Nagyjából minden „ivarérett férfinak” van kialakult teóriája, alkalmazandó praktikuma arról, hogy mivel hódíthat. Aki mégis tanácsra szorul és nincs egy jó haverja sem, aki sikeres a női nem körében, annak ajánlhatjuk az elhíresült Mészáros-mondást: „legyetek bátorak!”, de aki ennél konkrétabb écára vágyik, annak a Fidesz siet a segítségére, hiszen „nem hagynak senkit.. páratlanul”.

Ők csak tudják: 135 „bátorból” 14 a nő….

„Magyar Péter lenézi a nőket”

– címmel indított sorozatnak tűnő bejegyzésfolyamot és adnak kéretlen párkapcsolati tanácsokat a Fidesz parlamenti frakciójának nőtagjai:

„Az igazi férfinak nemcsak határozottnak, hanem gyengédnek is kell lennie.”

Azt sem rejtik véka alá, hogy milyen férfira vágynak a nők, vagyis ők:

• Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán.
• A tartós és boldog kapcsolatok nem agresszión, nem lehallgatások sorozatán, hanem szereteten és tiszteleten alapulnak. Ideje lenne, hogy Magyar Péter megtudja: a nők jobban örülnek a virágnak és a gyengédségnek, mint a nadrágszíjnak és a diktafonnak.
• Az igazi férfinak nemcsak határozottnak, hanem gyengédnek is kell lennie. A nők ilyen férfira vágynak.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Nevesítve: Dunai Mónika:

és Ferencz Orsolya:

„Magyar Péter lenézi a nőket.

„Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyujtött kínját.”
/Ratkó József: Zsoltár/

• A nőket nem megkapni kell, hanem kiérdemelni.”

Frissítés!

Újabb Fidesz madamok csatlakoztak: Czunyiné

Magyar Péter lenézi a nőket. Peti, figyelj! A héten nem volt nap, hogy ne rúgtál volna bele valakibe. Mit képzelsz magadról? Hogy te minden nőt megkaphatsz? És ezt el is hiszed? Peti! Kinek képzeled magad? Ez a klasszikus vicc jutott eszembe.

„A bolondok házában az egyik ápolt elkezd kiabálni:
– Én vagyok Napóleon!
Egy másik megkérdezi:
– Honnan tudod?
– Isten mondta nekem!
Hátulról egy harmadik:
– Hazugság, én meg sem szólaltam!”

Ibolya Csenge Gabriella, a Megafon-képzett újdonsült Fidesz frakció-szóvivő is beszállt:

Tényleg megvárjuk, amíg Pintér miniszter megtanulja, hogy a XXI. században egy Unió-tagországban a nőknek jogai vannak?

Pár éve még a magánűrhajózás egyik legígéretesebb amerikai projektjeként emlegették, most viszont már arról szólnak a hírek, hogy nagyon komoly anyagi problémákkal küzd az Axiom Space. A NASA-val és a SpaceX-szel is együttműködő vállalat fő tevékenysége az elmúlt években az űrturisták eljuttatása volt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de a Kam Ghaffarian milliárdos által társalapított cégnek ennél nagyobb ambíciói vannak: saját űrállomást akarnak építeni, amit aztán vállalatok, kutatók és turisták vehetnének igénybe.

A nagy magyar álom, fejenként -0-99-ig- 3.000.- forintért

A Forbes friss cikke szerint a vállalat terveit súlyos földi gondok nehezítik:

fogytán a pénz, és egyre nehezebben tudnak új forrásokat bevonni.

A lap újságírója a cég hét korábbi, név nélkül nyilatkozó munkatársával is beszélt, emellett betekintett belső dokumentumokba is, ez alapján írtak az Axiom nehézségeiről. A történteknek magyar vonatkozása is van:

a NASA és az Axiom Space következő közös kilövésén jutna fel az űrállomásra a magyar asztronauta, Kapu Tibor. Ezt a missziót nemrég fél évvel eltolva, 2025 tavaszára halasztották.

Mint egy falat kenyér... - a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) kerül

Űrnagyhatalom-álom teszi a világtörténelmi fontosságú politikust?

George Lazar olvasata:

„Magyarország erős nemzet, regionális űrnagyhatalom… hizelegnek az ilyesfajta kijelentések Orbán Viktornak, akivel elhitették a körülötte sündörgő mamelukok, hogy világtörténelmi fontosságú politikus.

Ezek után elképesztő összeget, 27 milliárd forintot átcsoportosítottak űrhajós képzésre! Aztán ott van Ferencz Orsolya, a gyorsbeszédű hölgy, aki manapság űrkutató és miniszteri biztos. Nem egészen világos hogy a realitások talaján áll, de beszél, beszél… mindenről van véleménye és mindenhez ért.

Nem volt nehéz az Axiom nevű ügyes amerikai magánvállalatnak hízelegni egy kicsit a magyar vezetők zsenialitásának, és aláiratni velük egy méregdrága szerződést.

Magyar űrhajóst visznek a Nemzetközi Űrállomásra.

Az Axiom egyébként kéthetes maszek ürkirándulásokat szervez a már felszámolás és szétesés alatt álló Nemzetközi Űrállomásra, és akad néhány nacionalista kormány a világon (pl Lengyelország előző kormánya, India) akik hajlandóak bődületes összegeket fizetni egy kis űrbéli propagandára.

Orbán Viktor személyesen üdvözölheti az űrben Kapu Tibor magyar űrhajóst… ez bőven megér 27 milliárdot…

Orsolya is mindenkit megnyugtatott hogy

“Magyarország kivételes helyzetben van, mert ritkaságnak számít, hogy a magyar űrhajósjelölt tartalékosa is magyar…”

Wow. Igazán büszke lehet most minden magyar… még a tartalékos is az.

Talán az olvasó is sejti… kiderült hogy az Axiom vállalat pénzügyi összeomlás szélén áll, vezetője lemondott, az Axiom Mission 4 űrkirándulást elhalasztották. Most októberben kellett volna indulniuk de jelenleg 2025 júniusáról beszélnek. Teljes a káosz és kérdéses az is hogy a vállalat létezni fog-e 2025-ben.

A magyar úrhajósok jelenleg Houstonban vannak, nem tudom hogy megmondták-e nekik, hogy igencsak kérdéses az űrkirándulásuk. Ferencz Orsolya is eltűnt… az űrhajósokkal most Doncsev András helyi konzul foglalkozik.

Ő nagyon ért ehhez a témához, azt hiszem jazz zongorista végzettsége van…

Hát így megy ez….”

Kapcsolódó

Fotó: Cseri László

Az állami Fidesz-tv melléküzemága, a hirado.hu legújabb gyöngyszeme a Ferencz Orsolya interjú. A magyar űrkutatás felőse, fideszes országgyűlési képviselő hatalmas teret kap tév- és rögeszméi hirdetésére. Íme néhány gyöngyszem ezek közül. 

Mottó:

…a senki által nem ismert, demokratikus úton senki által meg nem választott globális erőközpontok szenátorokat és kormányzatokat próbálnak megvásárolni és igyekeznek a politikai és a multilaterális döntéshozatali szinteket is megszállni.

„Mi vagyunk azok a liberálisok”

A képviselő felbátorodva Orbán Viktor filozófiai okfejtésnek álcázott bálványosi semmit mondásán, maga is filozófusként igyekszik tündökölni, ennek jegyében hord össze hetet-havat. Arra a kérdésre például, hogy

hová tűntek a liberálisok,

a következő meglepő és egyben nyaktekert választ adta:

„Mi vagyunk azok a liberálisok, itt vagyunk. Azoknak a szép eszméknek az őrzői valójában mi vagyunk. A valódi liberalizmust a maga eredeti gondolatában a szabadság tiszteletét, a szólás- és vallásszabadságot is, a természetjogból levezetett emberi jogokat a konzervatívok őrzik. Nem tűnt el a liberalizmus, csak azok, akik most ezt a címkét bitorolják, szélsőségesen baloldali, a bolsevizmushoz közelálló eszmerendszert képviselnek.”

„Ötmilliárd ember is tévedhet”

Majd egy szép népies fordulat következik:

„Nem a kovászból kell három kiló a három kilós kenyér sütéséhez. Ötmilliárd ember is tévedhet. Az igazságot nem az teszi igazzá, hogy hányan vallják, ez a tudományban is így van. Lehet, hogy egyedül volt Maxwell, Newton, Einstein egy adott gondolattal egy adott pillanatban, de attól még igaza volt.”

Az erő, mint olyan!

„Mi például Magyarországnak az ereje? Miért tisztelik? A CPAC (Eredetileg a ’70-es évek óta az amerikai jobboldal éves nagygyűlése, a szerk.) kapcsán is megmutatkozott, hogy sokan a nemzetközi konzervatív erők közül követendő példát látnak hazánk politikájában. A progresszívek pedig pont ezért félnek, mert olyan működőképes példát mutatunk, amivel homokszemet lehet szórni a globalista projektek olajozott gépezetébe. Nem vagyunk egyedül, egyre többen fognak hozzánk csatlakozni.”

Békesi László: egy párna és lepedő gyártó vállalkozó szólalt fel Orbán előtt Dallasban…

A morál és a pénz

„Nem minden függ a pénztől, a morál nem szabad, hogy függjön a pénztől. Másrészt, mikor a progresszív sajtóban az „egész világról”  írnak, akkor, ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy csak az Észak-Atlanti öv nagy részét és még itt-ott egy-két szereplőt értenek ez alatt. Ez lenne az egész világ?”

Mert írva vagyon?

„Hit és remény nélkül az ember nem is tudna küzdeni. Sidrák, Misák Abednégó története jó példa erre az Ószövetségből. Nabukodonozor király meghirdette, hogy mindenki áldozzon az ő istenének és aki ennek nem tesz eleget, azt belökik az égő kemencébe, ám három izraelita nem volt hajlandó erre. Azt mondták a királynak, hogy „a mi Istenünk olyan hatalmas, hogy meg tud minket szabadítani az égő tüzes kemencéből is, de ha nem tenné is, akkor sem áldoznánk idegen isteneknek”. Márai is erre tanít, mikor azt írja, „Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.” Ezt kicsit a névjegyemnek érzem.”

(A Ferencz Orsolyával készült teljes interjút itt olvashatja)

Ez is Ferencz Orsolya.

Gábor György: Ferencz Orsolya. Miniszteri biztos. Magyarországon. 2020 áprilisában | Városi Kurír

Kiadta Ferencz Orsolyának az áprilisban elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden.  A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 21. helyén mandátumot szerző Bajkai István április 22-én hunyt el.

A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot

A közös pártlistát állító jelölőszervezetek az elhunyt képviselő helyére a pártlista 58. helyén szereplő Ferencz Orsolyát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére. Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amiben kiadta Ferencz Orsolyának az országgyűlési mandátumot.

Az NVB tárgyalta a szőrmefarmok bezárásáért indított európai polgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről készített jelentést is, és megállapította, hogy a szervezők 6515 érvényes aláírást gyűjtöttek össze. A bizottság határozatában rögzítette: a „Fur Free Europe – Szőrmementes Európa” elnevezésű polgári kezdeményezést – amelynek célja a szőrmefarmok betiltása és a szőrmetermékek kitiltása az európai piacról – 2022. március 16-ai hatállyal vette nyilvántartásba az Európai Bizottság. A szervezők 2023. március 13-án nyújtották be az online gyűjtött 7944 támogató nyilatkozatot a Nemzeti Választási Irodához ellenőrzésre.

Az NVB keddi ülésén hitelesítette a szkíta nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítását célzó választópolgári kezdeményezést

A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg; olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Az NVB több népszavazási kezdeményezés hitelesítését is tárgyalta. A bizottság 13 igen és 2 nem szavazattal hitelesítette a Normális Élet Pártja által benyújtott kezdeményezést, amely azt célozza, hogy az üvegpalackok visszaválthatók legyenek. 

Az NVB ugyanakkor 8-7 arányban megtagadta az LMP kezdeményezésének hitelesítését

A párt kérdése azt célozta, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét. Az NVB szerint a kezdeményezés alapján megalkotandó jogszabály a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközne, ezért nem hitelesíthető. A bizottság szerint egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évet felölelő folyamat, így a megalkotandó jogszabály olyanokra is vonatkozna, amelyek a jogszabály hatályba lépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak. Emellett a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem. 

A népszavazással kapcsolatos határozatokkal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.

Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal

Az egykori diplomata -Szűcs R. Gábor- éles bonckése ezúttal mai valóságunk kikiáltóiba, korunk hőseibe vág bele és leplezi le mihaszna létüket az irónia kíméletlen fegyverét is felhasználva, hogy jobban megláthassuk, mit rejt a vékonyka felszín.

Az orbitális: Ferencz Orsolya

Másodpercenként 2,3 kilométeres sebességgel kering a Pártéskormány körül.

Ez az első kozmikus sebesség, tehát orbitális hülyeségi pálya. Egyszemélyes tömegtüntetés, harcias, bátor, a Pártéskormány mellett minden hátszélben kiáll. A hivatalos álláspontot az „n”-edik hatványra emeli, majd megszorozza önmagával. Mindenfajta ellenvéleményt eloszt nullával és elküldi a végtelenbe. Ilyenkor haját lobogtatva száguld harmadik gyűlöleti sebességgel az állami pénzek felé.

Számos tudóst foglalkoztatja, hogy előbb volt-e űrmérnök és aztán lett dúlmagyar szputnyik, vagy fordítva: költségvetési szittya, azaz amazontermészetű kiállásával hálálja meg a belé fektetett költségvetést.

Az igazság valahol a kettő jól kiszámított átlaga körül van.

A bika: Deutsch Tamás

Nemzeti bősz.

Folytonosan felbőszült állapotban tartja magát, vigyáz arra, nehogy tévedésből lebőszüljön. Ő aztán legény a farkán. Ő felbőszült bika és a pikador. Addig piszkálja magát, míg kellőképp fel nem bikázódik, ilyenkor alfabika, minden bikák legjobb bika. Eszét veszti, de nem is keresi, mert már régóta eladta vagy elvesztette, mindegy.

Időről időre kikel önmagából, majd visszabújik. De egyetlen csettintésre ismét az arénában terem, sörényét lobogtatva orra likából és likába fújtat, csak úgy porzik a fű és fűzik a por.

Nagyon népszerű a marhák körében. Ennyi!

A Bandeira rossza: Szanyi Tibor

Sokáig vacillált hogy Eszem legyen-e vagy Iszom.

Miután az előbbi, úgy tűnik, álnok módon elhagyta, inkább az utóbbi mellett döntött. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy időnként ő maga érti, mit mond, ám ez nehezen igazolható, mert másokkal ez még soha nem fordult elő.

Szerinte mindenki áruló, ő az egyetlen ember, akit a szünópei Diogenész lámpával keres, ám nem az a kisfiú, akit a filozófus tenyérből látott inni, mert ő nem kisfiú.

Annyira baloldali, hogy az csak na.”

Négyen maradtak versenyben a HUNOR-programban, amelynek során kiválasztják a második magyar űrhajóst. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be. A leendő kutató űrhajós körülbelül két év múlva indul a Nemzetközi Űrállomásra, ahol egy hónapot tölthet el, miközben tudományos kísérleteket végez. A misszió költsége mostani árfolyamon több mint 35.500 millió forint.

Ami a csapból is folyik….

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának

– közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden. Közleményük szerint a kutatóűrhajós program keddi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét is. Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András alkotják azt a magot, akik közül egy valaki közel egy hónapos tudományos küldetésen vesz majd részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – írták.

Magyarország visszatér az űrbe!

-ujjongott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a megnyitó beszédében.

A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani

-emelte ki az MTI.

Amiről nem esik szó

Konok Péter történész, író közösségi oldalán számolt be arról, hogy az világhálón pár kattintással mit talált a fentiekkel kapcsolatban:

„Megvan az űrhajós-casting négy finalista potenciális űrvillalakója. A „misszióra” az Axiom Space nevű amerikai magáncég röpíti majd egy hazánkfiát 2024-ben, vagy a következő évben. Megnéztem ennek az Axiom Space-nek a honlapját. Komoly, szépen kivitelezett honlap, meggyőző képek, csupa lendület és fejlődés. Az űr a legvégső határ (és még szögesdrótkerítést sem húztak köré).

Az egyik menüpont: „Szolgáltatásaink”. Almenü: „Szolgáltatásaink nemzeteknek”.

Ott ez olvasható:

„Az űrhajós és a zászló űrbe küldésének hatásai messze túlmutatnak a misszión magán. […] Küldetéseink jól megtervezett stratégiákat tartalmaznak a közvélemény megragadására és formálására, a nemzeti diadal büszkeségét a saját nevelésű, világszínvonalú mérnökök, tudósok és vállalkozók új hulláma felé terelik.”

Vagyis – baromi sok pénzért, persze – a nemzeti büszkeségben utazó országocskák felküldhetnek valakit az űrbe, hogy elmondhassák: felküldtek valakit az űrbe.

Magyarország beültethet valakit egy puccos diadalipari körhantába… izé, körhintába.

Fussunk, fussunk, nehogy megint lemaradjunk! Az űrben senki sem hallja, mikor sikoltasz. És senki sem látja, mikor lopsz.”

Kapcsolódó

Orbánék, semmit nem szégyellnek! - Indul nagy Hunor nemzeti űrmuksó kaszting, röviden csak NHNÜK

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának.

A kutatóűrhajós program keddi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét

Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András alkotják azt a magot, akik közül egy valaki közel egy hónapos tudományos küldetésen vesz majd részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a megnyitó beszédében kiemelte:

„Magyarország visszatér az űrbe”

Az alapján, hogy 1980-ban – a sajtótájékoztatón vendégként jelen lévő – Farkas Bertalan űrrepülése milyen erős katalizátorként hatott a magyar tudományos életre, igen megalapozott a mostani űrhajós program legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és high-tech ipart – foglalta össze a program hosszútávú törekvéseit.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke elmondta: a kormány a legjelentősebb hazai űrkutatási és űrtechnológiai műhelyt, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumát jelölte ki ennek az összetett programnak a koordinációjára, végrehajtására, valamint szakmai vezetésére. A HUNOR Programmal az űrhajós-válogatás, -kiképzés és a Nemzetközi Űrállomáson folytatott kísérletezés is felkerült a ELKH-ban fellelhető képességek széles palettájára.

Magyari Gábor, a HUNOR Program űrhajósválogatásáért és kiképzéséért felelős szakmai vezetője közölte, hogy a beérkezett 240 érvényes jelentkezést az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és a program magánipari partnerének, az Axiom Spacenek követelményeivel összhangban szűkítették a bemutatott négy kiképzendő űrhajósra. A csaknem egyéves válogatási folyamaton tesztelték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, a testük teherbírását, a személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is, amikor kell – tájékoztatott a szakember.

A négy kiválasztott jelölt között van Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari-tervezőmérnök.

Szakály András bizakodva emelte ki a HUNOR Program potenciálját, hogy a beinduló technológiai és tudományos fejlesztések kiváló magyar mérnökök egyre nagyobb számban találjanak a képességeiknek megfelelő szakmai kihívásokat itthon. 

Schlégl Ádám a távgyógyítással kapcsolatos tudományos előrelépések miatt várja azt, hogy a programban annál is több emberi életért tud tenni, mint eddig nap mint nap a műtőkben. 

Cserényi Gyula azzal a bizalommal fordul az űrállomás veszélyeihez, mint a munkájával korábban is járó döntési helyzetekhez. 

Kapu Tibor kijelentette: elszántan néznek szembe a következő két év kihívásaival.

A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani.

A fantasztikus négyes

Már csak az a kérdés, hogy miért éppen négyen maradtak a jelöltek? És miért nincs egyetlen nő sincs köztük? Akár azt is meghatározhatták volna a kiválasztás során, hogy a végére két-két férfi és nő maradjon. De nem így tettek.

Persze, jól tudom még mindeddig nagyon kevés nő járt az űrben. Bár, igaz a Szovjetunió ebben élen járt, hiszen Valentyina Tyereskova már 1963-ben részt vett űrrepülésen, azonban a következő női űrhajósra közel 20 évet kellett várni. Szvetlana Szavickaja 1982-ben volt az első nő a Szaljut-7 űrállomáson, majd két évvel később ő volt az első nő, aki „űrsétát” tett.

Az első amerikai űrhajósnő Sally Ride 1983-ban volt a Challenger legénységének a tagja. Egy évvel később Anna Lee Fisher volt az első édesanya az űrben.

Amúgy Ferencz Orsolyáék várhattak volna egy hónapot és akkor a „Mercury Seven” bemutatásának 64. évfordulóján mutathatták volna be a magyar szenzációs négyest.

1959. április 9-én a NASA egy washingtoni sajtókonferencián mutatták be az Original Seven (Eredeti Hét) vagy Astronaut Group 1 (1. Űrhajóscsoport). Az űrhajósok a Mercury-program, a Gemini-program és az Apollo-program repülésein vettek részt.

Ők heten: Scott Carpenter, Gordon Cooper, John Glenn, Virgil Grissom, Walter Schirra, Alan Shepard és Donald Slayton.

Deke Slaytonnál az ellenőrző orvosi vizsgálat pitvarfibrillációt (enyhe szívritmuszavar) jelzett, ezért eltiltották a repüléstől. Ő így évekig nem repülhetett, majd egy kockázatos szívműtét után engedélyt kapott az űrrepülésre. Végül Deke Slayton 1975-ben a Szojuz-Apollo porgramban vett részt.

John Glenn pedig, mint a világ legidősebb űrhajósa 1998-ban a Discovery amerikai űrrepülőgép STS–95 jelű repülésén vett részt.

HUNOR, magyar űrhajós kiválasztás: huszonhatan maradtak!

Ne szégyellje magát, ha nem ugrik be rögtön, hogy mi is az a horribilis összeget felemésztő HUNOR-program. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztos mindent tud róla és nem fél elmagyarázni! A 24.hu riportjában elmagyarázta, hogy miért éri meg ennyi pénzt költeni arra, hogy Farkas Bertalan után újabb magyar asztronauta legyen, és hol tart az űrhajós kiválasztásának folyamata.

Magyarország 2024-ben tervezi fellőni második űrhajósát a Nemzetközi Űrállomásra

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a 24.hu-nak elmondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus a magyar űrtevékenységre is hatással van, hiszen az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként a szövetségi irányelveknek megfelelően viszonyulunk is az orosz félhez.

„Ettől függetlenül a Roszkoszmosszal is jó a kapcsolat, bár jelenleg a kiemelt közös projektjeink szünetelnek az európai űrpolitikával összhangban”

– mondta a miniszteri biztos, aki szerint noha korábban volt arról szó, hogy Bajkonurból küldjenek fel magyar űrturistát, a HUNOR-program ESA-együttműködésben, a NASA-val és az amerikai űrügynökséggel partnerségben lévő Axiom Space vállalattal valósulhat meg.

Orbánék, semmit nem szégyellnek! – Indul nagy Hunor nemzeti űrmuksó kaszting, röviden csak NHNÜK | VÁROSI KURÍR

Miért is „kell” ez nekünk?

A lap kérdésére, hogy miért fontos Magyarországnak, hogy Farkas Bertalan után újra embert küldjön az űrbe, Ferencz Orsolya kifejtette, minden ország megfogalmaz űrstratégiájában kitörési pontokat, olyan nagy projekteket, amelyek húzzák maguk után az ágazat többi szereplőjét.

A küldetésnek három kiemelt célja van: a legfontosabb, hogy az űripari cégek, egyetemek, kutató központok be tudjanak kapcsolódni egy nemzetközi űrprogramba, fejlesztésekbe, kutatásokba.

Magyarország ezen kívül rendelkezhet a projektasztronauta űrben töltött idejének egy részével. Ez az ott elvégzett kísérletek révén óriási hozzáadott értékkel kecsegtet. Sugárzásvédelmi, fedélzeti elektronikai, anyagtudományi és növény-élettani, illetve orvosi kísérletek lesznek.

Kövesse cikkeinket a Google Hírek-en!

A gyerekekre is gondoltak….

A harmadik hozadéka az űrutazásnak oktatási célú, hiszen a tervek szerint – és ezt a HUNOR-programban résztvevő partnerek is hangsúlyosan támogatják –

ismeretterjesztő órákat tart majd a magyar asztronauta diákoknak.

A miniszteri biztos szerint a sikeres űrprojekt után népszerűsíteni tudja és látványosabbá teheti a magyar űrtevékenységet például azzal, hogy személyesen ellátogat több iskolába. Hogy ki lesz az oktató, az még nem dőlt el, Ferencz Orsolya szerint október végén mutathatják be a nyilvánosságnak azt a – több mint 250 érvényes pályázó közül kiválasztott – négy embert, akik eljutott a kiválasztási folyamat utolsó szakaszába.

HUNOR, magyar űrhajós kiválasztás: huszonhatan maradtak! | VÁROSI KURÍR

Friss híreink!

Az Európai Űrügynökség (ESA) által végzett kompetenciafelmérést követően a HUNOR űrhajós-jelöltek közül huszonhatan jutottak tovább a következő fázisba, melynek során összetett egészségügyi vizsgálatok (fizikai és pszichológiai) várnak a jelentkezőkre május végén – június elején az ESA németországi tesztközpontjában.

HUNOR: 240 jelöltből 26-an maradtak

Mielőtt a HUNOR űrhajós-jelöltek ismét útra kelnének, hogy részt vegyenek az ESA vizsgálatain, Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Külgazdasági és Külügyminisztériumban látta vendégül a legutóbbi kiválasztási fordulón sikeresen továbbjutott pályázókat.

Sztáray Péter az eseményen kiemelte, hogy bár elsőre merész lépésnek tűnhetett a következő magyar űrhajós küldetés bejelentése, a megvalósításáról szóló döntés mögött azonban alapos és megfontolt szakmai előkészítés áll, mely a nyilvánvaló tudományos és gazdasági eredményekre, a tudomány népszerűsítésének társadalmi hasznára épít.

”Meggyőződésem, hogy a meghirdetett magyar űrhajós küldetés – a négy évtizeddel ezelőtti programhoz hasonlóan – az egész országot inspirálni fogja az űrkutatás és a szélesebb értelemben vett űrtevékenység megismerésére. Kimondottan fontos, hogy a mai fiatalabb nemzedékek, akik számára már mindennapi tapasztalat az űrtechnológián alapuló földi alkalmazások használata (mint például a műholdas navigáció, vagy a kommunikációs eszközök), mélyebb betekintést nyerhessenek az űrkutatás fantasztikus világába.”

Dr. Ferencz Orsolya hozzátette, hogy a következő magyar űrhajós csak fizikai értelemben érkezik „légüres térbe”

Hiszen a program nagyon erős tudományos alapokon nyugszik, egy erős és nagy potenciállal bíró űrszektorral a háta mögött, ambiciózus, de reális célokkal. „Egyelőre nem tudjuk ki lesz a következő magyar űrhajós, de büszkék lehetünk valamennyi pályázóra, akik az eddigi megmérettetéseken is átlagon felül teljesítettek.”

A jelentkezőknek alkalmuk nyílt személyesen találkozni Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal is, aki üdvözölte, hogy ennyi lelkes és felkészült fiatal vállalkozott arra, hogy nekivág az űrhajóssá válás rendkívül nehéz és kihívásokkal teli folyamatának.

Bár a közreadott, kiemelt képen csak 19 űrhajós szerepel, köztük egyetlen női jelölt van.

Forrás: KKM

A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra

Orbánék, semmit nem szégyellnek! - Indul nagy Hunor nemzeti űrmuksó kaszting, röviden csak NHNÜK

Egykor Vízy Andrásnak volt egy roppant egyszerű vetélkedő műsora az RTL-en, abban minden nap száz próbálkozóból csak egy maradt az akkor mesés fődjra. Most Magyarország keresi történelme második űrhajósát és éppen százan kandidáltak az egyetlen szerepre.

Dőltek a jelentkezők

A jelentkezési határidő lezárásáig, 2022. január 31-ig több mint 240 érvényes pályázat érkezett a HUNOR (Hungarian to Orbit) – Magyar Űrhajós Programra, közülük az első értékelést követően 100 jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamat során.

Az első szűrőn továbbjutott jelentkezők közül 86 férfi és 14 nő, akik már megkezdték az online alkalmassági tesztek kitöltését. 

A kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik, melynek során alapos fizikai és pszichológiai vizsgálatok, valamint szakmai felmérések várnak a jelentkezőkre.

„Űr-biztos” – már van ilyenünk is

Ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos program kiválasztása, amelynek során több magyar fejlesztésű műszer és tudományos kísérlet beazonosítása történt meg – mondta el Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa.

Budapest, 2022. február 14.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa a HUNOR (Hungarian to Orbit) – Magyar Űrhajós Programról tartott sajtótájékoztatón. MTI/Koszticsák Szilárd

A HUNOR program tudományos és technológiai részét az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriuma koordinálja. Ez az intézmény koordinálja majd az összes kísérleti műszer fejlesztését és a ráépülő tudományos programokat – közölte a miniszteri biztos. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH EK közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható további projektjavaslatok benyújtására. A felhívás keretében tudományos és technológiai kísérleteket, ötleteket, demonstrációs és ismeretterjesztő tevékenységre vonatkozó javaslatokat lehet benyújtani, amelynek részleteiről az EK fog felvilágosítást adni.

Mit kóstál nekünk az űr?

Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár felidézte, hogy a kormány 2021-ben fogadta el Magyarország első űrstratégiáját, ennek prioritásai az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek. Mint kiemelte, a stratégia fő prioritási területe az emberes űrrepülés.

A közel 100 millió dolláros magyar űrhajós program a kormánynak a gazdasági újjáépítéssel is összefüggő stratégiai célkitűzései közé tartozik

Fontos, hogy a magyar tudományt és az iparfejlesztést is támogassák ezzel a programmal – hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy várhatóan a kiválasztási folyamat végén, 2024 első félévében indulhat magyar kutató űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke a sajtótájékoztatóan kiemelte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Mint rámutatott, az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben.

Horváth Ákos, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatója óriási elismerésnek nevezte, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a „HUNOR – Magyar Űrhajós Program”. Felidézte, hogy az EK-ban már a hetvenes évek óta foglalkoznak űrkutatással, amelynek eredményeként már csaknem száz, a kutatóközpontban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel a világűrbe. Példaként említette a Pille sugárzásmérőt, amelynek újabb verzióját szeretnék elkészíteni a program során.

A HUNOR kutatási és technológiai alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához – mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

„Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó tudományos ismeretterjesztés, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység” – részletezte Zábori Balázs.

Forrás: Respublika.hu Kapcsolódó

Ha van diplomája és beszél oroszul, akár Ön is lehet a következő magyar űrhajós!

A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra a gazdasági és technológiai növekedés szempontjából – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusának megnyitóján Budapesten hétfőn.

Sztáray Péter úgy fogalmazott: a kormány felismerte, hogy globális jelentősége van az űrágazatban rejlő üzleti lehetőségekre való nagyfokú összpontosításnak.

Kiemelte: az idén tették közzé az első magyar kormányzati űrstratégiát, amelynek célja, hogy rávilágítson az ágazat erősségeire, kihívásaira és kiemelt projekteket fogalmazzon meg.
Ezek a prioritások az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek – mondta az államtitkár.

A stratégia fő prioritási területének nevezte az emberes űrrepülést

Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett amellett, hogy kutatóűrhajóst küldjön a nemzetközi űrállomásra, azért, hogy magyar tudományos kísérleteket végezzen és eszközöket validáljon a mikrogravitációban.

Sztáray Péter a nemzetközi partnerségek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a 2015-ös Európai Űrügynökség taggá válása óta Magyarország megnégyszerezte az űrtevékenységre fordított költségvetését. Emellett együttműködési formákat dolgoznak ki olyan amerikai cégekkel, mint az Axiom Space, amely kijelölt partner a magyar űrhajós küldetés megvalósításában.

Az Orosz Űrügynökséggel a hagyományos együttműködés még az Interkozmosz program idejére nyúlik vissza, és már kilenc kétoldalú megállapodást kötött Magyarország más országokkal is Brazíliától Izraelig, Szingapúrtól Törökországig – tette hozzá.

Oleg Kotov, az ASE elnöke és Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (ASE) 33. kongresszusának ünnepélyes megnyitója után sajtótájékoztatót tart Budapesten a Hotel Hiltonban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Oleg Kotov, a szövetség elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt rendezvényüket hibrid formában, részben az online térben rendezik. Céljuk tapasztalataik átadása, amellyel szeretnék lelkesíteni a fiatalokat és a kutatókat Magyarországon az űrkutatás iránt.

Ennek érdekében egyetemista és középiskolás diákokkal találkoznak a kongresszus résztvevői Budapesten, Miskolcon, Győrben, Debrecenben és Kecskeméten.

A kongresszust megnyitó Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, kutatóűrhajós (a kiemelt képen) arról is beszélt: halottak napja alkalmából a konferencia résztvevői hétfőn emlékfát ültetnek a Városligetben az elhunyt űrhajósok tiszteletére.

A megnyitót követően tartott sajtótájékoztatón Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa kiemelte: kezdetét vette a második magyar tudományos űrhajós misszió, a Hungarian to Orbit (Hunor) program toborzása, amelyre elektronikusan, a hunor.gov.hu oldalon lehet jelentkezni 2022. január 31-éig.

A miniszteri biztos ismertette: mivel tudományos misszióról van szó, a nemzetközi standardoknak megfelelő testmagasság, testsúly és más paraméterek mellett kifejezetten fontos a felsőfokú végzettség, az angol és lehetőleg orosz nyelvtudás, valamint a mentális stabilitás és a csapatban dolgozás képessége.

A leendő magyar űrhajóst a jövő évben választják ki, ezután zajlik majd a fizikai felkészítés és tudományos képzés – tette hozzá Ferencz Orsolya.

Respublika.hu: HunOr, avagy Hungarian to Orbit

Legkésőbb 2025-ben, a magyar űrprogram keretében, ismét lesz magyar űrhajós – jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a videóüzenetben közölte, hogy az űrutazás kutatási célokat fog szolgálni.

Az űrhajós amerikai együttműködéssel fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket.

Három dolgot tudtunk meg a videóból!

• 1. 99 millió dolláros új magyar űrprogram indul.
• 2. 2025-re lesz új magyar űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végezhet kutatásokat.
• 3. Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan a Külügyminisztériumban dolgozik.

Viszont rendet kellene vágni abban, hogy a magyar űrprogramban mégis kinek, mi a feladata?

2018. novemberében a külgazdasági és külügyminiszter 27/2018-as utasításával az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ferencz Orsolyát, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársát. A józsefvárosi önkormányzati fideszes képviselőnő tevékenységét a biztonságpolitikáért felelős államtitkár útján a külgazdasági és külügyminiszter irányítja.

Ferencz Orsolya megbízatása először 2018-ban egy évre, majd 2019-ben újabb egy évre, a tavalyi meghosszabbítás pedig már két évre szólt.

2020. december 31-én Áder János köztársasági elnök nagykövetté nevezte ki Ferencz Orsolyát.

A Józsefváros.hu úgy tudja a kinevezés tényleges külszolgálattal nem jár, vagyis Ferencz Orsolya nem utazik ki egy másik országba, hogy ott nagykövetként hazánkat képviselje.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019. decemberében, Moszkvában állapodott meg Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről.

A külügyér most hebegett-habogott arról, hogy az oroszokkal is megmarad az „űrprogram”, ám a magyar űrhajós kutatását és az ISS-re való felküldését már a NASA-val, pontosabban egy meg nem nevezett beszállítójával képzeljük el.

Tavaly a költségvetés átcsoportosítás következtében a Külgazdasági és Külügyminisztérium egymilliárd (1.000 millió) forinthoz jutott az űrtevékenységgel kapcsolatos feladatok finanszírozására.

Ez még bagatel összeg volt a ma bejelentett több, mint 29 milliárd (29.000 millió!) forinthoz képest

Szijjártó Péter 2020. szeptemberében járt Washingtonban, akkor megállapodást írt alá a Richard Branson féle Virgin Galactic űripari céggel. A megállapodás értelmében a magyar űrkutatási tevékenységet végző vállalatok lehetőséget kapnak egy szoros tudományos, mérnöki-műszaki együttműködésre a Virgin Galactic céggel, amely az egyik legjelentősebb szakmai szereplőnek számít a magántulajdonban lévő vállalatok között. Ez érdekes, hiszen maga Branson is, mint űrturista járt nemrég a Kármán-vonal fölött, azaz saját tulajdonú „űrrepülőjével” elhagyta a Föld légkörét és a Kármán Tódor által meghatározott 100 km-nél messzebb jutott.

Ugyanakkor Szijjártó mai bejelentésében hangsúlyozta, hogy ebben az esetben nem űrturizmusról van szó, hanem arról, hogy magyar kutatóűrhajóst küldünk a Nemzetközi Űrállomásra.

Beleborzongtunk Szijjártó Péter bejelentésébe! Na végre!

24 milliárd forint megy az európai űrprogramba

A Piac&Profit júniusban szedte össze, hogy merre gurulnak a magyar űrforintok.

Néhány év alatt megnégyszereztük a magyar befizetést az Európai Űrügynökségnél (European Space Agency, ESA). Azt vállaltuk, hogy 2022-ig 14 millió euróval járulunk hozzá az űrrepülési és Naprendszer-kutatási programcsomaghoz, 8 millióval a kozmikus biztonsági programhoz, 6 millióval a technológiafejlesztéshez, 3 millióval a műholdas navigációs programhoz, 2024-ig 8 millióval a PRODEX kutatási programhoz, mely az ESA tudományos kísérleteinek fejlesztését szolgálja, 2025-ig 16 millióval az űrtávközléshez és 2028-ig 14 millió euróval a földmegfigyelés területéhez.

Összesen tehát mintegy 69 millió eurót – közel 24 milliárd forintot – teszünk be az európai űrközösbe pár év leforgása alatt.

Ezek nyilván nem puszta jófejségi hozzájárulások:

mivel az ESA „geo-return”, vagyis földrajzi visszatérítés elvén működik, a befizetéseink célzottan visszatérülnek a hazai űrszektorban tevékenykedő magyar kutatóhelyekhez és vállalkozásokhoz. De nemcsak fizetünk, barátkozunk is: egy év leforgása alatt űrkutatási együttműködési megállapodást kötöttünk Brazíliával, Franciaországgal, Izraellel, Portugáliával, Szingapúrral és Törökországgal, valamint az amerikai Virgin Galactic űrrepülési céggel is.

2021. június 17-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ Budapesten.

Balázs János, a Központ (korábban Balázs-Diák Módszertani Központ) ügyvezető igazgatója és tulajdonosa nyitóbeszédében Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós személyét és példáját méltatta. Mint mondta, a vadászpilótából lett űrhajós és űrkutató „ikonikus alakká vált”, mert hitt abban, hogy képes lesz először „önmaga gravitációs teréből” kilépni ahhoz, hogy valami világra szólóan nagy dolgot vigyen véghez, amellyel egyúttal hazánkat, nemzetünket is magasba emeli.

„Egy ember minduntalan többet akarása az, amelyet tisztelni és ünnepelni lehet benne”

– összegzett az igazgató, hozzátéve még a kitartás fontosságát, amely motiváló erőként hathat a mai diákságra, illetve a

„fegyelmezettséget és a céltudatosságot, az akaraterőt, amellyel Farkas Bertalan képes volt az önfelülmúlásra.”

Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe, avagy űrkatonák Debrecenben

Dzsudzsák Balázs idén február óta az egyik kisebbségi tulajdonosa egy léghajókkal foglalkozó cégnek – vette észre az Opten adatbázisában az Mfor.hu. A cég a Nyírlugoson bejegyzett Első Magyar Léghajógyár Kft. Tavaly októberben jegyezték be 3 millió forintos jegyzett tőkével. Fő és egyedüli tevékenysége légi és űrjármű gyártása.

A Szijjártó-haver gondol a jövőjére….

A kft.-ben többségi részesedéssel bíró cég, az RTS Vízvágó Kft. fémfelület-kezeléssel foglalkozik, tulajdonosa pedig Végh Sándor és családja. Véghről korábban a dehir.hu írta, hogy hatszoros magyar hőlégballonos bajnok, melyhez Európa-bajnoki második helyezés is társul és további öt nagy nemzetközi hőlégballonverseny győztesének is mondhatja magát. 15 éven át szervezett Debrecenben hőlégballonos versenyeket.

Az Első Magyar Léghajógyár Kft.-ben részesedéssel bír az izraeli Atlas LTA Advanced Technology is, aminek határozott elképzelései vannak a turisztikai célú léghajózásról. Ezen a videón a leírás szerint egy 15 éves konstrukciót mutatnak be, aminek felújított változatával sétahajózni vinnének turistákat:

Sportszergyártás, egészségügy kipipálva, jöhet az űr…?

Dzsudzsáknak az Mfor szerint a léghajós cég már a negyedik érdekeltsége.

• 2017-ben alapította meg a DB7.hu Kft.-t, mely sportszer-kiskereskedelemmel foglalkozik.
• 2019-ben az egészségügy területére is belépett, és többedmagával megalapította a Rába Medical Center Kft.-t. Ebben a szintén 2019-ben alapított, vagyonkezeléssel foglalkozó Rába Medical Invest Kft.-n keresztül tulajdonos a focista.

(forrás)

Szijjártó Dzsudzsák haverja diplomata útleveléről: "majd ha visszavonul, visszakérem tőle"

Háttér

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint egyáltalán nem számít drágának 10 milliárd forintot költeni a következő években arra, hogy 2024-25-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe. Úgy vélte, az egész magyar tudományos élet jelentősen profitálhat az Oroszországgal közösen indított űrkutatási programból, amelyre

Magyarország az űrtechnológia terén elért kiemelkedő eredményei alapján kapott lehetőséget. A Nemzetközi Űrállomás élettartalma alatt csak néhány száz űrhajósnak adatik meg az, hogy ott dolgozhasson, így óriási dolog, ha valaki bekerül ebbe a klubba.”

Vadai Ágnes (DK) kérdezte arról parlamenti írásbeli kérdés formájában a Külügyminisztériumot, hogy van-e Magyarországnak többmilliárd forintja erre a projektre. Magyar Levente külügyi államtitkár válaszolt, szerinte

magyar érdek az, hogy növeljük hazánk részesedését az űriparban, szellemi és technológiai teljesítményünkkel a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá az űrkutatáshoz.

Magyar azt mondta, a következő három évben nagyjából 7-10 milliárd forintos költségben kell gondolkodni ezen a téren,

„ugyanakkor a magyar hozzáadott szellemi értéket és a magyar kutatási eredményeket az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába.”

(forrás)

Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe, avagy űrkatonák Debrecenben

Ferencz Orsolya magyar műholdat akar, mi már perkáljuk is a 2.200 milliót csak a regisztrációra

Vége, nincs tovább! A mai hírversenyt toronymagasan megnyerte a Németh Szilárd-Ferencz Orsolya páros. Befejeződött a Debreceni Egyetemen (DE) a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című 950 órás tanfolyam, az ezt elsőként elvégző tíz magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet csütörtökön az egyetem aulájában.

Nagy szavakban nincs hiány

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az oklevélátadón azt mondta,

„a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”.

Köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy „elfogadták az ország hívó szavát” és elsőként elvégezték a három egyetem – a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – példaértékű közös vállalásában megszervezett űrtanfolyamot.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese kiemelte: elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, eljárás, ezt az „űrkatonák” fogják kialakítani. Hozzátette: 2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is. (MTI)

Tíz katonatiszt vehetett át űreszközök üzemeltetéséről szóló oklevelet Debrecenben. Fotó: dehir.hu

Eddig lenne a komoly hír, ha még valaki nem röhögte szét magát

Nem sok kérdésem van: de mégis, hogyan végezték el az űreszközök üzemeltetését, milyen szimulációkat végeztek el, mégis mi tartott 950 óráig?

Ja, és mi lesz ennek a gyakorlati haszna, vagy mi a búbánatot fognak kezdeni ezzel az oklevéllel? Nekem is van 60 órás marsjármű-vezető tanfolyamon, csak nem nagyon tudom gyakorolni a ” hivatásomat”. Pedig már úgy csapatnám a vörös homokon. Párizs-Dakar, a fasorban sem vagytok.

És kedves Ferencz Orsolya, mit jelent az a lózung, hogy „a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”?

Nem tudom én ezt követni. Pedig lelkes nézője vagyok az Apple TV+ „For all Mankind” sorozatának. Ronald D. Moore remek szériájában minden kicsit (nagyon) másként van, mint a valóságban. Az alternatív idősíkban nem lövik le JFK-t és nem mond le Nixon, sőt nyer egy újabb választást. A Szovjetunió sikeresen végrehajtja az első emberes Holdra szállást az Egyesült Államok előtt.

Az USA és az oroszok is kiépítenek egy-egy holdbázist és folytatódik az űrverseny. De szóljanak Ferencz Orsolyának, hogy ez csak fikció. Bár, annak remek.

Ja, és mégis mit irányítanának ezek az „űrkatonák”?

Volt nekünk egy teljesen magyar építésű műholdunk: a MASAT-1. A mintegy 1 kg tömegű, 10 cm élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. A magyar műholdat 2012. február 13-án egy Vega hordozórakéta állította földkörüli pályára, majd két évvel később az eszköz visszatért a légkörbe és megsemmisült.

A titkos Almaz-program

A hetvenes években a Szovjetunió három katonai rendeltetésű űrállomást lőtt föl az Almaz-program keretében. Ezeket megtévesztésként Szaljut-2, Szaljut-3 és Szaljut-5-nek nevezték, mivel a kutatási céllal működtetett szovjet állomásokat hívták Szaljutoknak. A Szaljut-2 meghibásodott, amint elérte a pályát, a Szaljut-3 és Szaljut-5 azonban sikeres tesztet hajtott végre legénységgel a fedélzetén.

1975-ben az emberiség (tudomásunk szerint) először és utoljára elsütött egy fegyvert a világűrben

A szóban forgó fegyver, az R-23M Kartech a Rikhter R-23 automata gépágyú átalakított változata. Az eredeti, 23 milliméteres ágyút a Tu-22 szuperszónikus bombázókra szerelték fel. A Rikhter R-23 egy aránylag ismert fegyver volt már a hidegháború éveiben is. Az űrbeli hadviselésre átalakított változatáról azonban csak a Szovjetunió bukása után hullt le a lepel.

Fotó: wikimedia commons

A tesztre egész pontosan 1975. január 24-én került sor a Szaljut-3 fedélzetén

Ugyanakkor senki sem tudta, mi fog történni, ha egy bazi nagy ágyúval lövöldözni kezd egy űrállomás a nagy semmi közepén. A fegyver bevetésének időpontját ezért csak órákkal azelőtt jelölték ki, hogy az állomás a terveknek megfelelően letért az addigi pályájáról, és jóval a személyzet fellövése (erre még 1974. július 19-én került sor) után. Az állomás hajtőműve a tüzeléssel egyidejűleg bekapcsolt, hogy ellensúlyozza a visszarúgást. A beszámolók ezen a ponton is eltérnek egymástól, de az ágyú vagy egy vagy akár három sorozatot is leadott, és összesen 20 lövedéket lőtt ki.

Csillahgáborús terv

Ronald Reagan, amerikai elnök 38 évvel ezelőtti félig blöff, félig igaz „csillagháborús tervével” térdre kényszerítette a Szovjetunió gazdaságát. A mozivásznon sikeres Star Wars széria kapóra jött az egykori filmsztárnak. A stratégiai védelmi kezdeményezés (nevén Strategic Defense Initiative) terve szerint űrbéli telepítésű fegyvereket használtak volna a stratégiai atomfegyvereket hordozó, szovjet ballisztikus rakéták ellen. Az ötletadó amúgy a hidrogénbomba atyja, Teller Ede volt.

A program sok eleme megvalósult, de megmaradt védelmi jellegű rendszernél és az űrbe továbbra sem telepítettek aktív fegyvereket.

Ezért is meghökkentő Böröndi Gábor altábornagy kijelentése, aki szerint „2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is”.

Ezt a kijelentését jószerével semmi nem támasztja alá, a világűr jelenleg még a békés célú tudomány és egyre inkább a civil világ terepe, ahol már nem csak országok, hanem magáncégek is érdekeltek.

Különösen annak fényében érdekes ez, miszerint Magyarországon érvényben van a Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”.

Ezt a nemzetközi szerződést az 1967. évi 41. törvényerejű rendelet érvényesnek fogadja el Magyarország számára is.

„A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja, és az égitestek minden területére a bejárás szabad.”

IV. Cikk

„A Szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusztító fegyvert hordozó semmilyen objektumot nem juttatnak föld körüli pályára, ilyen fegyvereket az égitesteken nem helyeznek el, illetve a világűrben semmilyen más módon sem tartanak.”

A Holdat és más égitesteket a Szerződésben részes összes államok kizárólag békés célokra használhatják

„Az égitesteken katonai támaszpontokat, berendezéseket és erődítéseket létesíteni, bármilyen fajta fegyverekkel kísérletezni és katonai gyakorlatokat folytatni tilos. Katonai személyeknek tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő alkalmazása nincs tiltva. A Hold és más égitestek békés kutatásához szükséges bármely felszerelés vagy eszköz használata szintén megengedhető.”

Forrás: MTI/raketa.hu

Na ugye?

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét

A jelenlegi pillanatban a világon 125.861-en haltak meg koronavírusban (mire ezt leírom, már biztosan emelkedni fog a szám), köztük akadt hat hetes csecsemő, akadtak tizenévesek és akadtak magatehetetlen idős emberek.

És akkor jön Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos,

és az alábbiakat mondja:

a koronavírus „az Úristennek ez egy olyan kegyelmi üzenete, amit most muszáj megértenünk. El kell jöjjön végre a hit feltámadásának az ideje.”

Próbálom visszafogni magam.

Nem az a baj, hogy ócskaságokat delirál, nem is az, hogy ezzel megfelelni kíván, hanem az, hogy ezzel maximálisan megfelel. Szeretném megkérdezni ettől a nőtől, hogy meglátása szerint vajon

• mit üzent az Úristen az apró gyermekcipőkből összehordott méretes hegyekkel, amely cipők azok lábáról kerültek le, akik pár perc múlva a gázkamrában végezték.
• És mit üzent a katyńi erdőben testközelből tarkón lőtt lengyel tisztek szétloccsantott agyvelejével?
• Mit üzent az élve megégetett örmények hamvaival, a délszláv háborúban megerőszakolt, majd hasfelmetszéssel lemészárolt nőkkel,
• mit az ISIS által lefejezett újságírókkal,
• mit Csernobillal, és
• mit a katasztrófa letagadásával, továbbá mit üzent a családomnak a tizenegy éves copfos ikrek Dr. Mengele általi „tudományos” elpusztításával.

Ferencz Orsolya világszemléletét és Isten-képét

nagyjából egy XVI. századi paleoázsiai sámán, egy IV. századi észak-afrikai félanalfabéta kopt szerzetes és az emberáldozat előtt az azték hadistenhez, Vitzliopocstlihoz fohászkodó harcos hitvilágának közös metszete teszi ki.

Miniszteri biztos. Magyarországon. 2020 áprilisában.

Forrás

Hit, remény, szeretet és uszítás

Vásárhelyi Mária: miféle állam az, amely több mint háromszor akkora támogatásban részesíti az egyházi iskolákat, mint a saját tanintézményeit?