„A reggeli zápor szépen kirajzolja a készülő burkolatban azokat a fehér kis köröcskéket. Mindegyikbe egy-egy fa kerül. Egy komplett kiserdő. Blaha Liget.” – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a facebookon.
„Még mielőtt elindul a “milyen kicsi helye lesz a fáknak” kommentháború, mindenkit megnyugtatok: a Blahán a lényeg a felszín alatt húzódik. A fásítás zónájában összefüggő szerkezeti talajt kapott 80 cm vastagságban a tér, ezzel létrehozzuk Budapest legnagyobb stockholm módszerrel előkészített ültetőközegét. A kiselemes burkolat teljes mértékben vízáteresztő, szakszóval: szárazon rakott, s nincs alatta cement kötésű réteg, ún. CKT. A csapadékvizet így teljes mértékben hasznosítani fogják a fák. Amelyek gyökerei a felszín alatt össze tudnak kapcsolódni, létrehozva a wood wide webet. Miért jó mindez? Mert a felszíni vizet nem kell elvezetnünk, így villámesőzéskor nem terheli túl a csatornát. A fák elpárologtatják a vizet, ezáltal hűtik a környezetüket, csökkentik a hőszigetet. A fák immunrendszere a gyökérzónában van. Ha össze tudnak kapcsolódni, egymást is erősítik.”
„Ezeket az új fákat már korábban, tavaly ősszel el tudtuk ültetni, mert a munkavégzéstől védettebb helyen a munkagépek már nem voltak veszélyesek rájuk. Azért tettük ezt, hogy minél hamarabb túl legyenek az ültetési sokkon, s elinduljon a lombosodásuk. Ezek a méretű előnevelt fák azok, amelyek már elég nagyok, hogy láthatók legyenek, de még viszonylag gyorsan (néhány év alatt) túljutnak az átültetés okozta sokkon, s meg tud indulni a tényleges fejlődésük. Minél nagyobb egy fa, annál nagyobb sokk éri. Ezért fák esetében nem nagyon tudunk időt venni. Ki kell várnunk, míg kifejlődnek.”
Forrás: facebook.com/sandor.bardoczi
Hűsítőpontokat hoznak létre a fővárosban