„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” vármegyékre nevezné át Kocsis Máté a megyéket. A Fidesz frakcióvezetője kedd este nyújtotta be az Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben ez a változtatás is szerepel.
… ezeréves államiság, avagy….
Az indoklásban azt írja Kocsis, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdve egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
„A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”
– fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője. A vármegye kifejezés használatával szerinte jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma
„a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.
Kedden Varga Mihály is benyújtott egy törvényjavaslatot,
amelyben többek közt az szerepel, hogy főispánokra neveznék át a kormánymegbizottakat. A parlament honlapjára feltett javaslat – melynek jegyzője Varga Mihály pénzügyminiszter –, az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését főispánra módosítja. Az indoklás szerint a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében. A hosszabb indoklás emígyen szóla:
„A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”
Alátámasztásul külföldi példákat is felsorol a javaslat, ilyen például az alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb településein a városatya megfelelője) vagy a wethouder (Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó tanácsosnak, mint jogtartó).
Az ötlet nem új, viszont régi Fidesz-idea
Régi ötletet melegített fel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, amikor módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy a megyéket nevezzék át vármegyékre. 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból. A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel.Az Alaptörvény elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak érdekében, hogy maradjon a meglevő elnevezés. Lázár 2011. március 28-án azzal érvelt, hogy a vármegyének
„nem jó történeti aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot”.
Lázár János 2015-ben, már miniszterként az M1-en arról beszélt, hogy egy modern, jövőorientált alkotmányban nincs szükség arra, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük nincs.
„Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja”
– mondta az MTI akkori tudósítása szerint. A parlamenti vitában Pálffy István (KDNP) nehéz, de eldönthető kérdésnek nevezte a dolgot. Azt mondta, a magyar vármegyerendszer egy „gyönyörű történelmi hagyomány”, de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni. A fideszes Puskás Imre pedig arról beszélt: meg kellett volna kérdezni a vármegyéről az embereket a nemzeti konzultációban. Szerinte
„nincs erős várakozás, nosztalgia a magyar társadalomban az iránt, hogy a megyéket ismét vármegyéknek hívják”.
A kormánypárti frakciók végül elvetették a vármegyés ötletet,
264 igen és 41 nem szavazattal fogadták el Lázár és Harrach módosítóját. (forrás)
Kik is voltak a főispánok?
A magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselője volt a főispán. Szerepe és jelentősége sokat változott. A megyei főispánok mellett egy 1870-es, majd egy 1886-os törvény egyes városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. A vármegyék élén 1950-ig a központi kormányhatalom által kinevezett főispán állott. (Forrás)
Vélemények….
„Azért gyerekként nem gondoltam volna, hogy a Lúdas Matyi nem csak mese, hanem prófécia is!” (Ágoston László)
„Itt volt már az ideje annak, hogy Orbán Viktor, a király, méltó titulussal és ranggal ajándékozza meg hűbéres csatlósait. Ezért kitalálta és a kisbíró hamarosan ki is hirdeti, hogy holnaptól Abszurdisztánban főispánnak neveztessék minden kormánymegbízott! Azt a kevés nőneműt közülük meg nevezzék főispinének vagy inkább vessék őket tömlöcbe, nem kell ide a kormányzáshoz semmiféle némber! Holnapután az is hirdettessék ki, hogy a főispánság örökletes, vagyis nem kell ide többé választás sem, hiszen a megbízás élethosszig szól. A kellőképpen szolgalelkű egyházfiak is részesüljenek az örökös ispánság kegyében, hiszen nélkülük nem igen tudná országa vidékének népét ennyire meghülyíteni a király. Nekik is jár hát az elismerés! Aki megkapja a rangot, azonnal engedelmességet fogad a királyának és leteszi esküjét a kezébe. Aki megszegi esküjét, annak fejét vétessék egy nyilvános örömteli mulatság keretében az egyik focistadionban!
Kenyeret és cirkuszt a népnek, éljen Viktor, az Istentől rendelt király!” (Perintfalvi Rita)
„Nekem bejönnek a főispánok. Hamarosan jönnek a lófők, a tiszttartók, a tárnokmesterek, a pandúrok, a zsebrákok, a porkolábok, a személynökök, az udvarmesterek, a taksás jobbágyok, a ludovikások, a zászlósurak, az étekfogómesterek, a kendék, a kenézek, a strázsamesterek, a szolgabírók, az ispotályos lovagok, a karpaszományosok, a fertálymesterek, a kasznárok, a fullajtárok, a főrendek, az óbesterek, a summások, a brigadérosok, a hétszilvafás nemesek, az erdőispánok, a kuriális nemesek, jön a füstpénz, az árumegállító jog, a rovásadó, a fenyítőszék, a főkegyúri jog, az úriszék, jön a leventemozgalom, jönnek az istenítéletek, jön az első éjszaka joga, mert már itt van a vazallitás, minden-minden, csak az a Közbátorsági Választmány nem képes felállni soha ebben az országban.” (Gábor György)
„Mindig volt egy sejtésem, hogy a Fidesz egy része valami szerepjátékban van benne, ahol a közös ügyeink intézése helyett azért jár plusz pont, ha visszaállítanak valamit a magyar feudalizmus, az uram-bátyám és a 3 millió koldus országából. Viszont azzal, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl főispánnak hívják majd, egyedül mondhatom el magamról a 21. században, hogy legyőztem választáson egy fősipánt. Sára Botond tekintetes, méltóságos budapesti főispán urat.” (Jámbor András)
„Nézem ezt az izgalmasan innovatív, a 21. század komplex válságaira és feladataira frappáns választ adó lépést, hogy újra lesznek főispánok. És az jut eszembe, hogy milyen érdekes, hogy abban, hogy a magyar nemzet valamiféle sajátos, egyedi világfölfogással rendelkezik, amelynek magva a feudalizmushoz való ragaszkodás, abban Orbán Viktor és Kertész Ákos tulajdonképpen mélységesen egyetért. Csak Kertésznek ezért Kanadába kellett emigrálnia. Teszem hozzá, egy hasonló lépés Orbán részről a gyökerénél oldaná meg a problémáink jelentős részét.” (Jávor Benedek)
„Józsikám, csillogjon-villogjon ám itt minden, mert holnap jön a főispán úr a vármegyétől inspekciózni!
– Aztán mivel jön, időgéppel?” (Konok Péter) Egy hozzászólás:
„Hülyén fog kinézni a 6 lovas lőcsös szekér TEK felirattal!! Rajta széna, szalma, köpönyeg,… .innen tudható…”
„Délután ledőltem kicsit, Mire ébredek? Vármegye, főispán. Mit mondjak? Király!” (Mattyasovszky Brigitta)
„Egy elmélet szerint – még nincs bizonyítva – egy ponton mindenki megérti, hogy itt a jövő helyett a múlt épül. Ki a várba költözésnél, ki a főispánnál, ki majd a királlyá koronázásnál. Ha szerencséd van, előbb, mint hogy egy váratlan törvénymódosítással jobbágynak vagy gályarabnak nyilvánítanának.” (Hargitai Miklós)
„Tökéletes játszótársai vagyunk a NER-nek. Odadobják nekünk a gumicsontot és mi felhevülten, teljes izgalommal ráharapunk és hosszasan rágódunk. Máris célt értek. Mindaddig, amíg mi itt a FB-on a vármegyésfőispánuramon pörgünk, ők időt nyernek… Hogy mire, megtudjuk majd a péntek éjjel frissített közlönyből.” (Szigeti Ildikó)
]]>