A pedagógusok helyzetéről és a családtámogatásokról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
DK: hogyan állítják meg a pedagógusok tömeges pályaelhagyását?
Barkóczi Balázs (DK) a rombolás szomorú szimbólumának nevezte, hogy a ballagó diákok tablói mellett a tanártablók is feltűntek olyan pedagógusok képeivel, akik elhagyják a pályát.
Rámutatott: a pedagógusok kitartottak, miközben az orbáni infláció felzabálta a méltatlanul alacsony fizetésüket, miközben a milliós fizetésekből Nizzában nyaraló tankerületi vezetők kirúgással fenyegették őket vagy ingyen túlórára kötelezték őket, pocsék tanterveket, taníthatatlan tankönyveket kaptak a nyakukba.
Már most több tucatnyian jelentették be, hogy szeptembertől nem tanárként folytatják, és ha kedden a parlament elfogadja „a bosszútörvényt”, ez a szám jelentősen nőhet – hangoztatta. Azt kérdezte, hogyan állítják meg a pedagógusok tömeges pályaelhagyását.
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: azért nyújtották be az új pedagógus életpályáról szóló törvényjavaslatot, hogy megteremtsék a béremelés alapjait. Emellett a heti kötelező óraszámot 26 helyett 24-ben maximálják, 50 napra nő a pedagógusok szabadsága – sorolta.
Feltette a kérdést, melyik kormány volt az, amelyik 15 ezer pedagógust tett az utcára, elvette egyhavi bérüket és 381 helyen bezárta az iskolákat. A baloldal kormánya – adta meg a választ az államtitkár, aki idézte Arató Gergely akkori oktatási államtitkár szavait is, miszerint a tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát a demonstrálók nem tántorítják el az eredeti szándékától. Ez volt az önök oktatási teljesítménye – szembesített Rétvári Bence, hozzátéve: ezek után egyetlen mondat és betű sem hiteles, amit a pedagógusok érdekében mondanak.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Momentum: hányszor biztatja a köznevelési államtitkár hazugságra környezetét?
Gelencsér Ferenc (Momentum) arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a Klebelsberg Központ nagyon nehéz helyzetben lenne, ha mindig a színtiszta igazat kellene mondania. Az „állampárt” mindig a könnyebb utat, a hazudozását választja, ez önöknél kormányzati irányelv – mondta az ellenzéki politikus, majd a pedagógusokat „tovább nyomorító” törvény visszavonására szólított fel, és az Európai Unióra való mutogatás helyett azonnali 50 százalékos béremelés biztosítását követelte a kormánytól a pedagógusoknak.
Azt kérdezte, mi az „önök tapasztalata, Maruzsa Zoltán naponta hányszor hazudik, és biztatja szűkebb-tágabb munkakörnyezetét, hogy ne mondjanak igazat, mert akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek”?
Rétvári Bence úgy reagált, hogy az idézett levélben épp arról van szó, hogy mindig pontos, valós és tényszerű tájékoztatást kell adni. Megjegyezte: a valós tájékoztatás nem a Momentum erénye.
Az államtitkár felidézte, a Momentum 2014-ben azzal kezdett, hogy egy vállalhatatlan kormánnyal és vállalhatatlan ellenzékkel szemben kíván alternatívát nyújtani.
2017-ben az akkori pártelnökük feltette a kérdést, Gyurcsány Ferenc még mit keres a politikában. Majd 2019-ben elhangzott, nem tudják elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenccel egy kormányban foglaljanak helyet. Ezután Gyurcsány Ferenccel közös listán indulnak a választásokon – mondta.
Kitért arra is, hogy olyan javaslatot nyújtottak be, ami igyekszik minden olyan problémára megoldást adni, ami az oktatás területén felmerül.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Bosszútörvény, avagy milyen lesz a pedagógusok új életpályája?
]]>A Momentum azt szorgalmazza, hogy az európai uniós források Magyarországnak történő kifizetésének legyen feltétele az átfogó oktatási reform is.
Donáth Anna kedd este felszólal az Európai Parlamentben a magyar oktatás ügyében
Az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy emelje be az európai pénzek folyósításának feltételei közé a magyar oktatás átfogó reformját.
„Arra fogom kérni az Európai Bizottságot, hogy vonassa vissza a státusztörvényt a kormánnyal, írjon elő azonnali 50 százalékos pedagógus-béremelést, és ne csak ajánlásokat fogalmazzanak meg, hanem az ajánlás maga legyen az átfogó reform”
– mondta, majd kijelentette: most kell közösen, a tanárokat és diákokat meghallva irányt változtatni, „a nemzet jövője a tét”.
Donáth Anna közölte, kedd este felszólal az Európai Parlamentben a magyar oktatás ügyében, továbbá a bizottsághoz fordul, hogy a felételrendszerről beszéljenek.
„Bárki bármivel fog nekünk esni (…), az igazi hazaárulás az lenne, ha csendben tűrnék, hogy szétrohasszák az oktatást, szétrohasszák a gyermekeink jövőjét”
– fogalmazott.
Donáth Anna azt mondta, radikális időket élük, rendkívüli eszközökre van szükség, és ezért fordul az Európai Bizottsághoz.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke arról beszélt, hogy drámai a tanárhiány
2021-ben 3738, 2022-ben 5316 ember hagyta el a pedagógusi pályát, továbbá minden második pedagógus 50 év feletti és a pályán lévők mindössze 7 százaléka 30 év alatti. Az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, 25 százalékában pedig nincs elég informatika-, illetve nyelvtanár.
Az Európai Bizottság felmérése szerint 2011 és 2021 között jelentősen nőtt a gyengén teljesítő 15 évesek aránya az olvasás, a matematika, a természettudományos készségek területén – mondta a politikus, aki úgy fogalmazott: „a magyar oktatás lassan, de biztosan elveszíti azt a funkcióját, hogy felkészítse a gyermekeinket az életre”.
Gelencsér Ferenc kijelentette, a kormány, ahelyett, hogy megoldaná a problémát, egy „pedagógus-rabszolgatörvényt készít elő”. A javaslat következménye lehet, hogy 4600-an azonnal elhagyják a pedagóguspályát.
Donáth Anna: Eastern 8-ra kell kibővíteni a visegrádi négyeket
]]>Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint a hatalom szerdán, a Karmelita kolostornál megmutatta a valódi arcát, amikor „karhatalmisták” vertek és könnygázzal fújtak le fiatalkorú diákokat, akik egy jobb oktatási rendszerért tüntettek.
„Ez ma Magyarország, ezt gondolja ma a magyar kormány a fiatalokról, az oktatásról és a jövőről”
Az ellenzéki politikus csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón közölte, több fiatal tüntetőt is előállítottak szerda este, a szüleiknek viszont nem szóltak, és – mint mondta – felháborítónak tartják, hogy nem engedték be az országgyűlési képviselőket a Gyorskocsi utcai fogdába. Ezt az épületbiztonsági protokoll esetleges megsértésével indokolták – mondta Gelencsér Ferenc, hozzátéve: az ügyvédeket sem engedték be az épületbe.
Az ellenzéki politikus kiemelte, az elmúlt hetekben a kordon a hatalom, a jogállam hiánya, az egyre nehezebb megélhetés egyfajta szimbólumává vált, és ezért is mentek a Karmelita kolostorhoz a tüntetők szerdán.
Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője, szóvivője arról beszélt, hogy szerda esti tüntetésen megbilincselték a rendőrök, majd a Gyorskocsi utcai épületbe került, ahova egy ottani tiszt közlése szerint hivatalos személy elleni erőszak, rongálás és tiltott gyűlésen való részvétel gyanúja miatt vitték.
Ezt „furának” nevezte a politikus, mert – mint fogalmazott – „se rendőrhöz, se kordonhoz” nem ért, ő csupán egy könnygázzal lefújt diáknak akart segíteni.
Tompos Márton azt mondta, nem tudja, lesz-e eljárás ellene, de mindenképpen panaszt tesznek az intézkedés miatt.
Kérdésekre válaszolva azt közölte, nem volt „igazából fogdában”, a Gyorskocsi utcai fogda orvosi termének várójában ült több mint négy órán keresztül. Nem volt kihallgatás, jegyzőkönyvet nem vettek fel, nem mutattak neki bizonyítékot – mondta, hozzátéve: „a végén kaptam egy papírt, hogy akkor mehet Isten hírével”.
Szerinte a rendőrök nem a szabályoknak megfelelően jártak el
Gelencsér Ferenc azt mondta, információik szerint senki ellen nem lesz eljárás, „mindegyik gyereket úgy engedték el, hogy valójában semmit nem követtek el”, a legsúlyosabb cselekmény, amit felróttak az egyik tüntetőnek, az volt, hogy maszkot viselt a tüntetésen.
Arra reagálva, hogy hivatalos személy elleni erőszak miatt indult nyomozás a Karmelita kolostornál történtek miatt és egy embert őrizetbe is vettek, azt közölte: információk szerint „a Gyorskocsi utcában nem volt olyan személy, akit hivatalos személy elleni erőszak miatt állítottak volna elő”.
Gelencsér Ferenc szerint szerda este „számtalan rendőri túlkapást” láttak a Karmelita kolostornál. Panasszal fognak élni – közölte.
]]>Fónagy János, akit azért fizetünk, mint közszolga, mert jelenleg Ő a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, azzal indokolta minősíthetetlen stílusát, hogy „én egy öreg, modortalan ember vagyok, én káromkodok”. Mondta mindezt úgy, hogy pontosan tudta, szavait rögzíti a Telex kamerája, vagyis abban bízott, -és nem alaptalanul sajnos- hogy a Fidesz-tábort nem háborítja fel sem a stílus, sem a tartalom.
Keresztény, konzervatív, meg miegymás….
Ahogy arról beszámoltunk, a Momentum képviselői és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerda reggel elbontották a Karmelita előtti, másfél éve felállított kordont, azt mondták azért, mert szerintük az a kormányzati propaganda gépezet és a sajtószabadság csorbításának szimbóluma. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és ajándékba akarta adni neki azt a táblát, amin a képviselők követelései szerepelnek és ami miatt elbontották az Orbán Viktor hivatala előtti kordont.
„Tele van a tököm”
– mondta először Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, majd amikor észrevette Gelencsért, széles mosollyal köszönt neki, és a hogylétéről érdeklődött.
„Ahelyett, hogy kapálnál, baszd meg”
– mondta a fideszes képviselő a momentumosnak.
Háttér…
Ha valaki -érthető módon- nem követné Fónagy János politikai ténykedését, annak némi ízelítő:
]]>
Ukrajna mellett álltak ki, megemlékeztek a háború áldozatairól, és bírálták a magyar kormány politikáját azon a demonstráción, amit az orosz-ukrán háború kirobbanásának első évfordulóján Budapesten tartottak.
Az Európához Tartozunk Egyesület és a Momentum Mozgalom által szervezett pénteki megemlékezésen
Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Fővárosi Ukrán Önkormányzat elnöke kijelentette: Ukrajna magát „testvérnek álcázó szomszédja” megszegve a korábbi megállapodásokat, orvul megtámadott egy független államot. Szerinte az oroszoknak az volt a tervük, hogy beveszik Kijevet, majd pihennek pár évet, azután elindulnak Európa felé. Követelte, hogy az oroszok vonuljanak ki a megszállt területekről. Béke akkor lesz, ha az oroszok kivonulnak – tette hozzá.
Karácsony Gergely főpolgármester a szolidaritás városának nevezte Budapestet, mert helyt állt a menekültek fogadásában, és bebizonyította, hogy a történelem jó oldalán áll. Hozzátette: szomorúsággal tölti el, hogy kijevi utazásakor úgy érezte, magyarázkodnia kell a magyar kormány „hintapolitikája” miatt.
Szerinte a kormány „annyit ült a hintában”, hogy elvesztette erkölcsi iránytűjét. Az a konfliktus, amely fekete és fehér, az a magyar kormánynak „a szürke ötven árnyalata”, összekeverik az agresszort az áldozattal
– fogalmazott.
A főpolgármester szerint a háború arról is szól, hogy újra barbár erőszak fogja-e igazgatni Európát, Magyarországon pedig arról, hogy szakítani tudnak-e azzal a felfogással, hogy a politika csak a pillanatok uralása.
Elmondta: sok vitája volt a kormánnyal, de még sosem érezte azt, hogy álláspontja ennyire különbözik a kormányétól. Kijelentette, addig lesz politikus, amíg tükörbe tud nézni, illetve szemébe tud nézni azoknak az áldozatoknak, akik most szenvednek Putyin agressziója miatt.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője azt mondta, kiállnak az ukránok mellett, és fontos, hogy megmutassák, van egy másik Magyarország is. Leszögezte: ami Ukrajnában történik az köszönőviszonyban sincs azzal, ami „Rogán Antal propagandagépezetéből” ömlik.
Az oroszok válogatás nélkül lőnek lakóházakra, iskolákra, kórházakra, fegyverként használják a nemi erőszakot, a kínzást, gyermekeket szakítanak el családjaiktól – sorolta, hogy szerinte milyen háborús bűnöket követtek el Ukrajnában az oroszok. Cseh Katalin szerint aki ezek után Putyin védelmére kel az Európa Tanácsban, az olyan, „mintha beleköpne a bucsai tömegsírba”. Hozzátette: a háborús bűnösöket nem lehet mentegetni, nemzetközi törvényszék elé kell állítani őket.
Iványi Gábor lelkész szerint béke akkor lesz, ha Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és Orbán Viktor is távozik a politikából, békén hagyva a békeszerető embereket. A szónok azt mondta, amióta tart a háború, többször is járt segélyszállítmányokkal Ukrajnában, ahonnan már egy magyarországnyi ember tűnt el: elmenekültek, Oroszországba vitték őket vagy meghaltak.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnök-frakcióvezetője közölte, Magyarország nem szolgálhatja az agresszor Oroszország érdekeit, és aki ezt teszi kormányfőként, az nemcsak a korábbi elveit, hanem a magyar emberek érdekeit is elárulja. Ha Ukrajna szabad akaratából Európához akar csatlakozni, akkor ebben támogatni kell – szögezte le.
„Béke csak akkor lesz, ha az utolsó orosz katona is kitakarodik Ukrajnából” – mondta.
A politikus úgy fogalmazott, egy szuverén kormány, amelynek a hazája az első, „az nem Putyin kottájából játszik”. Szerinte a magyar kormánynak tettekkel is ki kell állnia az ukrán nép szabadságharca, az ország határainak sérthetetlensége, szuverenitása mellett. A magyar miniszterelnöknek kötelessége elutaznia Kárpátaljára, majd Kijevbe, és véget kell vetnie a különutas oroszérdekű politikának – mondta.
Olja Szemenyko, egy Csernyihivből menekült ukrán édesanya a bombázások alatti emlékeit idézte fel. Lejátszották a fronton harcoló Fegyir Sándornak, az ungvári egyetem tanárának üzenetét, és egyperces néma csenddel emlékeztek az áldozatokra.
Putyin: Ukrajna és a nyugat a hibás a háborúért, mi pedig erőt alkalmazunk, hogy megállítsuk – a hallgatóság ott is tapsviharban tört ki
]]>Rögtön az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésén a magyar miniszterlenök szembesülhet egy interpellációval és válaszolnia kell a korábban elbiccelt azonnali kérdésekre is.
Orbán Viktor csak akkor válaszol azonnali kérdésekre, ha már muszáj neki
Az interpellációk sorában Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője az első, aki azt kérdezi: „Hová juttatta az országot az elmúlt 12 év?” A parlamenti játékszabályok szerint persze erre nem köteles személyesen válaszolni a miniszterelnök, elég ha kijelöli a válaszadó személyét.
De nézzünk bele Arató képviselő úr írásban megfogalmazott interpellációjába
„Magyarország ma bajban van. Ön a választás előtt eltitkolta az ország valós helyzetét,
hazudott a magyaroknak, majd a hazugsággal megnyert választás után a rendszerváltás óta eltelt évtizedek legfájdalmasabb megszorító csomagját vetette ki az emberekre. Orbáni infláció,
üzemanyaghiány, hétszeres gázáremelés, adóemelések, tönkrement vállalkozások, megélhetési
válság és rezsipánik – ez az Ön 12 éves kormányzásának a mérlege.”
Az élelmiszerárak másfélszeresre drágultak, az áram ára a duplájára, a gáz ára a hétszeresére, a KATÁ-zók közterhei a többszörösére emelkedtek, miközben Ön azzal volt elfoglalva, hogy a háromszorosára emelje a saját fizetését.
„Meg is üzente a magyaroknak a Kossuth-rádióból, hogy aki nem tudja kifizetni a rezsit, az – idézem – “keressen többet”. Köszönjük a jótanácsot, kár, hogy a magyarok keresete közben éppen az orbáni infláció miatt ér hétről-hétre egyre kevesebbet. Ez az orbánizmus igazi arca: a miniszterelnök a saját bőrét menti, a saját fizetését háromszorozza meg a magyarok pénzén, miután a hétszeresére emelte a gáz árát és megélhetési válságba taszította az országot.”
Demokratákat szokás lemondásra szólítani, zsarnokokat felesleges
„Teljesen világos, hogy Ön miatt és az elmúlt 12 év miatt van megélhetési válság
Magyarországon, és amíg Ön marad, addig maradni fog a válság is. Ha Önnek egy kicsit is fontos lenne ez az ország, akkor már ma benyújtaná a lemondását, mert már ezzel is többet segítene Magyarországon, mint bármi mással. Ennek ellenére én nem kérem erre, mert demokratákat szokás lemondásra szólítani, zsarnokokat felesleges.”
Szóval a parlamenti játékszabályok szerint Orbán Viktor ezt az interpellációt is könnyen elbiccelheti, így már az is beszédes lesz, hogy személyesen válaszol, vagy valamelyik miniszterét, államtitkárát jelöli ki felszólalásra.
Az interpellációk kezdése nagyjából háromnegyed négy lesz, majd negyed hat után következik az „azonnali kérdések és válaszok” órája. Ekkor már kötelező lesz Orbán Viktornak állnia a sarat.
Nézzük a kérdéseket!
- Kálmán Olga (DK) – „Hogyan gondolja ezt, Miniszterelnök Úr?”
- Z. Kárpáti Dániel és Jakab Péter (Jobbik) – „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?”
- Gelencsér Ferenc (Momentum) – „Hogy jutottunk idáig?”
- Dúró Dóra (Mi Hazánk) – „Van-e elég bátorsága, miniszterelnök úr?”
- Kanász-Nagy Máté és Csárdi Anntal (LMP) – „Kinek az érdeke?”
Erre az öt kérdésre kell felelnie Orbán Viktornak, mintegy háromnegyed óra alatt.
A napirendre került 6. azonnali kérdés vitán felül az Országgyűlés és egyben Kövér László szégyene!
Novák Előd (MI Hazánk) a belügyminiszternek tette fel a kérdést interpelláció formájában: „Meddig kell még tűrjük és fizessük a rezsicsökkentő cigánybűnözést, azaz az áramlopást és falopást?”
A cigánybűnözés kifejezést csak mi húztuk át, az Országgyűlés és benne Novák Előd nem ilyen „szégyenlős”. Büszke magyar szélsőjobboldaliként a kormánypártok támogatását is maguk mögött tudva (lásd Horthy-szobor, szívhang-redenelet) a Novák-Dúró házaspár nem teketóriázik, hanem belekérdez a közepébe.
Mindképpen pikáns helyzet, hogy Novák azt a belügyminisztert interpellálja így, aki éppen felesége sugallmazására hirdetette ki a botrányos „szívhang-rendeletet”.
Csak nem a farok csóválja? Talán Pintér Sándor régebbi szívességekért „fizet” így a Novák házaspárnak, vagy jelen időben, a szemünk előtt zsarolják az ország belügyminiszterét?
Feltételezni sem merünk ilyen vakmerőséget!
Mindenesetre Kövér László beengedte az Ország házába a Horthy-szobrot, majd mosta kezeit, Pintér Sándor megalkotta a „szívhang-rendeletet”, most pedig itt van egy teljesen nyílvánvalóan provokatív Novák Előd-kérdés, amit első olvasatban kellett volna visszautasítania és kidobnia az Országgyűlés elnökének.
Sőt, akár még egy jókora büntetést is odasózhatott volna a képviselőnek.
De nem, Kövér László lapít és ahogy Pintér Sándor ő is úgy táncol, ahogy a Mi Hazánk fütyül…
Viszont érdemes azt tudni, hogy Novák Előd ebben a témában szeptember 9-én benyújtott egy törvényjavaslatot, ami tárgysorozatba évtelre vár.
Törvényjavaslat címe: A cigánybűnözés visszaszorítása érdekében a Büntető Törvénykönyvről
szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
„A közelmúltban elszaporodott, közfelháborodást okozó, garázda jellegű, csoportosan, egyben
fegyveresen, illetve felfegyverkezve elkövetett erőszakos bűncselekmények társadalmi veszélyességük mértékében kiemelkednek a garázdasághoz kapcsolódó minősített esetek köréből, ezért az önálló, magasabb büntetési tétellel fenyegető minősített esetként történő szabályozásuk vált szükségessé. A garázdaság bűncselekmény minősített eseteinek szabályozása során a hatályos Btk. szakított a régi Btk.-ban alkalmazott rendszerrel és megszüntette a csoportos és egyben a köznyugalom súlyos megzavarásával járó elkövetési magatartás mint önálló minősített eset meghatározását. A jogalkotó az új szabályozást azzal indokolta, hogy „a garázdaság minősített esetei – mivel szubszidiárius bűncselekményről van szó – túlszabályozottak és eltúlzott mértékű – akár öt évig terjedő – szabadságvesztéssel fenyegetettek, ezért a hatályos Btk. az egyszerűsítés és ésszerűsítés jegyében a garázdaság minősített eseteit egységesen és legfeljebb három évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni.”
Novák Előd indoklása szerint „A bírói gyakorlat alapján, a jelen törvényjavaslat tárgyát képező elkövetési magatartás esetén az elkövetők a hatályos, korábbinál enyhébb büntetési tétel alkalmazása miatt szinte minden esetben elkerülik a letöltendő szabadságvesztés büntetést, amely jogkövetkezmény a bűncselekmény tárgyi súlyhoz mérten aránytalan, ezért okkal vezet társadalmi felháborodáshoz. Az új önálló minősített eset – az azt fenyegető büntetési tétel megemelt szintje miatt – halmazatba kerülhet a testi sértés súlyosabban büntetendő minősített eseteivel is, amely kiküszöböli a korábbi aránytalanságot, amelyet a minősített testi sértés elkövetése mellett a többszörösen minősített garázda elkövetés megállapításának a kizártsága okozott.”
Ellenzéki mozgolódás! – Jogállamiság helyreállítása
Friss híreink
- Vogel Evelin a stelázsi mélyéről újra a NER szolgálatában – ‘Visszatértem!’
- Érdekes lehet a vasárnapi ebéd… – Sulyok Tamás lánya és veje is aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság melletti állásfoglalást
- Netanjahu az orbáni úton – A háború befejezését sürgető 8200 katona ‘maroknyi nyugdíjas, kártékony gaz’
- Szent-Iványi István: pánikroham és habzó száj
- Április mázlistái, avagy a bűvös 4-es – Aktuális karma-horoszkóp
Meglepetésnek tűnő eredmény született a Momentum tisztújító kongresszusán. A belső szavazáson a küldöttek Gelencsér Ferencnek szavaztak bizalmat – írta közleményben a párt.
Gelencsér két ismertebb politikust, Kerpel-Fronius Gábort és Hajnal Miklóst győzte le a versenyben
Az új elnök a Momentum alapító tagja, és az I. kerület alpolgármestere volt.
Az előválasztáson kikapott Csárdi Antaltól, azonban az összefogás közös listáján 26. helyre került, így bejutott a parlamentbe, ahol a Momentum frakcióvezető-helyettesének választották.
„2016 óta végigjártam a Momentumban a szamárlétrát: egyszerű alapító tag, helyi szervezeti vezető, küldött, alpolgármester, képviselő-jelölt, parlamenti képviselő” – írta Gelencsér Ferenc Facebook-oldalán.
„Felelősek vagyunk a közösségért, aminek a tagjai vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve: ezért kezdett el foglalkozni a közélettel, és ezért döntött úgy, hogy elindul a Momentum elnöki tisztségéért.
Itt az ideje szerinte „kigyomlálni a rettegést és békét ültetni a helyére, valamint a céltalan orbánozás helyett a hazánkról alkotott elképzeléseinkről kell beszélnünk”.
„Én egy olyan országért fogok dolgozni, ahol az állam nem szól bele abba, hogy kit szerethetek, nem akarja megmondani, hogy miben higgyek és nem akarja helyettem eldönteni, hogy mitől leszek magyar. Ahol a lehetőség mindenki számára adott és nem attól függ, hogy az ember hova születik. Ahol a politika nem egyének meggazdagodását jelenti, hanem egy teljes nemzet gyarapodását.”
Forrás: Telex.hu