Van pozitív hozadéka is azoknak a feltehetően +önként jelentkezett” észak-koreai katonáknak, akik „bölcs vezérük” jóvoltából az ukrán fronton harcolnak az orosz agresszor oldalán. Amikor éppen nem ropognak a fegyverek, akkor szörfölhetnek a korlátozás nélkül elérhető interneten.

A világháló bűvöletében….

Nem várt, de azért nem meglepő mellékhatása lett annak, hogy észak-koreai katonákat vezényeltek az ukrán frontra az oroszok

– írta a hvg.hu. Mivel a kelet-ázsiai kommunista diktatúrában az internetnek csak nagyon korlátozott verziója érhető el és az sem mindenki számára, az Oroszországba küldött, nagyrészt fiatal férfiak először találkozhattak a nettel. A Financial Times külügyi szakértője, Gideon Rachman az X-en számolt be arról – megbízható forrásokra hivatkozva –, hogy az észak-koreai katonákat leginkább a pornóhoz való korlátlan hozzáférés lepte meg. Mint írja,

valósággal „tömik magukat”

ezekkel a tartalmakkal.

A usually reliable source tells me that the North Korean soldiers who have deployed to Russia have never had unfettered access to the internet before. As a result, they are gorging on pornography.

— Gideon Rachman (@gideonrachman) November 5, 2024

Emlékeztetőül…

Az Egyesült Államok és Ukrajna szerint mintegy 11 ezer észak-koreai katona csatlakozott az orosz csapatokhoz az Ukrajna elleni háborúban. A NATO értesülései szerint az észak-koreaiak már Kurszk térségében, a front közelében tartózkodnak, egyes, nem megerősített források szerint pedig az ukránok már le is csaptak a koreai katonákra.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Oroszország és Észak-Korea kölcsönös védelmi szerződést köt

Ez egy gyönyörű barátság kezdete? „Észak-Korea is felfigyelt Orbán Viktor október 23-ai beszédére” – írta minap – más portálok mellett – az Index. Az ország „külügyminisztériuma közleményben méltatta a magyar miniszterelnök EU-ellenes kijelentéseit.

Így látják ők!

A közlemény szerint Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy kiáll Magyarország szuverenitása mellett az Európai Unió nyomásával szemben….A 444 idézte: Magyarország nem fél az imperialista fenyegetésektől, és nem tűri el, hogy Brüsszel bábállamává vagy vazallusává váljon, továbbá hangsúlyozta, hogy harcolni fog a szabadságért. ” A szombati közlemény a koreai mellett angolul, kínaiul, oroszul és spanyolul is olvasható. (Valahol talán magyarul is?)

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

No lám!

Úgy tetszik, újabb gyümölcsöt hozott a nagy Keleti Nyitás, azaz nem volt hiába a nagy erőfeszítés. Ez az esemény lehet egy új, gyönyörű barátság kezdete. A magyar miniszterelnök köszönő válaszában talán majd elismeréssel illeti az észak-koreai néphadsereg békemisszióját az orosz-ukrán különleges hadműveletben. Szijjártó Péter hadi repülőgépe pedig közelesen Phenjan felé veheti az irányt, hogy új kommunikációs csatornát nyisson a friss rokonsághoz, és megvesse a magyar és az észak-koreai nép között a jobb nemzetközi megértés, a béke, és a virágzó gazdasági együttműködés alapjait.

Te jószagú atyaúristen!

Ezeket olvasta már?

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most ezek ütötték meg a fülét….

Szokásos heti Orbán, pénteken, a saját rádiójában

Trump győzelmének áldásos hazai hatását szemlélteti:

„Mégiscsak más benyomást keltünk, ha egy elefánt mellett sétálunk a hídon.”

Ó, hogyne. Egy idióta benyomását. Épelméjű ember t.i. nem sétálgat elefánttal a hídon. Mert az könnyen leszakadhat. Jobb esetben a sétapartnernak csak el kell takarítania az elefánt ürülékét. Az sem piskóta. Kicsit nagyobb annál.”

Juszt-matek a 43. hétre: 80 milliárd + napi 400 millió, azaz 41,6 milliárd = tesók között 121.6 milliárd forint, 1.500 darab 80 milliós lakás ára

Dávid meg a Góliát…

A miniszterelnök eligazító jellegű beszédéből megtudtam, hogy Brüsszel egyenlő Moszkvával (a régivel, mert az új az rendben volna), Kádár János pedig Magyar Péterrel. Ezért most Brüsszelt kell legyőzni, miként Dávid Góliátot, annál is inkább, mert komoly veszély mutatkozik ukrán megszálló csapatok megjelenésére Magyarországon.

Most aztán aggódhatom. Vagy a miniszterelnök állapota, vagy az ukrán megszállók miatt.

Csak azt nem tudom, mit csináljak Dávidként. Modellt állni Michelangelonak vagy valamelyik utódjának valahogy nincs kedvem, fele olyan jól nem mutatnék 5 méteres márványtömbbe faragva. Michelangelo sem mutatott soha erre vonatkozó igényt. Valahogy hiányzik belőlem az a kamaszfiús báj. Parittyát vagy egyéb fegyverként használható tárgyat pedig jobb, ha senki nem ad a kezembe.
Pedig ha nem vagyunk eléggé Dávidok, akkor jönnek a bábok. A bábkormányban. Brüsszel bábjai. Putyin bábjait legalább már megszoktuk, nem lehet itt, kérem, folyton mindent felborogatni.

Nincs más hátra: Észak-Koreához fogok fordulni. Ők majd helyettem is dávidkodnak.

Szerintem a kormányunk is hamarosan elkezd barátkozni velük. Eddig mindenkivel jóban lettünk, aki Putyin háborúját segíti, Kirill pátriárkától Kínáig. Most pedig 12 ezer észak-koreai katona megy az ukrán frontra, Putyinék oldalán. Észak-Koreának ez meg se kottyan: 1,1 millió aktív katonája van, hozzá még sokmillió képzett tartalékos. A sorkötelesség 5-től 10 évig terjed, férfiaknak, nőknek egyaránt.

Nyilván jutna egy-két hadosztály Brüsszel elfoglalására is, ha már a mi kormányfőnk nemrég azt ígérte.

Egyébként is rokonszenves ország, szakasztott olyan, mint amilyenekkel vezetőink barátkozni szoktak. Az igaz, hogy amikor Kim Dzsong Un elnök az apja (azelőtt nagyapja) után átvette a hatalmat, rögtön kivégeztette a feltételezett riválisait, köztük a saját nagybátyját és unokatestvérét is.

Dehát már ez is baj? Szent István sem bánt kesztyűs kézzel Koppánnyal, nem igaz?

Van, aki azt is kifogásolja, hogy legutóbb hét embert azért végeztek ki, mert Dél-Koreából becsempészett pop videót néztek. Istenem, hát ők is védik a szuverenitásukat.

Az irány alapvetően helyes, bár a mi Szuverenitásvédelmi Hivatalunknak sajnos nincs pallosjoga (ezek a hülye európai normák!).

Szóval sürgősen szorosabbra kell vonnunk a magyar-észak-koreai barátság szálait.

Elvégre mindketten békepártiak vagyunk. És könnyen lehet, hogy az észak-koreai csecsemők popsiján is van piros pötty. Csak Matolcsynak nem volt ideje elég alaposan körülnézni Ázsiában.

Orbán szabadságharcot hirdetett az EU ellen úgy, hogy jelenleg az EU-s tagállamok kormányainak a vezetője

Vlagyimir Putyin benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Kölcsönös védelem

A két autoriter ország közti szerződés ezen pontja gyakorlatilag a NATO 5. cikkely szerinti kölcsönös védelmi záradékára rímel, mely szerint

egy szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül.

A 8. cikkely értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja

„a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása”.

Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést

A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani.

Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

A dokumentum hétfőn jelent meg az orosz törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.

Forrás

Szeptemberben lesz az orosz-észak-koreai csúcstalálkozó

Szia Uram! – van egy eladó ingatlanom jó áron itt nem messze, a kies Észak-Koreában, -hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – érdekel? Minden bizonnyal nem így zajlott a magyar kormány bevásárlása Kim Dzsongun diktatúrájában. De akkor hogyan és főleg mi okból?

Van máááásik!

Az elmúlt évek során a magyar kormány jelentős összegeket, 30 milliárd -30.000 millió- forintot fordított külföldi ingatlanok megvásárlására, amelyek között paloták és kúriák is megtalálhatóak – derült ki az rtl.hu cikkéből Ezek az épületek többnyire külképviseleti vagy kulturális célokat szolgálnak. A legmagasabb összegű tranzakció a müncheni főkonzulátus épületének megvételével kapcsolatos volt, amely közel 6 milliárd forintba került, míg az albán és a szlovák nagykövetségek számára vásárolt ingatlanok együttesen 5,6 milliárd forintba kerültek.

A magyar állam 2010 óta világszerte vásárolt ingatlanokat, amelyek közül 19 darabot 2017 után szerzett meg, főleg a kelet-közép-európai régióban.

A müncheni főkonzulátus mellett más jelentős beruházások is történtek, mint például a brüsszeli Magyar Ház -a Rue de la Loi 9.- esete, amelyre 10 millió eurót (kb. 3,5 milliárd forint) fordítottak.

Fotó: googlemaps

Ez az épület a belga pénzügyminisztérium korábbi helyszíne volt. A pozsonyi nagykövetség épülete is kiemelkedő befektetésnek számított 9,24 millió eurót (majdnem 3,6 milliárd forintot) költöttek rá. Továbbá Magyarország albániai és dublini nagykövetségére, valamint a krakkói főkonzulátusra is jelentős összegeket költöttek. Az Egyesült Államokban található washingtoni Kossuth Házért majdnem egymilliárd forintot fizettek.

fotó: kossuthfoundation.org

Ami jött…, vagy?

Az ingatlanvásárlások nem korlátozódtak csupán nagykövetségekre és kulturális intézményekre; több elegáns épületet is megvásároltak különféle célokra. Ilyen például

a Moesz-kúria Szlovákiában és a Csáky-Dessewffy Palota Kassán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt a portál megkeresésére az ingatlanvásárlások indokaival kapcsolatban. Azonban korábban

néhány adást-vételt előnytelen bérleti szerződések felmondásának lehetőségével indokoltak.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tájékoztatása szerint

jelenleg 50 városban van összesen 396 külföldi ingatlan Magyarország tulajdonában.

Ezek között lakóingatlanok is találhatóak, bár ezek listája nem publikus. A minisztérium nem nyilatkozik arról sem, hogy

milyen célra használják jelenleg az észak-koreai ingatlanjukat Phenjanban.

Csendben épül a magyar gyarmatbirodalom - Bármilyen vadnak tűnik az elképzelés, minden jel erre utal, és a projekt előrehaladott állapotban van

Van egy ország, amely akárcsak Orbánia, a határon akarja megállítani a koronavírus támadását, ám úgy tűnik, velünk ellentétben nekik sikerül. De milyen áron?

Gyors reagálás

Észak-Korea, ahogy arról a Sputnik hírportál beszámol, szinte abban a pillanatban lezárta Kínával közös határát, ahogy januárban az első hírek szárnyra kaptak a vírusról.

Nagy áldozat volt ez a diktatúra részéről, hiszen az ország éppen, hogy csak elvegetáló gazdaságának fő donora éppen Kína. A döntés beláthatatlan károkat okozott, de tény, hogy még ma sincs -ha hinni lehet a híreknek- fertőzött az országban.

Félreértés ne essék,

Észak-Koreában nem egy egyszerű látszatintézkedés a határzár sok-sok kibúvóval. Ott éles tűzparancsot adtak ki a katonáknak, kötelességük fegyvert használni mindenkivel szemben, aki meg sértené a szigorú határzárat.

A határ mentén két kilométer széles biztonsági sáv is húzódik, ezzel is jelezve, hogy az ország vezetése a lehető legszigorúbban veszi a koronavírus miatt bevezetett kényszer intézkedést. Minderről a portál szerint  Robert Abrams, az amerikai erők koreai parancsnoka a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) egy online konferenciáján számolt be.

Észak Korea kettős szorításban

Az ország gazdaságát a vártnál is jobban megtépázta a döntés, hiszen most legalábbis egy időre, elveszti a gazdaság Kínát, a legfőbb donorállamát, miközben egyre inkább szorongatja a vezetést az a nemzetközi gazdasági szankció-rendszer, amit „atomprogramja miatt kell elviselnie” – állítja Adams.

A védekezés eddig legalábbis eredményesnek tűnik, hiszen az ország hírügynöksége mindössze egyetlen koronavírus-gyanús esetről számolt be.

A Kaesong városában koronavírusos tünetekkel küzdő személyről azt mondták, hogy Dél-Korea hibája, mivel a férfi három évvel ezelőtt illegálisan hagyta el az országot, és most július 19-én ugyanúgy tért vissza.

Azt nem részletezték, hogy az eset végül beigazolódott-e és hivatalosan Észak-Korea koronavírusosainak száma nulla maradt. A várost még három hétig bezárták, mivel a rendkívüli állapotot a maximális szintre emelték.

Dél-koreai adatok

Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a szomszédos Dél-Koreában több, mint 14 000 megerősített koronavírus-eset van, a COVID-19 halálos áldozatainak száma pedig közel 300-ra tehető.

Vírushírek Dél-Koreából: "a mutálódott koronavírus hatszor több fertőzést tud, mint a téli alapverzió"

Észak-Korea változatlanul „rendkívüli fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra – szögezte le Donald Trump amerikai elnök pénteken újságíróknak, miután meghosszabbította a 2008 óta érvényben lévő „országos vészhelyzetet”. 

Az elnök alig pár nappal korábban – a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Szingapúrban tartott csúcstalálkozó után – még azt mondta, hogy „Észak-Korea semmiféle nukleáris fenyegetést nem jelent”, a csütörtöki kormányülésen pedig arról beszélt, hogy Észak-Koreában már megkezdődött az atomfegyver-mentesítés.

Pénteken viszont Trump elnöki rendelettel egy évre meghosszabbította az Észak-Koreára vonatkozó úgynevezett „országos vészhelyzetet”, és egyúttal megújította a gazdasági szankciókat is.

Az elnöki utasítás kimondja, hogy „a fegyverekhez felhasználható hasadóanyagok megléte és elterjedése” és a phenjani kormány politikája és cselekedetei „továbbra is szokatlan és különleges fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és nemzetgazdaságára”.

Az „országos vészhelyzet” 2008 óta van érvényben. Kim Dzsong Un a szingapúri csúcstalálkozón ugyan ígéretet tett országa teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésére, de ennek konkrét feltételeit és lépéseit Washington és Phenjan még nem dolgozta ki. Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója – ahogyan a héten fogalmazott -„a közeli jövőben” Phenjanba látogat, éppen a részletek egyeztetése végett.

Trump illegális bevándorló gyilkosok áldozatainak családjait látta vendégül

„Ők olyan állampolgárok, akiket mindörökre elválasztottak szeretteiktől” – mutatta be a tizennégy meghívottat az amerikai elnök pénteken este a Fehér Házban.

Az Angyalcsaládok nevű szervezetet létrehozó családok tagjai fényképeket mutattak egymásnak és a meghívott újságíróknak elveszített rokonaikról. Volt, aki felidézte, hogyan halt meg a gyermeke, mások az illegális bevándorlás visszaszorításának fontosságáról beszéltek. Laura Wilkerson elmondta, hogy az ő tizenéves fiát, Josht 2010-ben megkínozta, megfojtotta egy illegális bevándorló, a holttestet pedig el akarta égetni. Steve Ronnebeck azt idézte fel, hogy 21 éves fiát egy doboz cigaretta miatt gyilkolták meg.

„Ezekről a családokról a média nem vesz tudomást. Ez tisztességtelen” – fogalmazott Trump, kijelentve, hogy a demokrata párti politikusok sem foglalkoznak a migránsok áldozataival és a hozzátartozóikkal. Az elnök hangsúlyozta: az illegális bevándorlás megállításakor ezzel a problémával is szembe kell nézni. Számokat, adatokat, eseteket sorolt rablásokról, nemi erőszakokról, gyilkosságokról.

Leszögezte: változatlanul eltökélt abban, hogy gátat vet az illegális bevándorlásnak. „Hol van a média felháborodása a ‘fogd meg és engedd el’ politika miatt?” – kérdezte, utalva a korábbi kormányzatok gyakorlatára, amely szerint az illegális bevándorlókat feltartóztatták ugyan, de azonnal szabadon is engedték. Ostorozta az úgynevezett menedékvárosokat is, amelyek szerinte illegálisan az országba érkező bűnözőknek adnak otthont.

Trump dicsérte az Angyalcsaládok tagjait, remek amerikaiaknak nevezte őket, és azt mondta, hogy áldozataik nem voltak hiábavalók. Biztonságossá teszik az Egyesült Államok határait és gondoskodnak arról, hogy ilyenek is maradjanak – jelentette ki az elnök.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump szerint erős, jópofa és okos az észak-koreai vezető

Az Axios amerikai hírportál értesülése szerint Donald Trump amerikai elnök a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását fontolgatja Észak-Koreával.

A portál a keddi szingapúri csúcstalálkozó előkészítésében résztvevő két, meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte, hogy amennyiben Észak-Korea beleegyezik a teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésbe, Donald Trump Phenjanban megnyitná az Egyesült Államok nagykövetségét is.

Ez lesz a csúcstalálkozó egyik témája

Az Axios forrásai hangsúlyozták: erről még nem született döntés, de a csúcstalálkozó egyik témája lesz. A korábban New Yorkban, az Észak- és Dél-Korea határán lévő demilitarizált övezetben és jelenleg Szingapúrban dolgozó amerikai és észak-koreai munkacsoportok szintén megvitatták a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok ügyét.

Az Axios információi szerint az amerikaiakkal együtt dolgozó észak-koreaiak a megbeszéléseken olyan ellentmondásosan nyilatkoztak, hogy nem lehetett leszűrni, a csúcstalálkozón mi várható az észak-koreai féltől.

A hírportál emlékeztetett rá: az 1880-as években az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesített az akkori Koreai Császársággal, de az 1948 szeptemberében kikiáltott Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal soha nem volt diplomáciai viszonya.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump: megtartják a csúcstalálkozót Szingapúrban

Kész akár felállni is a Szingapúrban tartandó jövő keddi csúcstalálkozón a tárgyalóasztaltól, de siker esetén meghívja Kim Dzsong Unt Washingtonba – hangoztatta Donald Trump amerikai elnök az Abe Sindzó japán kormányfővel a Fehér Házban tartott csütörtöki közös sajtókonferenciáján. 

Az elnök hangsúlyozta: a csúcstalálkozón aláírhatják a koreai háború lezárását jelentő békemegállapodást, de ez csak a kezdeti lépés. „Hosszú folyamat vár ránk” – fogalmazott.

Trump gyümölcsözőnek nevezte a japán kormányfővel folytatott megbeszéléseit, de – mint mondta – a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kérdések megvitatása mellett ezúttal Észak-Koreára és a várható csúcstalálkozóra koncentráltak. Dicsérte Kína és Dél-Korea szerepét a csúcstalálkozó létrejöttében, többször is név szerint kiemelve Hszi Csin-ping kínai elnök közreműködését.

Az amerikai elnök kitért arra az eddig ismeretlen tartalmú, az amerikai sajtóban rejtélyesnek minősített levélre is, amelyet Kim Dzsong Un küldött, és amelyet a múlt pénteken adott át a Fehér Házban Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt alelnöke. „Nagyon meleg hangvételű” és „nagyon kedves” levél – mondta, bár részleteket nem közölt.

Az elnök fontosnak tartotta többször is aláhúzni, hogy a szingapúri csúcstalálkozó csak az első lesz a sorban. „Ezt a problémát már régen meg kellett volna oldani” – fogalmazott, utalva a korábbi amerikai kormányzatok Észak-Koreával kapcsolatos politikájára. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai – észak-koreai kapcsolatok a találkozó után normalizálhatók.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump hangsúlyozta: „teljességgel készen áll” arra, hogy felálljon a tárgyalóasztaltól.

A japán kormányfő az Észak-Korea által elrabolt japánokról akar tárgyalni

A japán kormányfő annak fontosságát emelte ki, hogy Tokiónak és Phenjannak közvetlen tárgyalásokat kell folytatnia az Észak-Korea által elrabolt japánok ügyében. Trump elnök „mélyen átérzi”, hogy szükség van a legalább egy tucat japán állampolgár hazahozatalára” – fogalmazott Abe, hozzátéve, hogy ebben számít az amerikai kormányzat segítségére.

Csütörtökön amerikai-japán külügyminiszteri tárgyalások is voltak, és ezt követően az amerikai Mike Pompeo sajtóértekezletet tartott. Ezen megerősítette, hogy Washington és Phenjan „nagyon komolyan” elkötelezett a csúcstalálkozó sikere mellett. Közölte: Kim Dzsong Un személyesen tudatta vele, hogy készen áll az atomfegyver-mentesítésre. Pompeo szerint Kim Dzsong Unnak „bátor lépéseket” kell tennie, az Egyesült Államok tetteket vár, „nem elégszik meg szavakkal”, s az egyetlen eredmény, amelyet az amerikai elnök elfogad, az a Koreai-félsziget teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítése. Hangsúlyozta egyúttal azt is, hogy amennyiben a diplomáciai erőfeszítések eredménytelenek lesznek, Washington szankciók kivetésével tovább növeli a gazdasági nyomást Észak-Koreára.

Az amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a csúcstalálkozó után Pekingbe utazik.

Trump nem lesz ott végig a G7 csúcsértekezleten

Donald Trump amerikai elnök nem lesz ott végig a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) pénteken kezdődő csúcsértekezletén Kanadában – jelentette be csütörtök esete közleményben a Fehér Ház szóvivője.

Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök szombaton, helyi idő szerint kora délelőtt távozik a csúcsértekezletről, mert Szingapúrba indul a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartandó jövő heti csúcstalálkozóra.

A Fehér Ház közleménye előtt nem sokkal Donald Trump a Twitteren heves vitába keveredett Emmanuel Macron francia elnökkel és Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra mikroblogján, hogy a csúcsértekezleten vitába száll Trumppal a szövetségeseire kivetett vámtarifák miatt.

Az amerikai elnök így válaszolt: „Kérem, mondják meg Trudeau miniszterelnöknek és Macron elnöknek, hogy ők azok, akik megrohamozzák az Egyesült Államokat hatalmas vámtarifákkal és teremtenek neki nem pénzügyi akadályokat.” Hozzátette: „Az EU-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és Kanada távol tartja (a piacaitól) a mi farmereinket és másokat is. Várom a holnapi találkozót”. Később, újabb bejegyzésben, a kanadai kormányfőről azt írta, hogy ebben az ügyben „nagyon méltatlan”.

Az Egyesült Államok és szövetségesei között az elmúlt napokban felerősödött a feszültség az amerikai kormány által az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra kivetett védővámok miatt. Washington az import acélárura 25 százalékos, az import alumínium-termékekre 10 százalékos védővámot vetett ki.

A francia államfő csütörtökön arra szólította fel a G7-es országcsoport vezetőit, hogy a kétnapos csúcsértekezleten szálljanak vitába Donald Trumppal, és a hagyománytól eltérően ne adjanak ki közös közleményt a találkozó végén.

„Talán az amerikai elnököt nem izgatja, hogy elszigetelődik, de minket sem zavar, ha esetleg csak hatan vagyunk” – idézte a Politico című lap Emmanuel Macront.

A kanadai kormányfő ismét „nevetségesnek” minősítette a védővámokat, és a kanadai Radio Canada International tudósítása szerint azt mondta: „Mindannyian tudjuk, hogy Trump elnök szeret kiszámíthatatlan lenni”.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump: megtartják a csúcstalálkozót Szingapúrban

Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Ház Rózsakertjében bejelentette, hogy a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót június 12-én Szingapúrban mégis megtartják.

Az elnök előtte az Ovális irodában a tervezettnél hosszabb ideig, csaknem egy órán keresztül folytatott megbeszélést Kim Jong Csollal, az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökével, akit Kim Dzsong Un „jobbkezeként” tartanak számon, s amikor kikísérte a phenjani tisztségviselőt, újságírókkal közölte a megbeszélés egyes részleteit.

Kim Jong Csol Kim Dzsong Un levelét hozta az amerikai elnöknek, aki az újságíróknak „nagyon kedves, nagyon érdekes” levélnek minősítette, bár hozzátette: a levelet még nem tanulmányozta át. Mint mondta: Phenjan akarja az atomfegyver-mentesítést, de a júniusi csúcstalálkozó valószínűleg csak az első lesz az erről szóló találkozók sorában. Trump fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Kínának nagyon jelentős szerepe volt a csúcstalálkozó létrehozásában.

„Megállapodást fogunk kötni és most megindítjuk az ehhez vezető folyamatot” – fogalmazott Trump, és hitet tett amellett, hogy ezt a tárgyalássorozatot siker koronázza majd. „Nagyon sikeres lesz” – ismételte meg kétszer is. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elkötelezett az atomfegyver-mentesítés mellett.

Az egyik újságíró felvetésére Trump elmondta, hogy a Kim Jong Csollal folytatott megbeszéléseken nem kerültek szóba emberi jogi kérdések. Mint mondta: az észak-koreai tisztségviselő az országa ellen hozott szankciókról érdeklődött. „Ezentúl nem használom a maximális nyomásgyakorlás kifejezést” – szögezte le az újságíróknak Donald Trump. Hozzátette: alig várja a napot, amikor feloldhatja az Észak-Korea elleni szankciókat. Újabb büntetőintézkedések „százai készültek el”, de ezeket az amerikai kormány most már visszatartja.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva az amerikai elnök kifejtette: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok túl sok pénzt fektet  Észak-Korea megsegítésébe, véleménye szerint Dél-Korea lesz az, amely jelentős összegekkel siet majd Phenjan segítségére.

Trump kitért Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozójára Kim Dzsong Unnal, és – mint fogalmazott – „ez nem tetszett” neki.

Az elnök elmondta továbbá, hogy Kim Jong Csollal megvitatta a koreai háború végleges lezárását, amely várhatóan egyik témája lesz a szingapúri csúcstalálkozónak.

Szerinte Kim Dzsong Un irányításával fontos átalakulásokra kerülhet sor Észak-Koreában.

Trump kiállt a védővámok mellett

Donald Trumpot a pénteken kivetett védővámokról is kérdezték az újságírók, s az elnök megismételte azt, amit már a 2016-os elnökválasztás idején is hangoztatott: híve a kereskedelemnek, de csak a tisztességes kereskedelemnek. Ez igaz az Európai Unióra és Kanadára, valamint Mexikóra is – mondta. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) az Egyesült Államok számára „szörnyűségesnek” nevezte, s ezt szerinte most már az emberek is kezdik átlátni. Leszögezte: híve annak, hogy az amerikai kormány az egyes országokkal külön kössön kétoldalú megállapodásokat.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump: amerikaiak készítik elő a csúcstalálkozót Észak-Koreában

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház arra számít, hogy június 12-én megtartják a csúcstalálkozót Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között – közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője szerdán Washingtonban. 

Sanders, aki kedden jelentette be, hogy jelenleg egy amerikai delegáció folytat tárgyalásokat a két Korea közötti demilitarizált övezetben egy észak-koreai küldöttséggel, szerdai szokásos napi sajtóértekezletén leszögezte: az amerikai és az észak-koreai tisztségviselők szerdán ismét megbeszéléseket tartottak, és a tárgyalásokat csütörtökön is folytatják. Az egyeztetések eddig pozitívak voltak – hangsúlyozta a szóvivőnő, hozzátéve, hogy Washington az eredetileg kijelölt időpontban, június 12-én tartandó találkozóra készül.

Az amerikai elnök még kedden az egyik Twitter-bejegyzésében azt közölte: „nagyszerű csapatot alakítottunk ki az Észak-Koreával folytatandó tárgyalásokra”.

Másfél órát tanácskozott New Yorkban Mike Pompeo és Kim Jong Csol

Másfél órát tanácskozott egymással szerdán este New Yorkban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnöke, a hírszerzés volt vezetője.

A megbeszélést egy manhattani étteremben tartották vacsora keretében. A vacsora után egyikük sem nyilatkozott, Mike Pompeo csak annyit jegyzett meg az amerikai újságíróknak, hogy a menü nagyon ízletesre sikerült.

Kim Jong Csol látogatását amerikai elemzők rendkívüli fontosságúként értékelik: nem csupán azért, mert személyében 18 év óta először jár az Egyesült Államokban magas rangú észak-koreai tisztségviselő, hanem azért is, mert őt tartják Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „jobbkezének”. Kim Jong Csol a tanácsadója kíséretében, Pekingből érkezett New Yorkba. Mike Pompeo kíséretében pedig Andrew Kim, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) koreai részlegének vezetője kapott helyet.

A Fehér Ház információi szerint a szerda esti megbeszélést csütörtökön újabb tárgyalások követik. Ezek célja Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozója előkészületeinek felgyorsítása és a várható napirend rögzítése. A csúcstalálkozó megtartása a múlt héten veszélybe került: az amerikai elnök egy Kim Dzsong Unhoz intézett levélben lemondta a találkozót, amelyet pedig korábban ő maga is „történelminek” minősített. Phenjan közeledésére azonban Washington pozitívan reagált, és a Fehér Ház szóvivőnője, Sarah Huckabee Sanders szerdai sajtótájékoztatóján már pozitív fejleményekről beszélt, megerősítve, hogy az amerikai fél készül a június 12-én tartandó találkozóra.

Közben Panmindzsonban, az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezetben amerikai és észak-koreai küldöttségek is tárgyalnak egymással, Szingapúrban pedig szintén amerikaiak és észak-koreaiak egyeztetnek a várható csúcstalálkozó lebonyolításának részleteiről. A jövő héten Abe Sindzó japán kormányfő Washingtonban szintén a várható csúcstalálkozóról tanácskozik majd Donald Trump elnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel. Szerdán Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője két Twitter-bejegyzésben is arról írt, hogy „a csúcstalálkozó valószínűleg” meglesz.

Az orosz külügyminiszter közben Phenjanban tárgyal

Megkezdte csütörtökön a Koreai-félsziget helyzetének és más térségbeli kérdéseknek szentelt phenjani tárgyalásait Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – jelentették orosz hírügynökségek.

Lavrov tárgyalóasztalhoz ült Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszterrel. Útja előtt az Interfax hírügynökség szerint úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a tárgyalásain tisztázni akarja Phenjan viszonyát a koreai rendezésre vonatkozó összetett kérdéskörhöz. Mint fogalmazott, a „Koreai-félsziget atommentesítését nehéz elintézni egy csapással”, ez fokozatosságot, következetességet és türelmet igényel.

Szergej Lavrov szerint a koreai rendezés folyamatának a „hatok” részvételével folytatott sokoldalú tárgyalásokkal kell befejeződnie, az atommentesítéssel együtt pedig térségbeli biztonsági garanciák kidolgozására van szükség. Az orosz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a közelgő amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó – amennyiben egyáltalán sor kerül rá – nem ultimátumokba fog torkollni.

Lavrov eddig kétszer, 2004-ben és 2009-ben járt Phenjanba.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump: amerikaiak készítik elő a csúcstalálkozót Észak-Koreában

Nagyon gyümölcsöző megbeszélések folynak Észak-Koreával a csúcstalálkozó megtartásáról – közölte pénteken este Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök. 

Mikroblog-bejegyzésében Trump leszögezte: ha megtartják a tervezett csúcstalálkozót az észak-koreai vezetővel, akkor arra valószínűleg az eredeti időpontban és helyszínen, azaz június 12-én Szingapúrban kerül sor.

„De ha szükséges, akkor ezen időpont után is megtarthatjuk” – utalt a várható csúcsra az amerikai elnök.

Az egyeztetéseknek köszönhetően a csúcstalálkozó talán mégis megtartható

Pénteken bizakodónak mondta magát a csúcs megtartását illetően James Mattis védelmi miniszter is, aki a dán védelmi miniszterrel tartott washingtoni megbeszélései után újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a diplomaták egyeztetéseinek köszönhetően a csúcstalálkozó talán mégis megtartható.

Az amerikai külügyminisztérium pedig közleményben tudatta, hogy Mike Pompeo külügyminiszter és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter szintén arról egyeztetett, hogyan lehetne megteremteni „a párbeszéd folytatásához szükséges feltételeket”.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump bejelentette, hogy elmarad a csúcstalálkozója Kim Dzsong Unnal

Az amerikai elnök szerint elhalaszthatják az Észak-Koreával tervezett csúcstalálkozót. Donald Trump a Mun Dzse In dél-koreai államfővel tartandó találkozója előtt, a Fehér Ház Ovális irodájában beszélt erről újságíróknak kedden.

„Ha nem történik meg, akkor talán később kerül rá sor, lehet, hogy június 12-én nem sikerül megtartani” – utalt Donald Trump a június 12-re, Szingapúrba tervezett találkozóra. Majd újságírói kérdésekre válaszolva kétszer is megismételte korábban hangoztatott álláspontját: Észak-Korea atomfegyver-mentesítésével Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nagyobb biztonságban, országa pedig nagyobb jólétben lenne.

Phenjan pár nappal ezelőtt jelezte: amennyiben a csúcstalálkozón csupán „egyoldalú atomfegyver-mentesítésről” lenne szó, a találkozót akár le is mondhatják. Trump erre így reagált az újságíróknak: senkit nem hibáztat, de „nem boldog” az észak-koreai álláspont megváltozásától. Megállapította, hogy ez a változás Kim Dzsong Un és Hszi Csin-ping kínai elnök második találkozója után történt. Az amerikai elnök „világszínvonalú pókerjátékosnak” nevezte a kínai elnököt.

A dél-koreai elnök még reméli, hogy a történelmi találkozó megtartható

A sajtóval tartott találkozón jelen volt Mun Dzse In dél-koreai elnök is, aki kedden reggel megbeszélést folytatott Mike Pompeo külügyminiszterrel és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mun elnök az újságíróknak reményét fejezte ki, hogy a találkozó – amelyet „történelminek” nevezett – megtartható. „Azért, mert voltak a múltban kudarcaink, nem kell pesszimistáknak lennünk a jövőt illetően” – fogalmazott, dicsérve egyúttal az amerikai elnök erőfeszítéseit. Amint mondta: Donald Trumpnak „drámaian pozitív” változásokat sikerült elérnie Észak-Koreával.

„Talán egy napon látogatást tehetek majd egy egységes Koreában” – tette hozzá Trump. Ugyanakkor leszögezte: pillanatnyilag „két sikeres Koreában” gondolkodik, Észak- és Dél-Korea szerinte két ország marad, és egy napon majd Phenjan és Szöul dönti el, hogy tárgyaljon-e a két ország egyesítéséről.

Mike Pompeo: Washington a június 12-i csúcsra készül

Washington változatlanul a június 12-i csúcstalálkozóra készül Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden.

Sajtóértekezleten az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: az amerikai kormányzat változatlanul a június 12-én tartandó találkozóra készül, és „minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez sikeres legyen”. A miniszter nem kívánt találgatni azzal kapcsolatban, hogy a találkozót esetleg egy későbbi időpontban tartják, vagy akár el is maradhat. Ismételten hangsúlyozta, hogy – sikeres csúcstalálkozó esetén – Észak-Korea számíthat amerikai beruházókra és amerikai tőkére.

A külügyminiszter egyben méltatta Kína szerepét az Észak-Korea körüli válságban, mint fogalmazott: Kína „történelmi segítséget” ajánlott fel az Észak-Koreára gyakorolt nemzetközi nyomásgyakorlás során.

Mike Pompeo a sajtóértekezleten beszélt arról is, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Irán elfogadja a hétfőn megfogalmazott amerikai követelések némelyikét.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem akar rendszerváltozást elérni Iránban.

„Az irániaké a döntés, hogy milyen vezetőket akarnak az ország élén” – fogalmazott Pompeo. Majd kifejtette, hogy szerinte „nem olyan nehéz” a hétfőn megfogalmazott amerikai követelések teljesítése, különösen az, hogy Irán hagyjon fel a terrorcselekményekkel. Ez a kérés „nem puszta fantázia szüleménye” – fogalmazott a tárcavezető.

Pompeo kitért arra is, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseivel együtt diplomáciai eszközökkel rendezhető az iráni atomalku amerikai felmondása után kialakult helyzet. „A közös értékrend és érdekek vezethetnek el bennünket ahhoz a közös következtetéshez, hogy szükséges választ adni az egész világot érintő iráni fenyegetésre” – mondta.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump változatlanul készül a szingapúri csúcstalálkozóra

Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban találkozik

Észak-Korea májusban végleg bezárja phungeri nukleáris gyakorlóterét, a létesítmény felszámolása nyilvánosan, amerikai és dél-koreai biztonsági szakértők és újságírók jelenlétében zajlik majd – közölte vasárnap Jun Jon Csan dél-koreai elnöki szóvivő.

Jun szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető Mun Dzse In dél-koreai elnökkel pénteken tartott panmindzsoni csúcstalálkozóján tett erre ígéretet.

A szóvivő elutasította azokat a bírálatokat, hogy Észak-Korea azért egyezett bele az atomterep felszámolásába, mert az egyébként is működésképtelen. „Egyesek azt mondják, hogy Észak-Korea azért semmisíti meg a létesítményeket, mert siralmas állapotban vannak, de látni fogják, hogy ez nem így van” – mondta.

Jun szó szerint idézte Kim Dzsongunt, aki a csúcstalálkozón azt mondta: „Dacára a szembenállásomnak az Egyesült Államokkal, az emberek látni fogják, hogy nem az a fajta ember vagyok, aki képes atomcsapásokat mérni Dél-Koreára, a csendes-óceáni térségre vagy Amerikára!”

A szóvivő szerint Kim azt is mondta, hogy amennyiben Phenjannak és Washingtonnak sikerül egymás iránti bizalomra épülő kapcsolatokat teremtenie, Észak-Korea lemondhat az atomfegyverekről, és a gazdasági fejlődésre tud összpontosítani, javítva ezzel saját polgárainak életét.

Donald Trump szombaton Michiganben tartott beszédében azt mondta, hogy három-négy héten belül találkozik Kim Dzsong Unnal. Szerinte az észak-koreai fél mihamarabb le akarja bonyolítani a csúcstalálkozót. A CBS amerikai hírtelevízió ugyancsak szombaton amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva hírt adott arról, hogy Kim és Trump találkozója Mongóliában vagy Szingapúrban lesz.

A dél-koreai elnöki szóvivő arról is beszámolt vasárnap, hogy Észak-Koreában azt tervezik, harminc perccel előre állítják az órákat, hogy ugyanabban az időzónában legyen az ország, mint déli szomszédja. Észak-Korea 2015-ben bevezette a „phenjani időt”, fél órával visszatekerve az órákat.

A phungeri atomlétesítményről korábban számos szakértő feltételezte, hogy alkalmatlan a további használatra, de a 38 North című, Észak-Koreára szakosodott amerikai hírportál műholdas adatok elemzése alapján ezt a minap cáfolta. Elemzése szerint a Mantap-hegyi, északi alagutat – ahol az utolsó öt kísérleti atomrobbantást végrehajtották – a 2017 szeptemberi hatodik kísérleti atomrobbantás után ideiglenesen üzemen kívül helyezték. A nyugati és a déli alagutak azonban, ahol befejezték az előkészítő munkálatokat, alkalmasak kísérleti atomrobbantások végrehajtására. A legutóbbi időkig a telepen aktív – valószínűleg építési – tevékenység volt megfigyelhető, március közepétől azonban ezeket leállították.

Észak-Korea 1993-ban jelentette be, hogy felmondja az atomsorompó-szerződést, és 2003-ban véglegesen kilépett belőle. Az év szeptemberében az ország atomhatalomnak nyilvánította magát. Kim Dzsong Un már egy héttel a Korea-közi csúcstalálkozó előtt, április 20-án bejelentette, hogy Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti terepét. Azt mondta, hogy már másnap, vagyis április 21-től leállnak az atom- és az interkontinentális rakétákkal végzett kísérleteket, és a phungeri atomlétesítmény bezárásával együtt Észak-Korea egyben csatlakozik a globális nukleáris leszerelési folyamathoz. Nem fog nukleáris fegyvert és azzal kapcsolatos műszaki ismereteket átadni más országoknak – fogadkozott Kim felszólalva a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának plenáris ülésén.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/eszak-korea-atomfegyvermentes-ovezet/

Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt bátorítónak nevezte a két koreai vezető találkozóját, pénteki washingtoni közös sajtóértekezletükön ezen kívül arra figyelmeztettek, hogy Iránnak nem szabad atomfegyverhez jutnia. 

Mind Donald Trump, mind Angela Merkel rövid nyilatkozattal kezdte a sajtóértekezletetet.

Trump várakozással tekint a Kim Dzsong Unnal tervezett találkozója elé

Trump „bátorítónak” és „történelminek” nevezte a két koreai vezető találkozóját, és reményét fejezte ki, hogy ennek nyomán eredmény is születik majd, hiszen mind a phenjani, mind a szöuli vezető a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítését tűzte ki céljául. „E cél érdekében nem fogjuk megismételni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit” – fogalmazott Trump. Leszögezte: az Észak-Koreára gyakorolt erőteljes nemzetközi nyomásnak fenn kell maradnia. Mint mondta: várakozással tekint a Kim Dzsong Unnal tervezett találkozója elé.

Iránról szólva az amerikai elnök leszögezte: mindent elkövet, hogy Teherán ne tehessen szert atomfegyverre. Később egy újságírói kérdésre válaszolva – amely azt firtatta, hogy az iráni atomalku esetleges felmondása után Washington alkalmaz-e katonai erőt az iráni atomprogram féken tartására – Trump közölte: nem kíván részletekbe bocsátkozni, de mindent elkövet annak érdekében, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere. Megerősítette egyúttal, hogy nyitott az új tárgyalásokra Teheránnal.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump megerősítette: valószínűleg jelen lesz az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének megnyitóján.

Donald Trump kitért arra is, hogy a német kancellárral folytatott tárgyalásain érintették az európai biztonság kérdéseit, valamint a NATO-tagsággal járó pénzügyi hozzájárulások emelésének fontosságát is.

Az amerikai elnök kijelentette: kormánya elkötelezett az Európával meglévő kereskedelmi viták rendezése mellett.

Merkel: Berlin folytatja a tárgyalásokat Washingtonnal az iráni atomalkuról

Nyilatkozatában Angela Merkel elmondta: az amerikai elnökkel megvitatták az ukrajnai helyzetet, valamint az Oroszország ellen hozott amerikai szankciók ügyét. Az iráni többhatalmi atomegyezményről elmondta: a jelenleg érvényben lévő szerződés nem elégséges, mert csupán lassítja az iráni atomtevékenységet, de nem szorítja korlátok közé Teherán ambícióit. Hangsúlyozta, hogy Berlin mindaddig folytatja a tárgyalásokat Washingtonnal, amíg Trump nem dönt az iráni atomalkuról.

A német kancellár azt is közölte, hogy Németország jövőre hazai össztermékének (GBP) 1,3 százalékát költi katonai kiadásokra, és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletét pedig máris csökkentette. Merkel amellett foglalt állást, hogy az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal, mert szerinte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alkalmatlan a többoldalú megállapodások kimunkálására.

A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Angela Merkel a Fehér Házban csak mintegy félórás megbeszélést tartott, az elnök kézfogással üdvözölte a német kancellárt, majd a fotózás közben dicsérte Merkelt. „Nagyszerű asszonynak” nevezte, gratulált az újraválasztásához és vitatta, hogy személyes kapcsolatuk hűvös volna. „Nagyszerű a kapcsolatunk, már a kezdetektől fogva ilyen volt” – fogalmazott Trump.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Merkelt a hideg rázza, ha Orbán hívja telefonon

Nemzetünk Alekosza nemrég nyílt levélben szólította fel Kim Dzsong Unt, Észak-Korea vezetőjét, hogy béküljön ki Dél-Korei kollégájával Mun Dzseinnel és engedje el az atomkísérletek ötletét.

És nem nyugszik….

Közösségi oldalán posztolta, hogy saját sikerének könyveli el a két Korea közeledését:

„Elégedettséggel és megnyugvással tölt el, hogy nem hiába munkálkodtam az elmúlt időszakban. Médiacsendőrként eltöltött perceim, mind egy békésebb, biztonságosabb, stabilabb világrend megszilárdításához vezettek.

Kedves barátom – Kim, miután a sajtóból értesült a hozzá intézett intelmeimről, fejet hajtott és megkezdte a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Most, hogy személyesen is átvette levelemet, nem is tétovázott tovább; bejelentette a Koreai félsziget atommentesítését. Sőt, Kim túlbuzgását jellemzi, hogy még déli szomszédaival is lezárta a több évtizedes háborút, holott ezt külön nem is kértem tőle.

A két koreai vezető abban is megegyezett, hogy Észak-Koreában lesz a Korea-közi csúcstalálkozó folytatása.

Kim Dzsongun és Mun Dzse In megegyeztek: a teljes nukleáris leszerelés a cél. Részleteket egyelőre nem tudni a megállapodásról, de az biztos, hogy a két ország szorosabbá fogja fűzni az együttműködését.

Abban is megállapodtak, hogy a két ország véget vet ellenséges tevékenységének egymással szemben, a demilitarizált zónából pedig egy békezóna lesz, ahol nem fognak propagandát sugározni. Cél a háborúban szétszakított családok egyesítése, és a határt átszelő vasúthálózat fejlesztése is.

A történelmi határátlépés után, a dél-koreai oldalon a Béke Házában folytatódott a Korea-közi csúcs, ahol Kim Dzsong Un rövid, de annál szimbolikusabb üzenetet írt a vendégkönyvbe. “Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától”.

A két politikus ezek után tárgyalóasztalhoz ült, amelynek átmérője, utalva a találkozó évére, 2018 mm.

Kim Dzsong Un a megbeszélések sajtó nyilvános részén arról beszélt, hogy nagyok az elvárások, de reméli, hogy tanultak a múltból. „Úgy gondolom, hogy képesek vagyunk egy új kezdetre, ezzel az eltökéltséggel érkeztem erre a megbeszélésre – mondta az észak-koreai diktátor.

A délelőtti tárgyalások már véget értek, sok részlet nem szivárgott ki, de annyi igen, hogy Kim Dzsong Un meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki azt el is fogadta.

A mostani csúcs nem csupán azért történelmi jelentőségű, mert az északi vezető déli területre lépett, hanem azért is mert az elmúlt időszak atomháborús fenyegetőzései után mindkét fél a békekötés reményével ült a tárgyalóasztalhoz.

A pénteki találkozó több, mint Korea-közi mosolydiplomácia. Sokan azt remélik tőle, hogy jó felvezetése lesz a májusi Trump és Kim közötti találkozónak, amely a remények szerint végleg békét hozhat a koreai-félszigetnek.

(Forrás: Euronews)

Kapcsolódó:

Megkezdődött a történelmi találkozó Koreában

Kim Dzsongun átlépte pénteken a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, és megkezdte a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel; a koreai háború befejezése, 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.

A hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Kim Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést, és többször ismét kezet szorítottak. Közben szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. A két koreai vezetőt Csoszon-dinasztiabeli egyenruhába öltözött díszőrség kísérte az épülethez – jelentették hírügynökségek és az eseményt élőben közvetítő hírtelevíziók.

Kim elfogadta tárgyalópartnere meghívását Szöulba

Kim Dzsongun kilencfős észak-koreai küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra. Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak. Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. „Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától” – írta.

A tárgyalások a sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsongun meggyőződését fejezte ki, hogy a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak. „Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében. Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel konstruktív tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek” – fogalmazott Kim. Hangsúlyozta, hogy nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.

Mun Dzse In arra szólította tárgyalópartnerét, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet.

Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve. Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, és teremtsünk békét a Korei-félszigeten. Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele – fogalmazott a dél-koreai vezető.

Kim és Mun tárgyalásainak első fordulója másfél-két órán át tartott, utána újságíróknak nem nyilatkoztak. A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint Kim elfogadta tárgyalópartnere meghívását Szöulba, tetszőleges időpontban.

A megbeszélések után Kim gépkocsival a demilitarizált övezet észak-koreai részére hajtott, ahol egyedül költi el az ebédjét. Tizenkét testőre futva tette meg az utat, követve a gépkocsiját.

A rövid séta után kettesben maradnak

Hírügynökségi ismertetések szerint a két koreai vezető ezután a békét és virágzást jelképező fenyőfát fognak együtt elültetni, majd rövid sétát tesznek, de csak kettesben, kíséret nélkül, s csak ezután tartják meg a megbeszélések második fordulóját.

Utoljára tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna. Közvetlenül azután, hogy Kim útnak indult a találkozóra, a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség közleményt adott ki, amely szerint Kim „őszintén” fog tárgyalni minden felmerülő kérdésről, a Korea-közi kapcsolatok javításáról, a béke, a jólét megteremtéséről és a Koreai-félsziget újraegyesítéséről

Az Egyesült Államok élénk figyelemmel követi a Korea-közi eseményt, amely előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun között.

A Fehér Ház a történelmi csúcstalálkozó kezdetekor kiadott közleményében fejezte ki jókívánságait a koreai népnek. Kifejezte reményét, hogy a panmindzsoni megbeszélések „haladást hoznak majd az egész Koreai-félsziget békés és felvirágzó jövőjének”. A Fehér Ház közölte, hogy folytatni kívánja a tárgyalásokat Szöullal, előkészítendő a tárgyalásokat Trump és Kim között.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Észak-Korea kész arra, hogy a Koreai-félszigetet atomfegyvermentes övezetté tegye