A Honvédelmi Minisztérium egyértelműen cáfolja, hogy Schmidt Mária szerdai kijelentése, mely szerint a férfiakra és nőkre is kiterjedő általános hadkötelezettség bevezetése kormányzati terv lenne. Azért elgondolkodtató, hogy az Orbán-közeli „megmondó-asszony” milyen indokkal tette közzé ezt a véleményt.

„Schmidt Mária álláspontja a sorkötelezettségről a professzor asszony magánvéleménye, semmiben sem egyezik a kormány álláspontjával”

– kijelentéssel adott ki közleményt csütörtökön fél 12-kor a Honvédelmi Minisztérium.

Mit is mondott Schmidt?

Szükségesnek látja az általános hadkötelezettség bevezetését Schmidt Mária, aki szerint a szomszédunkban nem Oroszország háborúzik Ukrajnával, hanem valójában az Egyesült Államok Oroszországgal. A történész a Pesti Srácok felkérésére írt, a Vita a nemzeti blokk feladatairól című sorozatban megjelent vitacikkében kifejtette azon álláspontját, miszerint a háborút,

„és ez mostanra mindenki számára egyértelmű”, az USA vívja Oroszországgal az ukránokon keresztül, „és feltett szándéka, hogy Európát is hadviselő féllé tegye”.

Úgy fogalmazott, hogy

„Fennáll a veszélye annak, hogy egyedül kell ragaszkodnunk az orosz energiaellátáshoz, mert nélküle leáll a gazdaságunk, és nem tudunk főzni és fűteni sem. Orbánra, vagyis hazánkra minden nap egyre nagyobb nyomás fog nehezedni. (…) Folytatnunk kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját. Újra kell gondolnunk az általános hadkötelezettség (férfi és női egyaránt) visszavezetését. (Érdemes lenne erről egy nemzeti konzultációt kezdeményezni.) Hiszen a háború, mint látjuk, egyáltalán nem veszett ki a világból, még Európából sem, sőt, ott folyik a határainkon. Azaz: előre kell mennünk, nem hátra!”

Nemre való tekintet nélkül jöhet a hadkötelezettség? Erről "nemzetikonzultálna" Schmidt Mária - Őn szerint belengetett, szondázott, vagy....?

Magyarország honvédelmének van egy békeidőszaki és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere – a hadkötelezettség más jelent ebben a kettőben. Az viszont biztos, hogyha helyzet van, Magyarországon a 18-50 közötti férfiak hadba hívhatók – írta a penzcentrum.hu. A kialakult helyzet nyilván sokakban kelt aggodalmat itthon, hiszen a II. világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus zajlik Európában, ráadásul pont a szomszédunkban.

Hadkötelesség Magyarországon

Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll:

• a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
• a honvédségi alkalmazottakból, és
• az egyéb munkavállokból.

A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, így azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.

A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg, mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.

A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő

A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra.

Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat és a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.

A kiképzett katonák és az önkéntes tartalékosok különös fontosággal bírhatnak egy háborús helyzetben, ezért náluk a behívhatósági korhatár is magasabb (a mindenkori nyugdíjkorhatár), míg a civil lakosságból behívottaknál ez annak az évnek az utolsó napja, melyben az 51. életévüket betöltik. Természetesen méltányossági alapon vannak kivételek a hadkötelezettség alól, például akik három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akiknek a házastársa szintén katonai szolgálatot teljesít.

A behívhatóság korhatárát 2018-ban emelték 50 évre a korábbi 40.ről

Ez azért volt fontos, mert csökkenő népességszám mellet háborús konfliktus esetén jóval kevesebb lett volna a mozóosítható erő, másrészt így szélesebb azoknak a behívható férfiaknak a köre, akik még a részt vettek sorkatonai kiképzésen. Azonban a honvédelmi szolgálatra kötelezhetők felső korhatárát joga van az Országgyűlésnek megemelni, ha az szükséges a honvédelmi feladatok ellátásához.

Fontos azonban azt is tudni, hogy Magyarországnak NATO- és EU-tagként nem kell csak a saját honvédelmére támaszkodnia, bármilyen katonai támadás esetén segítséget nyújtanának a nemeztközi szövetségrendszerekhez tartozó tagországok, szövetségeseink.

Kapcsolódó

Ruszin-Szendi Romulusz: "a honvédség már nem a Néphadsereg, amikor kihízott részeges tisztek vezetik alkoholos befolyásoltság alatt a sorkatonákat

Tudatlanságalapú társadalom, avagy 1 év katonaság több pontot ér a felvételinél, mint a felsőfokú nyelvvizsga! - Hány pontot ér, ha valaki  beáll rendőrnek, vagy a TEK-be?