményen tervezett előadását.

A Mérce közben úgy értesült, hogy az MTA nem csak a két említett előadást, de teljes blokkokat vett ki a tervezett programból, az egyik a migrációval, a terv szerint árnyalandó az erről szóló közbeszédet, a másik pedig a 2018-as országgyűlési választások tanulságait összegezte volna.

 

 

(Forrás: HVG)

Kapcsolódó

Nesze neked MTA! – “Nem kívánok egy olyan rendezvényen szerepelni, amelyet cenzúráznak”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük