Oroszország kiutasít 60 amerikai diplomatát és bezáratja az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát is, emellett szimmetrikus intézkedésekkel válaszol minden más olyan országnak is, amely a Szkripal-ügy miatt orosz külügyi alkalmazottakat nyilvánított nem kívánatos személynek – jelentette be csütörtök este Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkva ezzel válaszolt Washingtonnak arra a döntésére, hogy a Szkripal-ügy miatt, Nagy-Britannia iránti szolidaritásból nem kívánatos személynek nyilvánít 60, Washington által egyébként kémtevékenységgel megvádolt orosz diplomatát és bezáratja Oroszország seattle-i főkonzulátusát.

Lavrov elmondta, hogy Jon Huntsman amerikai nagykövetet bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ismertette vele az orosz ellenlépéseket.

„A többi országgal kapcsolatban is minden tükörszerű lesz abban a tekintetben, ami azoknak az embereknek a számát illeti, akiknek távozniuk kell majd az Oroszországi Föderációból a diplomáciai missziók kötelékéből” – tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium honlapján közölte, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása a moszkvai amerikai nagykövetség 58 és a jekatyerinburgi főkonzulátus két munkatársát érinti a „diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységük miatt”. Az amerikaiak képviselőinek a szentpétervári főkonzulátus épületét két nap alatt, legkésőbb szombaton ki kell üríteniük.

A diplomáciai tárca közleménye szerint Rjabkov tiltakozó jegyzéket nyújtott át Huntsmannek a kiutasítások és a seattle-i főkonzulátus bezáratása, valamint annak az amerikai hatóságok általi megszállásának szándéka miatt, amit 2016-17-ben már öt orosz állami tulajdonban lévő objektum erőszakos elfoglalása előzött meg.

Jon Huntsmantől emellett az orosz diplomáciai tárcánál magyarázatot követeltek azokra a nyilvános kijelentéseire, amelyek szerint nem kizárható az orosz állami kinnlévőségek egyesült államokbeli befagyasztása. A dokumentum szerint az amerikai felet figyelmeztették arra, hogy egy ilyen „fenyegetés” valóra váltása a kétoldalú kapcsolatok további „komoly degradációjához” vezethet, ami „komoly következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve”.

Az orosz külügyminisztériumban felhívták az amerikai diplomata figyelmét arra, hogy az Egyesült Államokban található orosz diplomáciai és konzuli képviseletek elleni „ellenséges akciók” folytatódása esetén kiegészítő intézkedéseket fognak foganatosítani az oroszországi amerikai követség és konzuli létesítmények személyzete ellen.

„Az amerikai hatóságoknak, amelyek ösztönzik, dagasztják az országunk elleni rágalomkampányt, felajánlották, hogy gondolkozzanak el és vessenek véget a kétoldalú kapcsolatokat romboló megfontolatlan lépéseknek” – hangzott a dokumentum.

Szergej Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország ismételten a konzuli hozzáférés biztosítását igényelte az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz. Az orosz diplomácia vezetője szerint az egykori kettős ügynök apjával együtt Angliában megmérgezett nő állapotának „gyors javulásáról” a brit hatóságok tájékoztatták „végre” Moszkvát.

A miniszter elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban, „a normális párbeszéd elérése és az igazság megállapítása céljából” hétfőre összehívta a genfi székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését. Kifejezte reményét, hogy a nyugati országok „nem térnek ki a becsületes párbeszéd elől”. Mint mondta, ennek ellenkezője ismételten az bizonyítaná, hogy „előre kitervelt, rendkívül súlyos provokáció” történik.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripal március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.

15 EU-tagállam – így Magyarország is -, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Ukrajna, Moldova, Georgia és Albánia több mint száz orosz diplomata kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként.

Az amerikai külügyminisztérium nem lepődött meg

Az amerikai külügyminisztérium „nem lepődött meg” diplomatái kiutasításán Oroszországból – közölte a tárca szóvivője újságírókkal.

Heather Nauert leszögezte: az a tény, hogy Oroszország 60 amerikai diplomatát utasított ki, azt jelzi, hogy Moszkvát nem érdekli a diplomácia. Egyúttal közölte: Washington fenntartja magának a jogot, hogy további lépéseket tegyen.

„A nekünk átnyújtott listából egyértelmű, hogy az Orosz Föderáció nem érdekelt a két ország számára fontos területeken folytatandó párbeszédben” – hangsúlyozta Nauert, aki kifejtette azt is, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása, a szentpétervári amerikai konzulátus bezáratása nem lepte meg Washingtont, mert megérti, hogy Moszkva most kiutasítja majd azon 28 ország diplomatáit is, amelyek kiutasítottak orosz hírszerzőket.

A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország megsértette a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt, s az Egyesült Államok a moszkvai lépésekre nem úgy tekint, mint diplomáciai „szemet szemért” intézkedésre. Nauert ugyanakkor hozzátette: az amerikai diplomatákkal szembeni orosz döntés „nem igazolható”.

(Forrás: MTI)

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán hétfőn, Budapesten.

Áder hat pontja

Az államfő hat területet ajánlott a diplomaták figyelmébe, ahol, mint leszögezte, nem lesz változás a választások után, bármi lesz is a polgárok döntése.

Első helyen említette, hogy minden párt úgy gondolja, „mi, magyarok az Európai Unió polgárai vagyunk, és azok is maradunk”.

Lehetnek esetenként éles polémiák a brüsszeli intézményekkel, láthatják másképpen Európa jövőjét, vitatkozhatnak a fejlesztési források mértékéről, felhasználásának módjáról, vagy épp a kötelező kvótákról. A lényeg, hogy vitáikat nem az unió ellen, hanem érte, annak eredményesebb működéséért folytatják – mutatott rá Áder János.

Hozzátette: a nemzetközi stabilitás szempontjából a jövőben is kiemelten fontosnak tartják az észak-atlanti együttműködést, a NATO szerepét. Magyarország a szövetségből adódó valamennyi kötelezettségét teljesíti, és idén egy olyan haderőfejlesztést indít el, amely a NATO-val szemben fennálló régi adósság törlesztését is lehetővé teszi.

Áder János harmadikként említette, hogy „számunkra magától értetődő”, de az alkotmányban is rögzített, hogy Magyarország mindenkori kormánya felelősséget visel azokért a honfitársakért is, akik határainkon kívül élnek, s akiknek ősei a legtöbb esetben nem saját akaratukból lettek más országok polgáraivá.

Magyarország változatlanul arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést építsen ki a szűkebb térség országaival, mert ennek révén hatékonyabban képviselheti – a hasonló történelmi fejlődés miatt oly sok esetben közös – értékeket és érdekeket.

Kitért arra is, hogy Magyarország minden politikai szereplője elkötelezett abban, hogy folytassák és erősítsék hozzájárulásukat a terrorizmus, a szélsőségek, a pusztítás megszállottjai elleni fellépéshez.

Áder János kiemelte még: mindannyian egyetértenek abban, hogy felelősséggel tartoznak a következő generációkért. „A jövőben is becsülettel kivesszük majd részünket abból a munkából, amelyet a fenntarthatóság érdekében együttes erővel kell elvégeznünk” – fogalmazott, és kijelentette: vizeink, földjeink, természeti értékeink megóvása, gyermekeink, unokáink életesélyének biztosítása a jövőben sem lehet politikai alkudozás tárgya.

Indulatok helyett érveket

A köztársasági elnök azt mondta: bár a választási kampány mindig – és nemcsak Magyarországon – felfokozott érzelmekkel jár. Ő minden fórumon arra kéri és biztatja a közszereplőket, hogy kellő tisztelettel forduljanak egymás felé és ne vitassák el annak lehetőségét, hogy a vetélytársnak is lehet igaza, őt is vezetheti tisztességes szándék. Emlékeztetett arra, hogy korábban szintén arra kérte a pártokat, hogy érveket érvekkel, és ne indulatokat indulatokkal mérjenek össze.

(Forrás: MTI)

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának idén esedékes hetvenedik évfordulójára emlékeztetett Ferenc pápa hétfőn, békét sürgetve a Koreai-félszigeten, éppúgy mint Ukrajnában a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett beszédében.  

A katolikus egyházfő a nemzetközi politika legidőszerűbb kérdéseit érintette a szentszéki diplomáciai testülettel szokás szerint minden évben Vízkereszt után tartott találkozóján.

Ferenc pápa emlékeztetett, hogy 2018-ra esik az első világháború végének 100., valamint az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 70. évfordulója. Hangsúlyozta, hogy egyes alapvető emberi jogok még most is védelemre szorulnak, közöttük az élethez, az egészséghez, a munkához vagy a szabad vallásgyakorláshoz való jog.

Egyetemes értéknek nevezte a békét is, arra szólítva fel a nemzetközi közösséget, hogy ne adja fel a párbeszéd keresését a Koreai-félszigeten. Ferenc pápa békét és újjáépítést sürgetett Szíriában, ahol a vallási kisebbségek köztük a keresztények védelmét szorgalmazta. Az egyházfő elsőrendűnek nevezte a Szíriával szomszédos Jordániában, Libanonban és Törökországban befogadott menekültek hazatérését.

A pápa Jeruzsálem városa jelenlegi státuszának tiszteletben tartását és politikai megoldást szorgalmazott izraeliek és palesztinok között a kétállamiság megteremtésével. Az egyházfő többek között békét sürgetett Venezuelában, Afrika számos térségében és Ukrajnában is.

Ferenc pápa kitért a migráció kérdésére, hangsúlyozva, hogy a ma „ősi félelmeket” keltő migráció mindig is létezett. Hozzátette, a mozgásszabadság, valamint a saját hazába való visszatérés is alapvető jognak számít. A migrációval kapcsolatban megjegyezte, hogy el kell hagyni a migránsokkal szemben „elterjedt retorikát”, és azt kell mindenekelőtt látni, hogy emberekről van szó.

Az egyházfő köszönetet mondott Olaszországnak, Görögországnak és Németországnak a migráció terén tett erőfeszítéseikért. Kijelentette, hogy a migránsok érkezésének ösztönöznie kell Európát saját kulturális és vallási örökségének újbóli felfedezésében, amely a befogadás, a béke és fejlődés hagyományára épül.

Ferenc pápa az egyetemes jogok közé sorolta a környezetvédelmet is a 2015-ös párizsi klímaegyezmény kötelezettségeinek tiszteletben tartását hangsúlyozva.

A Vatikán a világ 183 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Utolsóként tavaly a Szentszék Mianmarral vette fel a diplomáciai viszonyt. A pápával való találkozón Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet és Tóth Tamás pápai káplán a Pápai Magyar Intézet rektora képviselte.

(Forrás: MTI)

​