„Agyonverni sem érdemes, de megérdemelné” – írta nyílt, bárki által hozzáférhető posztban a tegnap egy újságíró a másiknak. Az agyonverésen merengő kolléga nem akárki. Szőke Lászlónak hívják, ő volt az Erdélybe juttatott, Demeter Szilárd féle milliárdos sajtótámogatás „médiaportfóliójának a fejlesztési igazgatója”, és ő a Transversum KFT igazgatója. Tulajdonképpen ő a Fidesz erdélyi sajtópolitikájának egyik arca, hangja.

A helyi ember, végrehajtó – s, a fenti posztból úgy tűnik, Erdélyben ő az egyik, aki dönt arról, kit érdemes agyonverni, és kit nem

(Az üzenet hátteréről, következményeiről a Transindexen Kulcsár Árpád írt fontos elemzést, hátteret, olvassátok el.)

A másik újságíró, akinek üzent, mellékszereplő. Történetesen én vagyok, és az utóbbi évben engem ért hasonló fenyegetésekről, támadásokról már sokszor írtam, beszéltem, és megtettem minden lehetséges jogi lépést a védelmem érdekében.

Amire most fel szeretném hívni a figyelmet, azok a kolléganőimet ért hasonló támadások. Hasonlóan a magyarországi kolléganőkhöz, az erdélyi újságírónők, tartalomgyártásban dolgozó nők is állandó nyomás alatt vannak.

Csak az elmúlt heteket követve azt láttam, hogy célkereszben állt és áll:

• Csata Orsolya csíkszeredai televíziós újságíró, aki a leégett csíksomlyói romagettó károsultjainak életét követi.
• Víg Emese, aki a kolozsvári Transindex felelős szerkesztője, számos politikai véleménycikk szerzője, és a nőjogi kérdések egyik avatott elemzője.
• A marosvásárhelyi Hunyadi Zsuzsa vágó, aki többek között a Deutsche Wellenek készített filmeken dolgozik, így ő vágta az „Orbán is rebuilding Budapest” című anyagot is.
• A tavalyi év egyik legmegrázóbb és legagresszívebb támadássorozata Juhász-Bolylan Kincsőt érte, aki a Csíki Sör szexista, nőket sértő és lealacsonyító marketing filmjéről írt kritikus cikket szintén a kolozsvári Transindexen.

A hasonló támadássorozatokban felbukkan:

a fizikai erőszakkal való fenyegetés, az érzékeny adatokkal való visszaélés, vagy azzal fenyegetés. A verbális erőszak. A családtagok, ismerősök bevonása a konfliktusba, zaklatása. A nyilvános megalázás. Az online lincselés. Minden, amivel újságírónők világszerte szembesülnek.

Számos zaklatási ügy nem kerül nyilvánosságra, mert a háttérben zajlik, mert az áldozat a saját védelme érdekében úgy dönt, nem hozza nyilvánosságra.
Újságírónak lenni ma nehéz feladat. Újságírónőnek lenni kétszeresen nehéz: mert a kolléganőknek viselniük kell mindazt, amit az újságírók és amit a nők elszenvednek, amiért kiszolgáltatottá válnak.

Tudjatok róla, miben élnek, minek vannak kitéve, hogyan dolgoznak az erdélyi magyar újságírónők is

Tudatos védelem nélkül nem végezhetik a munkájukat, veszélybe kerül nem csak az, amin és ahogy dolgoznak, de a magánéletük, a személyes integritásuk.
Mindenkinek, aki ilyen kockázatokkal szembesül éreznie kell: nincs egyedül. Hogy ez a fajta erőszak elfogadhatatlan, tűrhetetlen. És van védelem ezzel szemben, mert nagyon sokakban ott a vágy és az elkötelezettség az erőszakmentes, méltányos közélet iránt.

Forrás

Parászka Boróka a "liberális véleménydiktatúra"- és a "pollkorrekt cenzúra áldozatiról"

...és most akkor jöhet bármelyik Bayer Zsolt cikkből származó akármelyik jelző!

Telex: a Külügyminisztériumban listázták magyar újságírók külföldi szakmai útjait

Földi szerint el lehetett volna süllyeszteni annak az újságírónak a csónakját, aki leleplezte a külügyminiszter hazugságát

illusztráció: V.K.