Orbán Viktor mára már rendszeresnek mondható harcát hétfőn az EU-s csúcson vívja olajembargó-ügyben, aminek állásáról közösségi oldalán bejelentkezve így számolt be: „a dolgok nem néznek ki jól”

Garanciakövetelés

A kormányfő szerint

„ha a csővezetéken érkező orosz olajjal történik valami – ahogy egyébként arról már beszéltek az ukránok és mások is – jogunk legyen tengeren keresztül beszerezni azt, ez a garancia kell nekünk.”

-véleményezte az Oroszország elleni olajembergó utolsó szövegjavaslatát, amiben az szerepel, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező orosz olajra vonatkozna, a csővezetéken érkezőre nem – írja a hvg.hu.

„Ez Magyarországnak jó megoldás, nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra”

– közölte a miniszterelnök.

Az uniós tagországok később vitatják meg a vezetéken keresztül érkező gázra vonatkozó szabályokat. ár vannak jó részletek, de ez nekünk nem elég garancia – közölte Orbán.

„Ami nekünk gondot okoz, hogy ha a csővezetéken érkező orosz olajjal történik valami – ahogy egyébként arról már beszéltek az ukránok és mások is – jogunk legyen tengeren keresztül beszerezni azt, ez a garancia kell nekünk. Ha ezt elérjük, akkor rendben vagyunk”

– tette hozzá.

Versenyelőny nekünk, ugyan már….

Arra a kérdésre, hogy ez jelent-e nekünk versenyelőnyt, vagy kell-e érte nyújtani valamit, Orbán azt mondta, hogy szerinte a szankciókból a nagy külföldi olajcégek profitálnak, mert felment az olaj ára. Így

Magyarország – szerinte – semmilyen extraprofithoz nem tud jutni.

Véleménye szerint azt kérik Brüsszelben, hogy költsünk el sok pénzt finomítóépítésre, aminek az lesz a vége, hogy drágább lesz a magyaroknak a benzin.

„Ez őrültség, ez az atombomba. Ha valakinek kompenzációt kell adnia, az nem mi vagyunk, hanem az Európai Bizottság”

Kikérte magának a kompromisszumkészséget….

Orbán Viktor az újságírók kérdésére tagadta, hogy bármilyen kompromisszum született volna a szankciók ügyében. Úgy vélte, hogy az Európai Bizottság „felelőtlen viselkedése” juttatta Magyarországot nehéz helyzetbe.

„Eddig az volt a konszenzus, hogy a bizottság nem nyújt be javaslatokat, amíg azt megfelelően meg nem vitatták a tagállamok. Az energia nem játék, ebben az ügyben először megoldásokat kell találni, és utána jöhetnek a szankciók”

– mondta, hozzátéve, hogy szerinte a felelősség az Európai Bizottságot terheli.

Haza egyszerűbben fogalmazott

„Csata indul….”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés

A kommentekből….

„Szurkolunk a kitűzött cél elérésének érdekében. Hajrá Dr. Miniszterelnök!”

„A csata Ukrajnában van, te szájkaratés istenbarma!”

„Adjál nekik, főnci! „Lebegj, mint a lepke, és csípj, mint a méh!””

„Csakazértis! Majd csak kirúgnak bennünket”

„Így már teljesen érthető a veszélyhelyzet!”

„Nem csatázni kell, hanem meggyőzni, érvelni!”

„Nem lehetne egyszer valamit békésen rendezni? Mai adag kaja a birkáknak…”

„Mar megint? szoval Brusszel miatt van haborus veszhelyzet?????? Amugy ezek a csatak mar a 100 eves haborut juttatjak eszembe ”

„Hát nem úgy volt, hogyha nyer a doktor miniszterelnök úr, akkor béke lesz??? Akkor mi ez a csatározás?

Készül az Orbán-kormány Bokros-csomagja!

Orbán-bejelentés: éjféltől háborús veszélyhelyzet van Magyarországon!

Kapcsolódó

Hétfői hír volt, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet. A tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti, és ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy „megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez olyan út, amit mindig támogatnék” – reagálta a fentiekre Habeck, a Zöldek politikusa. Deutsch Tamás az ATV Egyenes beszédében véleményezte az ötletet.

„…Ez egy badarság…”

Az Európai Bizottság eleget tett annak, hogy előáll egy uniós tervvel arról, hogy lehet megszabadulni

„az orosz földgáz- és kőolaj-függőségtől, és ezt a javaslatát múlt héten a nyilvánosság elé tárta. Ez a javaslat kizárólag lózungokat tartalmaz”,

és eszerint

„300 milliárd euróra lenne szükség összeurópai szinten.”

-magyarázta Deutsch. Ehhez mindössze – folytatta Deutsch – 20 milliárd saját forrást akar adni az uniós,

„a többit viszont a tagállamok állítsák elő. Ebből az látszik, hogy semmilyen végiggondolt terv, semmilyen érvényes stratégia” nincs a terv mögött.

Politico: Orbán ára, avagy "megoldást akarunk találni Magyarország gazdasági problémáira, de ilyen összegről szó sem lehet”

A képviselő „folyosói pletykákra” hivatkozva azt is elárulta:

6-7-8 kormány képviselői és szakpolitikusai nagyon hálásak Magyarországnak azért, hogy amit ők a zárt ajtók mögött mernek kimondani, azt Magyarország nyilvánosan képviseli, és az ellenzők tábora az elmúlt héten csak nőtt.

Arra a hírre reagálva, hogy az EU 26-ok Magyarország nélkül is dönthetnek az uniós olajembargóról, Deutsch azt nyilatkozta,

„ez egy badarság, képtelen állítás”.

A kormánypárti politikus szerint

„világos és egyértelmű szabályok” vonatkoznak a jelenlegi helyzetre: csak egyhangúlag lehet ilyen döntést meghozni

– szögezte le Deutsch, aki szerint

az uniós tervezet csak „lózungokat” tartalmaz, a „hogyanról” nincsenek konkrét elképzelések.

Arra a kritikára pedig, hogy Magyarország esetleg túlságosan függ az orosz energiaexporttól, Deutsch Tamás úgy reagált:

„nehogy már a kommunista rendszer következményeit rajtunk kérjék számon”.

Van az a pénz….

Deutsch szerint,

ha Magyarország megkapná az átálláshoz szükséges pénzt – és időt – hajlandóak lennének eleget tenni a feltételeknek,

de jelenleg nem ezzel kellene foglalkoznia az EU.

Arról kellene minden napnak szólni, hogy melyik európai politikus tett konkrét lépéseket azért, hogy a háború véget érjen. Minden izzadtságszagú lépést meg kellene tenni ezért. Az EU azonban ezen a téren meglehetősen rest

Teljes a káosz a Fideszben: EP-képviselőik ma megszavazták Paks2 leállítását és a budapesti orosz kémbank bezárását. Deutsch tagad, Orbán őrjöng, a szavazási jegyzőkönyv pedig önmagáért beszél

Varga Judit is belehúzott….

Varga Judit közösségi oldalain számolt be hétfői napja be-illetve kiszólásairól, bár az Ő olvasatában csak azt tette az unió ülésén, amire felhatalmazta Őt a kerítésen belüli 2/3. Jelentkezzen, aki hallott valamit bármely kormány-potentáttól arról, hogy konkrétan mire kérték és kapták a választói felhatalmazást!

Kapcsolódó

Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

A tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte:

továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása.

Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.

„Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket”

– fogalmazott. Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.

„Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket”

További 500 millió euró Kijevnek

Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától.

„Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson”.

Az uniós diplomácia vezetője közölte:

a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – aki vendégként részt vett az ülés egy részén – a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda,

az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának

– mondta. Kijelentette továbbá, hogy

az EU energiaimportjával továbbra is „finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.

…az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak….

Az uniós szankciókkal és Magyarországgal összefüggésben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: a két ország évszázadok óta szomszédos, és ahogy a múltban, most is megoldást kell találniuk a problémákra. Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is megában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak.

„Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania”

Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása.

Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának

– mondta. Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg – mint mondta – Ukrajna meg nem nyeri a háborút.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy

egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását.

Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket.

„Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik”

– közölte.

Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést

– tette hozzá a litván diplomácia vezetője.

Szijjártó külügyér a helyszínről….

Szijjártó Péter hétfőn többször is bejelentkezett közösségi oldalán a megbeszélésről – ezúttal edzős híreket nem közölt magáról:

„Ideje észrevenni, hogy az Európai Uniónak most sokkal nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint adott esetben a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra… Amikor össze szoktunk jönni európai uniós külügyminiszterek, akkor sokan panaszkodnak arra, hogy más globális politikai szereplők milyen befolyásra akarnak szert tenni a Nyugat-Balkánon.

Valójában a helyzet azonban úgy fest, hogy egyelőre még mi vagyunk előnyben.

A nyugat-balkáni országok és társadalmak ma még inkább pártolják az európai uniós integrációt, mint más irányokat, azonban nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e. Nem tudhatjuk azt sem, hogy a csalódásnak mekkora foka fog odavezetni, hogy adott esetben már nem az európai út lesz a legnépszerűbb irány ezekben a társadalmakban. Ma itt vannak velünk Brüsszelben a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei és amennyiben nem tudjuk felgyorsítani a bővítési folyamatokat, akkor egy történelmi jelentőségű kudarc kapujában állunk.

El kell hagyni a nagyképű brüsszeli hozzáállást, máskülönben hasonló kudarc fog érni minket, mint amikor elvesztettük az Egyesült Királyságot.”

Magyarország eddig minden szankciós csomagot megszavazott….

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok azonban nem fogadhatók el, ugyanis az általános áremelkedéshez vezetne

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter élő Facebook-bejelentkezésében. A miniszter szerint a brüsszeli javaslat nem kevesebb, mint egy „atombomba” a magyar gazdaság működésére. Elfogadása esetén fizikailag válna lehetetlenné az ország, illetve a nemzetgazdaság működtetése. Szijjártó ugyanakkor elmondta, az általános áremelkedés enyhítésére egy 15-18 milliárd eurós beruházási tervet várnak az Európai Bizottságtól. Szerinte a javaslatnak továbbá súlyos gazdasági és környezetvédelmi hatásai is vannak. A fosszilis energiaforrásoktól történő megszabadulás, valamint a megújuló energiahordozók bevezetésének hangoztatása mellett Brüsszel azt várná el, hogy Magyarország sok száz millió euróért végezzen beruházást a kőolaj-infrastruktúrába

Komolyan gondolja-e bárki, hogy hajtsunk végre egy mintegy 280 milliárd forintos beruházást csak azért, hogy 55-60 százalékkal megnöveljük az üzemanyagok árát Magyarországon, és általános árdrágulást okozzunk?

Holoda Attila: nem igaz, amit Szijjártó az orosz olajról mond!

Kapcsolódó

A szankciónak szánt, Oroszországgal szembeni széleskörű embargó valamelyest megosztja az EU tagországokat. Valódi vita, tehát érvek csatája helyett azonban és jószerivel üzengetés folyik, pontosabban az olajembargó kapcsán Magyarország került szembe a többiekkel.

Egyedül vagyunk, Viktor!

Az embargónak tényleg kevés értelme van. Az eddigiek esetében talán annyi, hogy elvileg és hosszabb távon legyengíthetik Oroszországot a háborús igyekezetében. Ha nem is feltétlenül anyagilag, de technikailag mindenképp. Ám esetünkben a legkevésbé sem az értelem vezérli a folyamatokat, hanem nagyon is az érzelem, konkrétan egy agresszorral szembeni közös európai fellépés vágya, amelynek során az igazi kérdés az anyagiak helyett a szolidaritás világában jelentkezik.

Nézzük azonban az anyagiakat is!

A magyar kőolaj-felhasználás kétharmada orosz eredetű. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a hazai finomítók egyharmadnyi másmilyen olajat is feldolgoznak, amely tény erősen gyengíti azokat az állításokat, amelyek valami roppant bonyodalmas átállást emlegetnek. Holoda Attila például világosan rávilágított, hogy a technológiai nyafogások itt alapvetően csak ürügyek, s az embargótól való húzódozás valódi mozgatórugója inkább a MOL vezéreinek profitéhségében van elrejtve.

A miniszterelnöki hivatkozás, miszerint az oroszoktól olcsóbban kapnánk az olajat, szintén gyenge lábakon áll. A magyar cégek, illetve a magyar lakosság bizonyosan nem. A MOL és a mögötte álló üzleti körök viszont annál inkább.

A kőolajtermékek magyar felhasználói ugyanis a rendszerváltoztatás óta világpiaci áron jutnak hozzá a naftához, s a MOL legfeljebb egy fikarcnyit enged az áraiból, hogy ezzel tartsa vissza a lehetséges versenytársak piaci térnyerését.

Ha mégis lenne valami az orosz olaj nekünk szóló olcsóságában, akkor viszont fel kell tenni a kérdést, vajon ki a vevő? A magyar állam? A MOL? Esetleg közvetítőcégek?

Ez esetben bárki is a tényleges vevő, nos, az évtizedek óta gigantikus pénzeket szakít. Putyin elnök, illetve a piacot jól ismerő szakemberek eléggé kitartóan állítják, hogy a Magyarországra kerülő orosz nyersolaj bizony igen kedvezményes áron kerül ki az orosz termelők köreiből, tehát

joggal tételezhetjük fel, hogy az orosz induló ár és a magyar fogyasztók felé érvényesített világpiaci ár közötti tetemes különbséget valakik megcsapolják, konkrétan egy az egyben zsebre vágják.

A rezsicsökkentésnek nevezett árfixálásban sincs semmi ördögnős

A háztartások és a személygépkocsit használók számára rögzített árak, valamint az energiaforgalmazók tényleges árai közti különbséget ugyanis a magyar állami költségvetés megtéríti,

aminek a forrása viszont a valamennyiünk által fizetett adókban keresendő.

Más szavakkal szólva,

a ‘nap végén’ nagyon is megfizetjük a mindenkori világpiaci – jelenleg az egekben lévő – árakat, csak nem közvetlenül és ki-ki a fogyasztása szerint, hanem mindannyian és egységesen.

Ez utóbbit persze helyesnek tarthatjuk, és magam is helyesnek gondolom, de azért ezt az összefüggést ne hagyjuk a homályban!

Bárhogy csűrjük-csavarjuk, a magyar választópolgár semmiféle kedvezményben nem részesül az orosz olaj kapcsán,

csupán egy kis ‘parasztvakítás’ övezi a témát. Ennek fényében kijelenthető, hogy az orosz olajvásárlás felfüggesztése az embereknek egy fillérnyi többletkiadást sem jelentene, viszont keményen belemarna az ágazat ragadozóinak extraprofitjába.

Ha tehát a szóban forgó embargó a magyar népnek nem okoz különösebb anyagi károkat, akkor már kicsit könnyebben tehetjük fel a szolidaritáshoz való viszonyunk kérdéseit. Nos, e tekintetben nem túl okos dolog kiénekelni az európai kórusból, ugyanis annak az lehet a következménye, hogy a türelem fogytával kihagynak minket a kórus egyéb előadásaiból.

Valamelyest ismerve az európai döntéshozók leleményességét,

meglehetősen hamar el tudnak jutni oda, hogy a MOL-t, illetve a MOL urait, továbbá a velük kedélyesen seftelgető cégeket és személyeket egyszerűen ráteszik az EU szankciós listájára, ahogy egyébként az más cégek, illetve személyek esetében is előfordul, amennyiben megpróbálják gyengíteni az EU döntéseinek erejét.

Legfeljebb nem uniós szankcióknak fogják nevezni, hanem az egyes tagországok, avagy tagországi cégek egyedi döntéseinek. (Nem mellesleg a japán nemzeti olajtársaság előbb hirdetett embargót az orosz olajra, mint maga a japán kormány.)

Ezen a héten járta be a sajtót,

hogy egy kicsi horvát étterem nyíltan szankcionálja, vagyis nem szolgálja ki a magyar turistákat a magyar miniszterelnök buta beszólása miatt, amely szerint a horvát tengerpart valaha magyar lett volna. Nos, a történelemkönyvek szerint Magyarországnak tényleg soha nem volt tengerpartja, bár a magyar koronának mégis. Hogy ne legyen végzetes tüske, a horvát étterem tulajdonosa finomított az álláspontján, hogy abban az esetben persze kiszolgálná a magyarokat, ha vinnék magukkal Hernádi Zsoltot, a MOL vezérét, aki ellen egyébként Horvátországból indult nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Nos, ha a keménykedés elfajul, az EU simán el tud jutni egy olyan döntésig, miszerint miért is ne lépjen fel egy, az európai szankciókat szabotáló olyan cég ellen, amit egy börtönbe szánt figura vezet.

A háború miatt az ukránok is igyekeznek minél inkább belső szankciókat kivetni Oroszországra, most épp arról döntöttek, hogy az összes olyan importot betiltják, amik az oroszoktól érkeznének.

Zelenszij leeresztette a vasfüggönyt

Vasárnap: 05-10 Ukrajna úgy döntött, hogy betiltja az Oroszországból származó összes importot, amiről az ukrán elnök is mondott pár szót. A háború kirobbanása előtt az ország az egyik legfontosabb partnere volt Oroszország, de az események mindent megváltoztattak, gazdasági szinten is.

Julija Szvyrydenko, Ukrajna gazdasági fejlesztési és kereskedelmi minisztere jelentette be, hogy mindenfajta árukereskedelmet beszüntettek az oroszokkal, és mostantól kezdve az Orosz Föderáció termékei nem importálhatóak az ukránok területére.

KIHANGSÚLYOZTÁK,HOGY AZ ELLENSÉG KÖLTSÉGVETÉSE NEM KAPJA MEG TŐLÜK EZEKET A PÉNZEKET, AMIVEL CSÖKKENTIK A HÁBORÚRA FORDÍTOTT ÖSSZEGEKET.

Hozzátették, szerintük ez a fajta lépés példaként szolgálhat a nyugati partnereik számára, és arra ösztönözheti őket, hogy megerősítsék az Oroszországgal szembeni szankciós politikájukat, beleértve az energiaembergó bevezetését, illetve az összes bank kizárását.

Oroszország és Ukrajna között a háború kitörése óta gyakorlatilag nincs áru- és szolgáltatáscsere, de a szombati határozottal törvénybe is iktatták az import beszüntetését – írja a The Guardian. Az ukrán elnök is jóváhagyta ezt, és szerinte ez egy újabb olyan fontos lépés, amivel keresztbe tehetnek az orosz gazdaságnak, és még több korlátozást akar velük szemben.

Banki csalások háború idején

Vasárnap: 03-05 Az ukrajnai csalók, a bűnözők a háború kitörése óta újabb módját eszelték ki annak, hogy csaljanak ki pénzt jóhiszemű áldozataikból. Az Ukrán Nemeti Bank összegyűjtötte a négy legjellemzőbb módszert, amivel könnyen pénzhez jutnak a szélhámosok. Többségük hamis hirdetéseket ad fel, amelyben lakást kínál bérlésre a biztonságos megyékben, amiért előleget kérnek egy bankkártyára, majd amint megkapják a pénzt, természetesen eltűnnek. Gyakori, hogy sms-ket küldenek, amelyben azt írják, pénzügyi támogatás küldenek az egyénnek, amihez kérik hogy adja meg a számlaszámát.

HA VALAKI HOROGRA AKAD ÉS RÁKATTINT A MEGADOTT HIVATKOZÁSRA, LE TUDJÁK HÍVNI A BANKI ADATAIT, FIGYELMEZTET A PÉNZINTÉZET.

Ugyancsak gyakori, hogy jótékonysági céllal hirdetnek gyűjtést például a háborúban megsérült gyerekek részére, más, az interneten megtalálható gyerekek fényképét felhasználva. Vannak, akik katonai felszerelések árusítását hirdetik az interneten, s ugyancsak eltűnnek az előleggel. Olyan is van, hogy rossz minőségű vagy használt terméket küldenek ki a vásárlónak.

A kiberrendőrség arra kér mindenkit, aki ilyen csalókról értesül, azt jelezze a callcenter@cyberpolice.gov.ua címen.

Boris Johnson Ukrajnában

Vasárnap: 02-10 Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának – közölte szombati kijevi tárgyalásain Boris Johnson brit miniszterelnök. Boris Johnson előre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.

A DOWNING STREET SZOMBAT ESTI BESZÁMOLÓJA SZERINT JOHNSON KÖZÖLTE ZELENSZKIJJEL, HOGY A BRIT KORMÁNY 120 PÁNCÉLOZOTT KATONAI JÁRMŰVET SZÁLLÍT UKRAJNÁNAK, EMELLETT HAJÓK ELLEN BEVETHETŐ RAKÉTARENDSZEREKET IS ÁTAD AZ UKRÁN FEGYVERES ERŐKNEK.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint ezeket a fegyvereket az előző nap bejelentett, 100 millió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányon túl, annak kiegészítéseként adja Nagy-Britannia Ukrajnának.

Nem tudni, mi lehetett az Orbán-ukáz, de a hat fideszes EP-képviselő teljesen szembement az Orbán Viktor által eddig képviselt szankciós politikával, hiszen a miniszterelnök a választás előtt azzal kampányolt, hogy a kormánya megakadályozza a gázra és olajra kivetett szankciókat, és a paksi beruházást is az oroszokkal kívánja folytatni.

Az a bizonyos hátsó és a száj….

Csütörtökön az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadott el egy határozatot Ukrajna támogatásáról és Oroszország elítéléséről. A határozat felszólítja az Európai Tanácsot, hogy azonnal állítsák le a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris fűtőanyagok importját Oroszországból, illetve külön említi a Roszatom magyarországi beruházásának azonnali leállítását, ami Paks 2-ről szól – írja a 444.

A szavazás jegyzőkönyve itt található, az 58. szavazást kell nézni a 77. oldalon. A határozat azt is támogatja, hogy a tagállamok külön-külön, de EU-s szinten is adjanak fegyvereket Ukrajnának.

A csütörtöki szavazáskor az Európai Parlamentben lévő összes fideszes képviselő támogatta a határozatot,

köztük a Kárpátalját képviselő Bocskor Andrea, Deli Andor, Gál Kinga, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő és Tóth Edina. Az ellenzékből a DK-ból Ara-Kovács Attila és Molnár Csaba is igennel szavazott, ahogy a jobbikos Gyöngyösi Márton a Jobbikból, és a momentumos Cseh Katalin is. A többi ellenzéki nem volt jelen a szavazáskor.  A fideszes EP-delegációt vezető Gál Kinga a Facebook-oldalán azt írta, hogy nem értenek egyet a határozatban lévő szankciókkal, de az európai egység és Ukrajna támogatása érdekében azért megszavazzák. A posztját ugyan azzal kezdi, hogy az energetikai szankciókat nem szavazzák meg, amivel valószínűleg arra utalhatott, hogy nem akarták eredetileg, hogy belekerüljön ez is, de végül ezzel együtt mégis megszavazták. A paksi bővítés leállítására nem tért ki.

Oszkó Péter: most csak Brüsszel állíthatja meg Orbán Viktort!

Az EP 513 igennel, 22 nemmel és 19 tartózkodással, azaz elsöprő többséggel fogadta el a határozatot….

• Felszólítja Oroszországot, hogy azonnal vonuljon ki hadseregével Ukrajna teljes területéről.
• Felsorolja, hogy milyen nemzetközi szerződéseket sértett meg Oroszország, köztük van a Budapesti Memorandum is.
• Vlagyimir Putyint háborús bűnösnek nevezi, és több nemzetközi törvényszéket is felszólít eljárások elindítására az orosz katonák által meggyilkolt, megkínzott és megerőszakolt civil áldozatok ügyében.
• Támogatja a tagállamokat, hogy külön-külön szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, és azt is, hogy az EU további közös fegyverbeszerzéseket intézzen, újabb 500 millió euró értékben.
• Humanitárius folyosók megnyitását követeli a civilek kimenekítésére a harcok elől, és még több segélyt Ukrajnának. Támogatni akarja a menekülteket ellátó és befogadó tagállamokat is.
• Az EU-nak politikailag messzemenőkig ki kell állnia Ukrajna mellett, és elismernie, hogy Ukrajna az európai értékek védelmében harcol.
• Támogatja, hogy haladjanak a tárgyalások Ukrajna felvételéről az EU-ba.
• Felszólítja Oroszországot, hogy ne használjon tömegpusztító fegyvereket, és vigye el a katonáit az atomerőművek közeléből.
• Üdvözli az eddigi szankciókat Oroszország ellen, és további szankciókat is követel az Európai Tanácstól.
• Felszólítja a tagállamok kormányait, hogy az ENSZ-ben szervezzék meg békefenntartók küldését az ukrajnai atomerőművekhez.
• Felszólítja a tagállamok kormányait, hogy érjék el Oroszország kizárását számos nemzetközi szervezetből, többek között a G20 csoportból és a WTO-ból is.
• Felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a kivetett szankciókat szigorítsák, ne lehessen trükökkel megkerülni azokat.
• A tagállamok a saját igazságszolgáltatásukkal is csapjanak le a szankciókat kikerülő cégekre, személyekre.
• Terjesszék ki a szankciókat az agresszív háborús propagandát terjesztő orosz személyekre is.
• Felszólítja az európai cégeket, hogy teljesen szakítsák meg minden üzleti kapcsolatukat Oroszországgal.
• Új szankciókat is követel: az összes orosz bankot kapcsolják le a SWIFT-rendszerről, az összes orosz érdekeltségű hajót tiltsák ki a kikötőkből, terjesszék ki a kereskedelmi szankciókat a közúti fuvarozásra is, és harmadik országokban regisztrált teherautókat se engedjenek az EU területéről kereskedni Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
• Teljes energetikai szankciót követel, azaz a gáz, olaj, szén és nukleáris fűtőelemek importjának teljes tilalmát.
• Az EU szerezzen új forrásokat energiára és nyersanyagokra is.
• Az összes EU-s tagállam állítsa le az orosz együttműködésben épülő atomerőművét, itt külön megemlíti a határozat Magyarországot. A Roszatom helyett nyugati cégek folytassák a munkát.
• Minden közös energetikai együttműködést állítsanak le.
• Tiltsanak ki minden Putyin közelében lévő befolyásos személyt az EU-ból, és akiknek van már vízumuk vagy letelepedési engedélyük, azoktól ezeket vonják meg. Ez az összes oroszországi kormányzóra és polgármesterre is vonatkozzon.
• Ukrajna kapjon hatalmas újjáépítési segélycsomagot.
• Kobozzák el az orosz oligarchák EU-ban tartott teljes vagyonát.
• Kapjanak anyagi segítséget a menekültek és az energia-embargó miatt bajba került tagállamok az EU-tól.
• Az európai testvérvárosok és más együttműködési szervezetek mondjanak fel minden szövetséget orosz partnereikkel.
• Kapjon segítséget Ukrajna az idei mezőgazdasági munkák elkezdéséhez, vetőmagot, műtrágyát, gázolajat.
• Támogatja a hágai nemzetközi törvényszék eljárását az orosz háborús bűnösökkel szemben.
• Csapjanak le a tagállamok a korrupt orosz üzletemberekre.
• Minden háborús bűnös elfogásához adjon segítséget az EU is.
• Az orosz állami tévék európai sugárzását minden technológiai eszközzel lehetetlenítsék el.
• Jelentsék be az EU-nak az európai bankok és pénzügyi szolgáltatók, hogy milyen orosz tulajdonú számlákat, eszközöket tartanak náluk.
• Vizsgálják ki, hogy vannak-e köztük a háborúért felelős személyek.
• Támogatja, hogy a nemzetközi sport- és kulturális rendezvényekről kitiltsák az orosz államot képviselő személyeket.

Az EP-határozat jogilag csak javaslatnak számít, ami azt fejezi ki, hogy az EP ezeket lépéseket várja el az Európai Tanácstól, azaz a tagállamok kormányaitól.

Az EU-s külügyminiszterek hétfőn ülnek össze, és vitatják meg az újabb szankciók kivetését.

Kapcsolódó

Fotó: Cseri László

Forrás

Embargót hirdetett azon nyugati országok termékeire hétfőn Belarusz, amelyek szankciókkal sújtották Alekszandr Lukasenko rezsimjét. A belarusz ellenintézkedések az Európai Unió és az Egyesült Királyság légijárataira is kiterjednek. A fehérorosz külügyminisztérium közleménye szerint a „nyugat illegális büntetőintézkedésekkel próbál nyomást gyakorolni az országra”, a minszki válaszlépések pedig Belarusz nemzeti érdekeinek védelmében születtek.

A nyugati termékeket „baráti országok hasonló termékeivel” fogják helyettesíteni

A nyugati nyomás ellensúlyozása és a nemzetgazdaság megszilárdítása érdekében Belarusz felgyorsítja az orosz-fehérorosz gazdasági integrációt

-áll a közleményben.

A minszki külügy kiszélesíti a belarusz területén nemkívánatos személyek jegyzékét is, azon minden olyan országból lesznek kitiltottak, amelyek „diszkriminálták” – azaz szankciókkal sújtottak – fehérorosz politikai, kormányzati szereplőket, újságírókat és a Lukasenko rezsim más prominenseit.

444.hu: Lukasenka már gépfegyverrel a kezében mászkál....

A nemkívánatos személyek jegyzékét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A közlemény leszögezi – Belarusz törli a szankciókat, amennyiben a nyugati országok lemondanak a „hidegháborús logikáról” és visszatérnek a konstruktív együttműködés útjára.

A minszki rezsim múlt héten azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy

szankciókkal próbálja megfojtani a fehérorosz gazdaságot, démonizálja Lukasenko elnököt.

Kapcsolódó

Forrás

Barátunk, Lukasenko, Belarusz elnöke

Az EU az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Egyesült Államokkal összehangoltan múlt héten újabb szankciókkal sújtotta Belaruszt a schengeni határon mesterségesen kialakított és fenntartott menekültválság miatt. Ezt megelőzően azért vettek ki szankciókat, mert a minszki rezsim fals bombariasztással földre kényszerített egy Athénból Vilniusba tartó repülőjáratot, hogy letartóztassa Roman Prataszevics belarusz ellenzéki újságírót idén májusban. Az első szankciókat még a tavaly elcsalt elnökválasztást követő ellenzéki megmozdulások brutális elfojtásáért foganatosították.

Lukasenka: amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik választás