Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában elismerte, hogy az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt megnyerte az előző nap tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat.

Van mit tanulni tőle Európa keleti felén

Sunak elmondta: felhívta Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét és gratulált neki a Labour választási győzelméhez.
A választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárása után közzétett exit poll azt valószínűsítette, hogy Labour – az eddigi legnagyobb ellenzéki erő – 410, a 2010 óta kormányzó, Rishi Sunak vezette Konzervatív Párt 131 képviselői helyet szerzett a 650 fős londoni alsóházban.
Pénteken kora reggelre kiderült az is, hogy az eddigi konzervatív kormány több minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter és Gillian Keegan oktatási miniszter elvesztette képviselői mandátumát.

(Forrás)

Előzmény

Szavaznak a britek, mi várhat őfelsége kormányára

Britannia szerte kinyitottak a szavazóhelységek, az eljelzések szerint történelmi vereséh vár a konzervatívokra, és történelmi győzelmet arathat a munkáspárt. A CNN elemzőjéhez „fordultunk” eligazításért.

14 év után buknak a konzervatívok

A brit választók csütörtökön az urnákhoz készülnek egy döntő fontosságú általános választáson, amelyet népszavazásnak tekintenek a 14 éves konzervatív kormányzásról. A Rishi Sunak miniszterelnök által kiírt előrehozott szavazást a szükségesnél hónapokkal korábban tartják, és pártja nagy részét meglepte.

Az ellenzéki Munkáspárt 1935 óta a legsúlyosabb vereségét szenvedte el a legutóbbi általános választáson, de azóta Keir Starmer vezetésével újjáépítette magát. A csütörtöki szavazás egy hathetes kampányt követ, amelynek során minden nagyobb párt bejárta az országot szavazatokat keresve.

Komoly viták

A vita nagy része a gazdaság, a megélhetési költségek, a brit közszolgáltatások helyzete, valamint az adók és a bevándorlás körül zajlott. A vitából azonban nagyrészt hiányzott Nagy-Britannia kapcsolata az Európai Unióval, amelyet 2020-ban a négy évvel korábbi népszavazás után elhagyott. Nagy-Britanniának három konzervatív miniszterelnöke volt a legutóbbi, 2019-es általános választás óta, amelyet Boris Johnson fölényesen megnyert.

Ám miután Johnson „téblábolásai” miatt megingott,  a konzervatív  a párt népszerűsége, tagjai 2022-ben megszavazták Liz Trusst , aki a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke lett. A konzervatív parlamenti képviselők ezután megszavazták, hogy leváltsák Sunakot.

Mindenki szavaz

Sunak, Starmer, Farage és az összes többi nagy párt vezetői várhatóan a nap folyamán megjelennek saját szavazóhelyiségükben.

Körülbelül 46,5 millió brit szavazhat a választásokon. Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország 650 külön választókerületében adják le szavazataikat, ahol 326 mandátum szükséges ahhoz, hogy egy párt többségi kormányt alakítson.

A sajtóorgánumok nem közölhetnek semmit, ami befolyásolhatja a szavazókat a szavazóhelyiségek megnyitása után. A számlálás pedig egész éjszaka és péntek reggelig tart

-írja a CNN elemzője.

Előzmény

A végső összecsapás, a "londoni csata"

Az adópolitika, a bevándorlás és az EU-hoz fűződő viszony állt a jövő heti londoni parlamenti választások előtti utolsó televíziós vita középpontjában. A BBC televízió által rendezett, késő estébe nyúló 75 perces szerdai vitaműsorban Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője vívott sokszor igen éles szócsatát közvéleménykutató intézetek által összeállított reprezentatív összetételű stúdióközönség előtt.

Pénz, pénz, pénz

Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség. A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását, hogy a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.
Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette: a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljes körűen finanszírozott. Rishi Sunak azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén „feladná” Nagy-Britannia határainak ellenőrzését.
A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése.
Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.

„Elfuserált” Brexit

Éles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta: kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának 90 százalékát elvesztette. Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat. A kormányfő egyben azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt. Keir Starmer ezt cáfolta, és megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, „elfuserált” Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val, állítja a BBC. összefoglalójában a „londoni csatáról” 

Közvéleménykutató szerint döntetlenül végződött a „londoni csata”

A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött: arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt 50 százalék nevezte meg. A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok. A felmérés résztvevőinek 50 százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így. Arra a kérdésre, hogy melyiküket találták kedvelhetőbbnek, 52 százalék Starmert, 33 százalékot Sunakot nevezte meg. A nézők 63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait; a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.

Ezeket olvasta már?