A Fideszt megroppantó Borkai-botrány hullámverései közepette szinte észrevétlen maradt egy fontos részlet: a vasárnapi almáspitézések Borkaiéknál. Rab László emlékezteti az olvasókat.

Abszurd

A megszüntetett Vasárnapi Hírekből a Népszava mellékletébe átmentett Heti abszurd rovatban olvashattuk december 28-án Rab László „Az ördögi almás pite” című írását.
Ebben kollégánk elégedetlenségének ad hangot, hogy a korrupciós hálózatok Fidesz-rendszert leleplező lebuktatása és más efféle „piszlicsáré” ügyek mellett elsikkadt egy olyan részlet, amire Rab László már az Ördög Ügyvédje október 6-i első jelentkezése alkalmával felkapta a fejét.
Ördögügyvéd polgártárs ugyanis egy erős személyes elemet vitt a leleplező blogbejegyzésbe:
„Ha valakiket rettenetesen sajnálok ebben a történetben, az a családod – írta az ördög a bejegyzésében immáron azután, hogy a kényes videojeleneteket megismertette az országgal. – Ők tényleg nem ezt érdemlik. Emlékszem még azokra az időkre, amikor friss, meleg almás pitével vártatok a vasárnapi ebédhez.”

Ki járt oda pitézni?

Rab László a dolgok mögé néz, így:
„Abban bíztam, hogy az oknyomozók utánanéznek Borkaiék kosztosának, ám erre senki sem mutatott hajlandóságot. Én azért rögzítettem magamban az információt: valaki egykor vasárnaponként ebédelni járt Borkaihoz és Borkainéhoz, a vendéglátók pedig nagy valószínűség szerint nem cukrászdából hozatták az almás pitét, maguk sütötték, hiszen írásos nyoma van annak, hogy friss és meleg volt. Utána asztalhoz ültek s jókedvűen falatoztak. Ha valaha találkoznék Borkai Zsolttal, semmi mást nem kérdeznék tőle, csak ezt: ki járt hozzájuk a régi vasárnapokon almás pitét enni.”

Lehet, hogy átverés?

Tényleg, hogy lehet, hogy Az Ördög Ügyvédjét gőzerővel kereső, bosszúszomjas Fidesz-gépezet még mindig nem találta meg sikeres és hatékony ellenségét?… Az is lehet persze, hogy ez az almás pite-sztori szellemes átverés, hamis nyom, hadd kutassák át először Fideszék a pitézők névsorát:-)

Üdv a Krampusztól

December 26-án egyébként jelentkezett Az Ördög Ügyvédje, csak hogy ne legyen teljesen nyugodt az országra rátelepedett banda karácsonya és szilvesztere.
„Grüss vom Krampus” képeslapot küldött, ezzel a szívből jövő jókívánsággal:
„Kívánok mindenkinek a megérdemeltek szerinti karácsonyt!
Izgalmas év elé nézünk! :-)”

Vadászkutyák éji dala, avagy hol tart a fideszútálati hangulatométer.....

A lónézés és a csikóláttamozás után Hadházy képviselő fölhívta a figyelmet a paci további fontos testrészére. Kiderült az is, hogy Varju László vádlira ment, a minielnököt pedig zavarja, ha valaki a szexuális életét videóra veszi. Elveszett a fél ország, de az őrület nem veszett el, soha annyi kokain nyomát nem lehetett látni a politikában, mint a 43-as héten. Rab László szürreális összefoglalója.

Vádlizó Varju, imádkozó mini

Kövér László (a fiataloknak: a koma, akinek bajszára emlékezni fogtok, a nevére nem), a politikai hatalom legfontosabb ellensúlyaként, mint az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az ő szerepe (fékek és egyensúlyok rendszere), amivel ellenőrizni kellene a kormányzatot, hülyeség, ne tessenek vele komolyan számolni. Ennek a mély értelmű filozófiai alapvetésnek lehetett a folyománya, hogy a minielnök ki akarta tépni az akciózó Hadházy képviselő kezéből a válogatott feliratokat tartalmazó táblákat, a minista ügyészség pedig ráment a tavaly a Nyál 1 tévében megtépett Varju képviselőre. Azzal mentek neki, hogy megszorította a tévés fogdmegek vádliját. Innen származik az, amikor valakinek a bűneit lajstromba szedik: vádlista…

A Varju elleni akció Orbán Viktor békülékeny hangütésének csalhatatlan jele,

hasonló barátságos elbánásra számíthat a táblamutogató Hadházy, és mindenki Budapesten, aki ellene mert szavazni a Nagy Októberi Szeretetteljes Fidesz-beintésen (NOSZF). Mert Budapest, tíz megyei jogú és 67 vidéki város elvesztése mégiscsak nagy veszteség a minielnöknek, noha lakájék nem győzik hangsúlyozni, hogy mecsoda csudálatos győzedelem volt már ez megint.

A mini – aki Borkait se kiköpni, se lenyelni nem tudta –, református létére térdre ereszkedve imádkozott a karok és lábak nélkül született Nick Vujicsiccsal, és a fideszhabony nem vette észre, hogy az elmélyült imát (amelyet nem szűk körben, a Zeneakadémián terjesztettek, hanem a Facebook-on) a fotók tanúsága szerint végighallgatta egy kútkáván ülő szarka, mely, tudjuk, Hadházy is ráírta a táblijára, a mini címerállata. (Ha mégis dolmányos varjú lett volna, akkor azt is hozzá lehet csapni Varju vádlistájához…)

Ne úgy, mint a képmutatók

Többen idézték különben egy korabeli újságíró, bizonyos Máté imára vonatkozó ajánlását. „Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában meg az utcasarkon, hogy mutogassák magukat! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.”

Ha ez az evangélista ma élne, Kövér Laci bá beállítaná egy másfél méterszer másfél méteres kutricába, onnan kényszerülne arra, hogy kipecázzon egy-egy félmondatot, amiből nem nagyon jönne ki az Újtestamentum…

Óriási műsort produkálnak a fideszes főemberek, miután számukra kissé szokatlan módon október 13-án a voksolás alkalmával egy péklapáttal arcon illette őket a magyar választóközönség. (Vigyázat, irónia, a péklapát virtuális.) A Heti lapzsemle a bőség zavarával küzd, Orbántól Gulyás Gergelyen át egészen Kósa Lajosig mindenki belefér.

A kipcsák törzsfőnök nagyon elégedett törzse „demokráciájával”

Október 13-án Orbán az MTI-nek is nyilatkozott, majd este a Bálnában népével együtt ünnepelte a „győzelmet”.
Szokása szerint most is tudott meglepetéssel szolgálni: nem győzte dicsérni a magyar „demokráciát”…

„Orbán Viktor azt mondta, magas részvételre és jó hangulatú vasárnapra számít, a demokrácia ünnepére. Nem kétséges, demokratikus választás zajlik, az eredményt jó szívvel fogadhatják el úgy, hogy ez volt a magyar emberek döntése a mai vasárnap”

– mondta a voksoláskor.

Ezt pedig este még meg is tódította:

„Orbán szerint az önkormányzati „választás nagy és nyílt politikai csata volt, olyan amilyennek egy nagy és nyílt demokráciában lennie kell”.”

Tényleg, itt él ez az ember?

Tud arról, hogy milyen előzmények után, milyen piszkos fideszes akciókkal dúsított kampányőrület végén mentünk választani? Feltűnt neki, hogy az ő „nagy és nyílt” demokráciájában mit művel a kormánypórázra vett tévék, rációk, internetes oldalak és újságok propagandagépezete, hogy milyen körülmények között kapkod levegőért a megmaradt sajtó, a megmaradt civil szervezetek, a víz alá nyomott ellenzék? Azt persze, hogy a fagyi visszanyal, és a saját eszközeikkel kezdi ütni őket „az ördög ügyvédje”, nem sejtették, de ezt azért Orbánhoz méltó „túlzás” lenne demokratikus versenynek titulálni….