Hiába váltott még nevet is a Jobbik, mégis visszatérni látszik eredeti rasszista, xenofób gyökereihez. Mi mást jelenthetne a párt legutóbbi közleménye a „migránsmunkások” -jelentsen is a szó bármit- ellen. 

„Migránsmunkás”

A párt hazug módon a formális logika mentén „aggódik” a magyar munkavállalókért, amikor nem az okot, hanem a majdani, jövőbeli okozatot elítélve uszít a külföldi munkavállalók ellen, megalkotva a vendégmunkás helyett egy eddig ismeretlen és tegyük hozzá, értelmezhetetlen fogalmat, a migránsmunkást:

„A Fidesz-kormány szándéka, hogy százezrével telepítse a migránsmunkásokat hazánkba, lecserélve a magyar munkaerőt, letörve a béreket, megbontva hazánk kulturális egységét. A Jobbik-Konzervatívok nem nézi tétlenül ezt az újabb, a magyar nemzeti érdekekkel totálisan ellentétes tervet!”

„Magyarok ki, migránsmunkások be!”

Ha lenne munkájuk a fiataloknak az akkumulátorgyárakban nem mennének el, és ez komoly?

„A migránsmunkások tömeges betelepítése elveszi a lehetőséget a fiatalok elől, és még többüket késztet majd arra, hogy elhagyják hazánkat egy jobb élet reményében. Magyarok ki, ázsiai migránsmunkások be! Ezt szeretné a Fidesz! „

Ilyen, amikor az átöltözködéskor szűkre szabott ruha lepattan viselőjéről és kiderül, alatta ugyanaz az „elhasznált” test rejlik, mint előzőleg.

Ne feledjük!

A párt jelenlegi vezetője Gyöngyösi Márton 2012-ben mondta a parlamentben elhíresült zsidó-listázó beszédét:

„… itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak”

A fentiektől azóta többször elhatárolódott és elnézést kért ugyan a politikus, de most látszik, hogy szíve mélyén ugyanaz a rasszista szélsőjobbos ember maradt.

A demokratikus közvélemény úgy tűnik túl korán bocsátott meg neki.

Ezeket olvasta már?

Hamarosan százezer számra érkeznek vendégmunkások a világ legtávolabbi részeiből is, mivel az Orbán kormány több mint egy évtizedes uralma lepusztította a munkaerőpiacot elsősorban azzal, hogy elűzte a a munkavállalók jelentős részét, úgy a képzetteket, mint a képzetleneket az országból. Több ázsiai ország mellett a Fülöp szigetek és Kirgizisztán a toborzás elsődleges színtere.

Orbán, a rettentő rettegtető

Az ország eszetlen elöntése veszélyes, kártékony akkumulátorgyárakkal nagyban hasonlít Rákosiék túlhajtott iparosításához, amikor is hiába volt teljesen alkalmatlan például Dunapentele vasmű telepítésre, mégis odakerült, pusztán politikai okokból, mert a legalkalmasabb helyszint, Mohácsot kilőtte a rettegés Josip Broz Titotol a néhai jugoszláviak elnökéltől, az imperializmus láncos kutyájától.

Most sincs ez másként, Orbán fő politikai eszköze az ország népének „rettegtetése” mindentől, ami nyugatról jön. Többek között ezért nem fogott soha valódi iparfejlesztésbe, mert ahhoz a „rettegett” nyugattal kellene együttműködni. Ő inkább kiszolgáltatja országát Kínának, a világ legszörnyűbb autokráciájának, miközben politikai lépéseiben Putyint és Erdogant követi és ezzel uralkodásának közel másfél évtizede alatt alaposan megritkította nem csak a potens, de még a betanított munkásréteget is, mert aki csak tehette, a „lábával szavazott” és elment jobb körülmények között dolgozni, hova máshova, mint nyugatra. Így lett az egyik legnagyobb „magyar város” London, ahol kb. 200 ezer honfitársunknak talált otthont és munkát.

Már összeszerelő országnak sem vagyunk jók

Közel egy évtizede mást sem hallunk, mint azt a hazug mesét, hogy „az idegen valami rossz, valami félelmetes és nem szabad beengedni.” 2023 ha a narratívában nem is, de a kormányzati cselekedetekben fordulatot hozott. Orbán mértéktelen és kártékony „ipartelepítési” őrülete rádöbbentette az ország vezetőjét, hogy annak kiszolgálásához egyszerűen nincs megfelelő számú nem hogy képzett, de akár betanított munkára alkalmas munkavállaló. Hogy miért? – mert az évek során el-ül-döz-ték őket.

2023 április–június az egy évvel korábbihoz képest: a 2023. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel több, 4 millió 724 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. (KSH)

Most aztán, ahogy annak idején lélegeztetőgép-ügyben, Orbán megint világszerte szétküldte „fürkészeit”, csak most nem gépeket, (azt hozzák a kínaiak) hanem élő munkaerőt kajtatnak. Az eredmény megjósolható, nem lesz sokkal jobb, ha nem károsabb, mint az előző kirajzáskor történt.

Akiknek mi vagyunk a Kánaán

Gondoljuk csak végig! Kik jöhetnek ide dolgozni Ázsiából? Egy biztos, nem az szól mellettünk, hogy itt aránylag közel lehetnek a családhoz, nem is a munkafeltételek, vagy a szociális ellátás, de még a bérezés sem, bár az kétségtelenül jobb lehet, mint mondjuk a Fülöpszigeteken, ahol az átlagfizetés a 20 dollárt sem éri el. De akkor kik jöhetnek? Akárhányszor tesszük is fel a kérdést, a válasz sajnos mindig ugyan az lesz: azok, akik tőlünk nyugatabbra már valamilyen okból nem kellenek és ezek a szerencsétlenek lesznek azok, akik egy idegengyűlöletre hangolt országba érkeznek és akikkel -és ez sem mellékes- a munkaadók még jobban letörik majd a magyar béreket, ezzel újabb és újabb munkavállalót kényszerítve az ország elhagyására végkép bedöntve a honi munkaerőpiacot.

Előzmény

A migráció mellékága a vendégmunkások hada, ezt csendben ugyan, de támogatja az egyébként “migránsfaló” kormányunk | Városi Kurír

Miután az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén leszavazták az MSZP akkumulátorgyárakról szóló határozati javaslatának tárgysorozatba vételét, az ellenzéki frakció a törvényalkotási bizottság elé viszi indítványát.

Korlátok közé szorítanák a kormány akkumulátorgyár építési hevületét

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a fenntartható fejlődés bizottságának szerdai ülése után tartott online sajtótájékoztatóján emlékeztetett: határozati javaslatuk a szélerőművekre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan kikötné, hogy a települések határától számított 12 kilométeren belül csak akkor lehessen akkumulátorgyárat építeni, ha azt a helyi lakosság népszavazáson jóváhagyja.
A javaslatban további feltételként szerepel, hogy a beruházónak és az üzemeltetőnek szigorúan be kell tartania a környezetvédelmi, illetve a munkavédelmi szabályokat. Az indítvány tartalmazza továbbá, hogy 25 aranykoronánál magasabb minőségű termőföldre ne lehessen akkumulátorgyárat építeni.

Nem állunk meg, megyünk a törvényalkotási bizottság elé, mert legalább azt szeretnénk elérni, hogy napirendre tűzze az Országgyűlés ezt a kérdést, és így a parlamentben is lehessen róla vitázni .

– hangoztatta Tóth Bertalan.

Győr nem alkuszik!

Pollreisz Balázs MSZP-s győri önkormányzati képviselő felháborítónak nevezte, hogy a bizottsági ülésen nem hallgatták meg őt. Ugyanakkor jelezte, biztos abban, hogy a győriek össze fogják gyűjteni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat, hogy elmondhassák véleményüket az akkumulátorgyár-építésről.

A kormány ahogyan más esetekben például az úgynevezett státusztörvénynél is, az akkumulátorgyárak telepítési ügyében sem figyel oda még az országos felzúdulásra, azzal álltatva magát és  követőit, hogy a 2/3 mindenre felhatalmazást ad.

Egy elkeseredett zöld-vélemény az ügyben

Közel három hónapja ismertettük az LMP közleményét,  amikor az Európai Bizottság zöld utat adott a Gödi akkumulátor gyár fejlesztéséhez nyújtott magyar állami pénzköltéshez:

„Az Európai Bizottság ma megállapította, hogy a Magyarország által a gödi Samsung-gyár számára nyújtott közel 90 millió eurós állami támogatással nincs semmi problémája. A mai napon egy újabb írásos igazolást kaptunk arról, hogy az Európai Bizottságnak tökéletesen megfelel, hogy a magyar kormány adófizetői pénzből támogatja azt, hogy szennyezzék termőföldjeinket, mérgezzék és elhasználják ivóvizünket”– írta közleményében az LMP.