Akár hiszi, akár nem egy nagyon ráérő, és legalább ennyire jó indulatú honfitársunk, nem akármilyen okból vegzált feljelentésével egy mentőst. Érthetetlen mi történik abban az országban, ahol egyébként ha kell több százmilliót gyűjtünk egy kis gyerek gyógyszerére, ám  azok is mi vagyunk akik mindenkire sandán nézünk. Mi féle kettősség ez?

Evett a mentős, még ilyet!!!

A feljelentésben kifogásolt hamburger ügyére maga az Országos Mentőszolgálat főigazgatója reagált. Válaszában megértést kért a frontvonalban küzdő mentődolgozóknak.

Piros tojás helyett feljelentést kaptak húsvétkor a mentők – írja az Országos Mentőszolgálat Facebook-oldalán. Az mentőszolgálathoz ugyanis fényképes lakossági bejelentés érkezett az ünnepek alatt, amelyben, mint fogalmaznak:

Egy férfi sérelmezi, hogy szolgálatot teljesítő bajtársaink ebédet vásároltak. Egy mentőegység egyik tagját egy budapesti, Szentendrei úti hamburgerezőnél kapták rajta, amint elvitelre vesz ételt magának és bajtársainak, ahogy a képen is jól látszik.

Az ügyben vizsgálat is indult. Ebből kiderült, pontosan 1 perc 51 másodpercig tartott megvenni az ételt, amelyért a poszt szerint nem ellátás alatt vagy helyett, hanem a kórházból a mentőállomásra tartva álltak meg. A vizsgálat ráadásul azt is feltárta, hogy a mentősök ezután az állomáshelyükhöz érve riasztást kaptak, így csak jóval később ehették meg a kifogásolt ebédet.

A panaszra az Országos Mentőszolgálat főigazgatója maga válaszolt. Válaszában megértést kért a frontvonalban küzdő mentődolgozóknak, akik áldozatos munkájára a jelenlegi hatalmas terhelés mellett is számíthat a lakosság.

Kapcsolódó

Ne csodálkozzon, ha Zacher Gábor kiszól az Ön mellett haladó mentőből és „népnevel” egyet!

Abba a vitába most nem szállunk bele, hogy szemetet ad-e étel helyett minden gyorskajálda. Mi ma a pénzcentrum cikke nyomán csak az árképzésükkel és annak is egyetlen szegmensével, a becsali-olcsó „burgerekkel” foglalkozunk.

Kinek jó ez, na kinek?

„Feltűnő lehet, hogy minden gyorsétteremnek megvan a maga filléres étele, amiről azt gondolnánk, hogy ennyi pénzért nem is lehetne előállítani őket. Kérdés, hogy akkor miért is tartják ezeket a kínálatban, miért éri meg akár még deficittel is előállítani őket? Erre kereste a választ a BBC is pár éve, amikor 2018 elején a Meki az USA-ban bevezette az 1-2-3 dolláros menüket. A BBC is felteszi a kérdést: miképp lehet pénzt keresni párdolláros hamburgerekkel, miközben az alkalmazottak, akik megcsinálják őket 10 dollárt kapnak óránként (legalábbis 2018-ban még ennyi volt a fizetés). Nos, a válasz az üdítők, sültkrumplik, nuggetsek és burgerek nagymennyiségű előállítása és eladása,” írja cikk.

Gyorskajálda történelmi gyorstalpaló

Ne felejtsük el, hogy a gyorskiszolgáló hálózatok,  az 50-es évek végén, egy fajta társadalmi lázadásnak, az akkori fiatalság  szemléltének köszönhetik hirtelen jött felvirágzásukat. Az úgy nevezett rock-generáció elítélte szülei güzülő életét, és kereste a maga helyeit, ahol minden nap divatos körülmények között költheti el azt a néhány dollárt amit a szülök a maguk módján a bankba hordtak. A Meki és társai tehát a fiatalságra jellemző carpe diem, élj a mának, életszemléletnek köszönheti hihetetlen sikerét. Márpedig  a fentiekből az is következik, hogy ez  az a korosztály, ahelyett, hogy egy évig gyűjtögetne mondjuk egy európai nyaralásra, inkább csak fogyaszt és nem elemez, az majd egy későbbi életszakaszuk  jellemzője lesz.

Na jó, de meddig éri meg?

„A gyorséttermek egészen addig profitálnak a filléres ételeken, ameddig azokat olcsón tudják elkészíteni és nagy mennyiségben eladni. A stratégia egyik legfontosabb eleme a vásárló becsalogatása, utána pedig elérni, hogy ne csak a nagyon olcsó hamburgert vegye meg, hanem válasszon hozzá üdítőt, krumplit, desszertet – vázolta Patricia Smith, a University of Michigan professzora. A szakértő vázolta, hogy au USA-ban a versenytársak elkezdtek egymás alá licitálni a kedvezményekben, ám az árakat nem lehet a végtelenségig csökkenteni, hiszen ha túl olcsó a burger, akkor oda a bevétel. Példaként említette azt a 2009-esetet, amikor egy Burger King franchise étterem tulajdonosai beperelték a láncot, mert arra kötelezték őket, hogy 1 dollárért adják el azt a burgert, aminek előállítási költsége ennél tíz centtel drágább – végül a Burger King nyerte meg a pert.”

Kicsi, nagy, közepes

„De nem csak a filléres hamburgerrel szívják le végül a pénztárcád: amikor kávéházláncos kávét, gyorséttermi üdítőt, vagy esetleg a mozis popcornt vásárolunk, észrevehetjük, hogy általában 3 különböző méret van: kicsi, közepes és nagy. És ha megnézzük, a közepes és a nagy kiszerelés között árban nincs lényegi különbség. A láncok ebben az esetben az úgynevezett kognitív elfogultságinkra játszanak, tehát a viszonylag drága közepes méretű termék arra készteti a vásárlót, hogy többet fizessen a nagyért, mint amennyit eredetileg szándékában állt – hiszen a nagyobb adag csak kicsivel kerül többe, ergó biztosan jobban megéri.

„Az opciók egy bizonyos módon való tálalása elcsábíthatja az embereket a magasabb árú termékek irányába” – mondta el Linda Chang, a Harvard Egyetem pszichológusa a BBC-nek. A csalóhatásnak (decoy effect) elkeresztelt trükköt kezdetben csak marketingstratégiaként vizsgálták, amely befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket, ám a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy komoly hatás érhető el vele a toborzásban, az egészségügyben, sőt a politikában is. Segítségével pontosan megmutatkozik, mennyire könnyedén befolyásolja ítéletünket a tények bemutatásának összefüggései – még akkor is, ha ezeknek a kiegészítő információknak nincs hatása az általános ítéleteinkre.

Aki azonban tudatában van mindennek, az már kevésbé befolyásolható.
A trükköt először a 80-as években azonosították, és azóta sokféle termék esetében megfigyelték: a sörtől kezdve a tévékig, autókig, sőt a házakig bezáróan. A lényeg tehát, hogy egy nem vonzó harmadik lehetőség megváltoztatja az emberek preferenciáit a másik két lehetőség között. Egy „csali” közbeiktatsával, például egy közepes méretű kávéval/kólával/popconnal sok esetben nagy mértékben befolyásolhatják a döntéseinket.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy kis üdítő 200 forint, egy közepes 530, a nagy pedig 550 forintba kerül. Ebben az esetben a közepes kiszerelés a csali, hiszen olyan parányi a különbség árban közte és a nagy között, hogy a többség a nagyot választja, még akkor is, ha nincs szüksége 8 dl kólára egy ebédhez, vagy egy mozifilmhez.” 

-fejetődik be a cikk.

Tegye fel a kezét, aki komolyan gondolja, hogy egy ilyen jól kidolgozott lehetőséget éppen a politika világa hagy majd veszni. Na ugye?

A McDonald’s titkos Big Mac receptje!

Ha sok felesleges, elpazarolni való ideje van valakinek és elgondolkodna azon, hogy miért jó az egy Európai Unióhoz tartozó országnak, ha nap, mint nap bebizonyítják magukról megválasztott vezetői, hogy iszonyú bunkók, mindenképpen tudassák velem is.

Németh Szilárd, a tahóság  ügyben mindenképpen dobogós ex birkózó

Fenti minőségében azt csinál, amit akar. De ne őrüljünk már meg! Ez az ember Magyarország Honvédelmi Minisztériumának államtitkára!

Németh Szilárd: „Ez friss vér, most jött ki Dezsőből…..”

Az első variáció, ami eszembe jut, hogy nem akar Ő semmit bizonygatni, ilyen és pont. Ez esetben akik megválasztották, úgy képzelik, hogy ez a kiművelt XXI. századi embertípus, aki nekik smakkol és példakép, vagyis…..

Németh nem vette észre,

hogy a magyarországi McDonald’s hálózatot a napokban az a Scheer Sándor üzletember vásárolta meg, aki a top3-as oligarchával, Garancsi Istvánnal együtt birtokolja a Market Zrt.-t, a kormány egyik kedvenc építőcégét.

„Látom, tetszett a Bamba poszt. Ezért szívesen és szeretettel osztok meg egy képet az ÉN burgeremről. Mennyei volt, csak semmi Mekdánelc! Igazi, szaftos, 20 dekás húspogácsa, tehenkéből származó sajtok, puha zsemle, friss mártások és zöldek, ropogós batáta.”

Másik eshetőség, hogy azoknak a kegyeit keresi, akik hasonszőrűek vele. Az is előfordulhat, hogy van humorérzéke – na jó, erre nem fogadnék nagy összegben – és mémet csinál, de kiből is? Belőlünk?

Aki tud negyedik, esetleg további variációt, kérem, írja meg nekünk a szerkesztoseg@varosikurir.hu email címre.

Németh Szilárd, a magánember – egy pálesz után: „mmmm, de finom!”

Sokan próbálják megfejteni a titkot, de általában csak „majdnem olyanra” sikerül! Próbálja ki, ezt a Big Mac-et a kóstolók zöme nem tudta megkülönböztetni a Mekiben vásárolttól.

Mi már többször kipróbáltuk és nem tudunk eleget enni belőle!

Hozzávalók:

• 2 szezámmagos zsemle

• 1 kisebb vöröshagyma apróra vágva
• 3 evőkanál majonéz
• 1 teáskanál cukor
• néhány szelet savanyú uborka
• 1 szelet sajt
• 20 dkg darált marhahús
• 1 bögre apróra vágott salátalevél
• fél teáskanál fehérborecet
• só, bors

Elkészítés

A majonézt, a hagymát, a savanyú uborkát, a fehérborecetet és a cukrot összekavarjuk. A húst fűszerezzük és 2 gombócot formálunk belőle, majd a kezünkkel ellapítjuk, forró olajban kisütjük. A zsemléket kettőbe vágjuk és enyhén megpirítjuk. Az egyik zsemle alsó részét megkenjük a majonézes szósszal és halmozunk rá egy adag salátát, rátesszük az 1 szelet sajtot, majd a forró húspogácsát. A másig zsemle alsó részét rátesszük, megkenjük szósszal és megszórjuk salátával, teszünk rá pár szelet savanyú uborkát, majd befedjük a húspogácsával. A zsemle felső részét is rátesszük és már kész is!

A videó csak egy kiindulási pont. A szószba pickle relish kerül, ami nálunk nem kapható, ezt savanyú uborkával helyettesítjük. A legjobb, ha Cheddar sajtot használunk, de persze tetszés szerint készíthetjük. Kerülhetnek bele paradicsomszeletek is, feltuningolhatjuk amivel csak szeretnénk!

Ha kipróbálta és esetleg lenne ötlete a változtatásra, írja meg!

(forrás: bidista.com)

Honnan származik a hamburger?

„Vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a megnevezés Németországból ered. Visszavezetik egy errefele ismeretes ételre, az úgynevezett Rundstück warm-ra is, ami egy zsömlébe helyezett sült marha-, vagy sertéshús szelet, amelyet egy tipikus szósszal kennek meg és mellé savanyú uborkát, illetve aszpikot esznek. Ennek egy klasszikus hamburgi alternatívája a fasírtos verzió. A receptje állítólag német bevándorlókkal került Amerikába, ahol aztán hamar elterjedt.

„Egy másik teória, hogy a Hamburger kifejezés Amerikából származik, méghozzá 1885-ben kelezkezett Eeire County búcsújában, a Buffalo közelében található Hamburg városban, New York államban. Itt volt a Menches testvéreknek egy lacikonyhájuk, ahol a sertéshús hiány miatt marhahússal kísérleteztek. A kísérlet eredményét aztán a helynév alapján Hamburgernek nevezték el. Ez a New York állam által hitelesnek elfogadott történet a Hamburger eredetéről, melynek külön szlogent is kreáltak. Ez így hangzik: „NEW YORK’S GIFT TO WORLD CUISINE, THE HAMBURGER”, ami nagyjából annyit tesz New York hozzájárulása a világ-étlaphoz” (Hamburger blog)

Kapcsolódó

Grill-terasz a javából – Ez itt nem a fizetett hirdetés helye!