Ma lesz a 37. Formula-1-es Magyar Nagydíj a Hungaroringen, de gyorsan tekerjük vissza az idő kerekét és nézzük meg, hogyan kezdődött a máig tartó sikersorozat.

Az már a múlt homályába vész, hogy a rendszerváltás előtt egy évtizeddel eredetileg kinek volt az ötlete az autós gyorsasági világbajnokság Magyarországra hozatala

Állítólag Bernie Ecclestone a FOCA elnöke eredetileg Jugoszláviába esetleg a Szovjetunióba szeretett volna elvinni egy futamot, ám a legmegfelelőbb időben Rohonyi Tamás Magyarországra invitálta a nagyhatalmú Bernie-t.

Eredetileg felmerült a Városligetben vagy a Népligetben kialakított versenypálya ötlete, ám előbbit esztétikai, utóbbi pedig környezetvédelmi okok miatt nem engedélyezte a Fővárosi Tanács.

1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, október 1-jén kezdődtek meg a munkálatok, majd 1986. március 24-én a Drapál Emlékverseny kapcsán avatták fel a Hungaroring versenypályát.

Nyugodtan mondhatjuk az első öt év volt a hőskor, majd a rendszerváltás idején éppen Ecclestone-nak adták bérbe a pályát öt évre, aki egyben garantálta, hogy a Magyar Nagydíj minden évben benne lesz a versenynaptárban. Végül 1995-ben rendeződött a pálya sorsa, amikor a Hungaroring Sport Zrt. lett a tulajdonos.

Az elmúlt 36 évben többször át kellett építeni a pályát, ám az óriási fegyvertény, hogy 1986 óta minden évben eljött a „száguldó cirkusz” Mogyoródra. Ha ránézük az 1986-os évadra kiderül, hogy Jerez, Detroit, Brands Hatch és Estoril már régen kikerült a rendezők közül.

Az első Forma–1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán

Az első magyar nagydíj pole pozícióját Ayrton Senna szerezte meg a Lotus-Renault-val, mellőle honfitársa, Nelson Piquet (Williams-Honda) indulhatott, míg a második sorba a világbajnoki pontversenyt vezető Nigel Mansell (Williams-Honda) és Alain Prost (McLaren-TAG) sorakozott fel.

A rajt után Senna megtartotta a vezetést, míg Mansell feljött a második helyre, Prost és Piquet elé.

A brazil azonban hamarosan megelőzte Mansellt, akitől átvette a második pozíciót. A 11. körben Prost megelőzte Mansellt, majd egy fordulóval később Piquet átvette a vezetést Sennától, aki elkezdett visszaesni a francia felé. Prost nem sokkal később műszaki probléma miatt kiállt.

Féltávnál Piquet kereket cserélt, míg Senna kint maradt, és előnyre tett szert, így amikor ő állt ki, sikerült az élre visszatérnie. A különbség azonban a két brazil között gyorsan csökkent, Piquet pedig az 57. körben visszaelőzte Sennát. Ezután a két autó végig szorosan együtt haladt, de Piquet-nek sikerült Sennát maga mögött tartania.

Amikor Mansell elveszítette az autója jobb hátsó kerekét rögzítő csavarját

1987-ben a verseny hétvégéjén Ayrton Senna közölte csapatával, a Lotusszal, hogy a következő évtől nem marad náluk, és a McLarenhez igazol, Alain Prost mellé.

Az időmérőn a williamses Nigel Mansellé lett az első rajtkocka, Gerhard Berger (Ferrari) a második, Piquet a harmadik, Prost a negyedik lett. A rajtot követően Mansell az élen maradt, Berger viszont nem startolt jól, így Piquet elment az osztrák mellett, aki azonban az első kanyarban, a külső íven visszavette pozícióját.

A brazil ezután Michele Alboretónak (Ferrari) köszönhetően elvesztette harmadik helyét, s a két Ferrari elkezdte üldözni Mansellt. Berger rövidreszabott versenye a 14. körben a differenciálmű meghibásodása miatt végetért.

A sorrend a 44. körig nem változott, ekkor Alboretónak motorhiba miatt fel kellett adnia a versenyt. Ezt követően Prost megelőzte Thierry Boutsent (Benetton-Ford), majd a 71. körben, öt körrel a leintés előtt az élen álló Mansell elvesztette autója jobb hátsó kerekét rögzítő csavarját, így kiállni kényszerült.

A győzelem így Piquet ölébe hullt, akit Senna, Prost, Boutsen, Riccardo Patrese és Derek Warwick (Arrows-Megatron) követett.

Harminc évvel ezelőtt Senna megszerezte harmadik és egyben utolsó győzelmét a Hungaroringen

Riccardo Patrese (Williams-Reanult) indult a pole-ból Nigel Mansell (Williams-Reanult) előtt. A rajtnál az olasz megtartotta a vezetést, míg Mansellt Ayrton Senna (McLaren-Honda) és Gerhard Berger (McLaren-Honda) is megelőzte. Mansell a 8. körben megelőzte Bergert, de nem sikerült Senna elé kerülnie. A 31. körben a brit hibázott, Berger megelőzte, de Mansell néhány kör múlva visszaelőzte az osztrákot. A 39. körben Patrese kicsúszott, a 7. helyre tért vissza, de motorja ezután tönkrement.

Patrese kiesésével Mansell a második helyen haladt, ami elég volt bajnoki címe bebiztosításához, ezután nem üldözte tovább Sennát, aki végül megnyerte a versenyt. Mansellnek azonban problémája akadt, majd boxkiállása után csak a hatodik helyre tért vissza. A brit megelőzte Mika Häkkinent (Lotus-Ford), majd Martin Brundle-t (Benetton-Ford) és Bergert, míg az előtte haladó Michael Schumacher (Benetton-Ford) balesetezett, így Mansellnek sikerült a bajnoki címéhez szükséges második helyen célbaérnie. Ez volt a történelmi Brabham csapat utolsó versenye.

2002-ben Michael Schumacher (Ferrari) megszerezte a pole pozíciót, majd a futamot is megnyerte csapattársa Rubens Barrichello előtt. A két McLaren-Mercedes, azaz David Coulthard mögött és Mika Häkkinen előtt Ralf Schumacher (Williams-BMW) szerezte meg a negyedik helyet.

Tíz évvel ezelőtt Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes) szerezte meg a pole pozíciót Romain Grosjean (Lotus-Renault), Sebastian Vettel (Red Bull-Renault) és Jenson Button (McLaren-Mercedes) előtt. A győztes brit mellett végül Kimi Räikkönen (Lotus-Reanult) és Grosjean állhatott fel a dobogóra.

A Hungaroringen Ayrton Senna triplázása után Michael Schumacher négyszer, míg Lewis Hamilton nyolcszor győzött. Csaspatként a McLaren 1988 és 2012 között tízszer győzött a Magyar Nagydíjon.

A mogyoródi versenypályán aratta karrierje első győzelmét Damon Hill (1993), Fernando Alonso (2003), Jenson Button (2006), Heikki Kovalainen (2008) és végül tavaly Esteban Ocon.

Az első három elsőzőből később világbajnok lett, míg Kovalainen első és egyetlen F1-es győzelmét aratta a Hungaroringen.

Kétszer avattak egyéni világbajnokot a Magyar Nagydíj leintése után

1992-ben Nigel Mansell 16-ból a 11. futamot követően, míg 2001-ben Michael Schumacher 17-ből a 13. futamon lett világbajnok.

A világbajnokok közül Alan Jones, Keke Rosberg, Alain Prost, Nico Rosberg és eddig még Max Verstappen sem tudott futamgyőzelmet aratni a Hungaroringen.

Karrierje első dobogóját Jos Verstappen 1994-ben a Magyar Nagydíjon ünepelhette, míg fia Max 2015-ben a Toro Rosso-Reanault-val 4. lett. Ifjabb Verstappen 2016-ban és 2017-ben az 5. helyen fejezte be a versenyt Max Verstappen 2019-ben és 2020-ban is Lewis Hamilton mögött a második helyen végzett a Hungaroringen.

Korábban mindössze kétszer rendezték július 31-én az F1-es Magyar Nagydíjat

2005-ben Kimi Räikkönen (McLaren-Mercedes) nyert Michael Schumacher (Ferrari) és Ralf Schumacher (Toyota) előtt. 2011-ben Jenson Button (McLaren-Mercedes) győzött Sebastian Vettel (Red Bull-Reanult) és Fernando Alonso (Ferrari) előtt.

Forrás: PORT.hu

Forma-1 a Városi Kurírban!

Pripjaty város több száz egykori lakója a „szellemváros” központjában emlékezett meg a csernobili nukleáris baleset 35-ik évfordulójáról – számolt be hétfőn a TSZN hírtelevízió.

Az a 35 évvel ezelőtti éjszaka eddig sem ért véget

A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

2,5 millió hivatalosan nyilvántartott áldozat

Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2,5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1,6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek.
Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit.

„A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként”

– fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban.

Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak „az emberi hősiességnek” is, amivel ezt a hibát kijavították.

Boruhovszkij elmondta, hogy

mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le

Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót.

Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani.

Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba.

Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést

Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget.

A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.

(MTI)

Kapcsolódó

Utazás a nukleáris kísértetvárosba