Ki ne emlékezne Alfred Hitchcock 1963-as filmjére, a Madarak című filmjére! Erre most tessék: 2023-ban emberekre támadó varjakra figyelmezteti a lakosságot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): támadó madarak esetében is hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: ne fussunk el, forduljunk szembe az állattal, karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, és kiabáljunk rá az állatra.

Csak a „srácaikat” védik…

A varjúfélék, különösen a dolmányos varjak ellenségesen léphetnek fel az emberekkel szemben, ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes, talajra kerülő fiókáikat védelmezik – írták közleményükben.

Az ilyen madártámadások az április végétől induló, és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor jellemzőek.

Hol és mikor élhetünk át madártámadást?

Hiperérzékeny dolmányosvarjú-párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét.

Ezekből az esetekből születnek aztán a „megmagyarázhatatlan” madártámadásokról beszámoló hírek. Hasonló viselkedés este és éjszaka macskabaglyok kapcsán is előfordulhat.

Varjúfélék esetében külön problémát jelentenek a kézzel felnevelt, emberhez szokott fiókák elengedése, elszökése. Mivel e madarak számára az ember táplálékot biztosító etetőforrást jelent, a kirepült fiókák természetes viselkedésének megfelelően erőszakosan kérik, kunyerálják az élelmet. A madarat eredetileg felnevelők számára ez megszokott viselkedés, de egy elszökött, elengedett madár bármely járókelő fejére, vállára szállva, közben hangosan károgva követelheti az élelmet, amit az átlagember madártámadásnak vélhet.

A szuperintelligens madarak gyorsan rájöhetnek arra is, hogy milyen jól lehet kergetni, ijesztgetni az ilyenkor menekülő embereket, ami már rendkívül veszélyes, akár súlyos, végzetes közúti és eleséses balesetet okozhat. Ezért is különösen fontos, hogy varjúféle fiókáját állatkerten, szakértő személyzeten kívül senki ne neveljen!

Ne felejtsük azonban el, hogy a méret és a veszélyesség megítélése viszonylagos!

Magyarországon emellett leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól kell(ene) tartanunk, mert ha a horgászcsónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek bizony keményen támadhatnak.

Ilyenkor a madarak a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmasan ütve „ránk mászhatnak”, ami a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára bizony komoly kockázatot jelenthet. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el.

Az eddig elmondottakhoz képest valójában sokkal többször élünk át mi magunk (és különösen a kutyáink) „madártámadást”, csak az ezeket megvalósító olyan kistestű fajokat – mint a fekete rigó és a házi rozsdafarkú – nem tekintjük veszélyesnek.

Egy néhány éves kisgyerek, de akár tizenéves gyerekek számára nagyon is félelmetes lehet, amint egy dühösen kiáltozó fekete rigó támadja őket. Ráadásul a madarak is sokkal vehemensebben támadják a kisebb testű, rájuk kevésbé veszélyesnek tűnő betolakodót, például a kertben szaladgáló kisgyereket.

Ezért érdemes ennek lehetőségéről beszélni a gyerekekkel, különösen akkor, ha felfedezzük a madarak fészkét a kertben, hogy a gyerek megfelelőképpen reagáljon a dologra, és ez esetleg ne okozzon nála egész életre szóló fóbiát.

Mit tegyünk ha madár támad ránk?

Ha hasonló szituációba kerülünk, nem kell megijedni, Európában ugyanis alig él olyan madár, amely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő, menekülő ember elbotlik, esetleg kiszalad az úttestre.

Támadó madarak esetében is hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: ne fussunk el, forduljunk szembe az állattal, karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, és kiabáljunk rá az állatra. Rámenősebb madarak esetén nyugodtan használjuk védekezésre a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt, kalapot, és így hátráljunk el.

Ha elég bátrak vagyunk, sokat segíthetünk a kevésbé hősies embertársainkon azzal, ha a rossz helyre tévedt (középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát bokros, fás területre visszük.

Mindenkinek egyéni a személyisége, mindenkinek más erősségei vannak. A személyiségtesztek felderítik a személyiséged legkülönlegesebb vonásait. A pszichológiában létezik egy különleges vizsgálattípus, amely során kettős képet használnak.

Lássuk!

Ezekkel a technikákkal könnyebb a pszichológusoknak azonosítani a páciens személyiségének fő jellemzőit, jellemének különlegességeit, és egyben választ adni arra a kérdésre, melyik utat kövesse a továbbiakban. A következő teszt segít abban, hogy megtudd, milyen a pszichológiai állapotod a jelen pillanatban.

Nézd meg alaposan a képet! Mit veszel rajta észre először?

<<< Érdekelnek a horoszkópok is? Kattints, hátha…. >>>

Mit látsz meg először a képen? Elárulja, mi vár rád a jövőben!

Az ember azt gondolná, hogy a kertjében álló háza falára nyugodtan festhet -festethet- bármi neki tetszőt, amivel nem sért semmilyen írott szabályt, vagy íratlan szokásjogot. Tihanyban nem ezt az elvet vallja Tósoki Imre polgármester és Bujdosó Judit főépítész, meg persze az a valaki(k), aki felhívta figyelmüket a renitens hattyúra.

„…falfestés ide nem való!”

A  Facebookon találtam az alábbi bejegyzést, amit változtatás nélkül olvashat:

„Íme a hattyú, amelyet egy hete festettem Tihanyban, és a jövő héten pedig eltüntetésre kerül. Miért? Nos, mert Tihany főépítésze és a polgármester utasítást adott a fal fehérre való visszafestésére.

Az ok,

hogy településképi rendelet szabályozza, hogy az épületek hogy nézhetnek ki, még akkor is, ha teljesen privát területen található a fal, de látszik az utcáról (ez épp egy művészeti galéria udvarában van).

És hogy a főépítészt idézzem,

„falfestés ide nem való”.

Na most értem én, hogy társadalomban élünk, vannak bizonyos szabályok.

Persze, a galéria tulajdonosainak engedélyt kellett volna kérniük (amit elvileg nem kaptak volna meg), mielőtt festmény kerül a falra, és persze nem kértek, mert hát ki számít ilyen problémákra? Mindazonáltal számomra nagyon antipatikus ez az „emberek vannak a falakért/épületekért” megközelítés, ennek a számomra logikus ellenkezője helyett.

Egy direkt visszafogott dizájnt készítettem ide, hogy illeszkedjen a környezetébe, témájában a Balatonhoz kapcsolódik, és mindenkinek tetszett, aki ezen rövid idő alatt láthatta. De mivel valahol egy papírra az van leírva, hogy egy fal az márpedig fehér, Tihany hattyú nélkül marad.”

A kommentekből….

„Nagyon ízléses, művészi alkotás! Az alkotónak gratulálok! A főépítész Úr viszont magába nézhetne!”

„Pedig gyönyörű!!! Nincs túl nagy fantáziája és túl jó ízlése a Polgármester Úrnak! Ezt át kéne gondolni megegyszer! Én kérek elnézést!”

„Tihany vezetésének inkább büszkének kellene lennie erre a gyönyörű alkotásra! Ízléses, illik Tihanyhoz, a kivitelezése kifogástalan. A település egyik új látványossága lehetne. Minél nagyobb sajtónyilvánosságot kellene valahogy adni az ügynek, lássa csak az egész ország, hogy egy ilyen művészi alkotást hogyan akarnak Tihanyban megsemmisíteni. A társadalmi nyomás egy idegenforgalomból élő település esetében fontos tényező lehet!”

„Gyönyörű munka, remélem, maradhat! Tihany annyi mindent “ elbír” az utóbbi időben, az oda nem illő szökőkúttól kezdve a katasztrofális lila árnyalatú bármin át hosszú a sor… Ez nagyon szép, és illik a helyhez. Drukkolok!!”

„Magyarország így támogat Téged…Nem baj, hogy más országok tárt karokkal fogadják a munkádat, mi, magyarok meg el akarjuk tüntetni. Felháborító! Gyönyörű festmény lett.”

„hàt èn lefotóztatnám ès egy molinora nyomtatva kitennèm a falra csak azèrt is.. a nyomorult faluk fehèr lenne de a műved akkor is ott lenne igaz màs formàban”

„Tihany és az összes település főépítésze és testületi tagja, aki ehhez hasonló öncélú, és a saját sivár élete és lelki – értelmi szintjének tükörképe szerint rendelkezik mindenki más saját tulajdona felett, tehet egy szívességet! Az én diktatúrámban ezeket a sápadt prűd balfarkakat veréssel büntetném! Nem érdemelnek mást!”

„Az nem zavarta, hogy a tihanyi domság felét elhordták? Csupán azért, mert egyes emberek érdekei így kívánták…”

Kapcsolódó

Van, ami belefér polgiéknál….

Közpénzből építenek hotelt a leggazdagabb magyarok. Három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott a Kisfaludy programon keresztül a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére.

Az MTÜ által tavaly kiosztott pénzekből a legnagyobb támogatást a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt MOL-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. A három üzletember a Forbes listája szerint az ötven leggazdagabb magyar közé tartozik. A beruházást eredetileg 4,2 milliárd forintra becsülték, amire korábban már kaptak 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a programtól. Az állami támogatások összege jelenleg 11,5 milliárd forintnál tart.

A polgármester csak minimális fakivágásokkal számol

„Amennyiben az engedélyezett építés során minimális mértékben szükségessé válik fák kivágása, úgy annak engedélyezésére a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kerülhet sor, adott esetben a pótlási kötelezettség előírásával”

– mondta az átlátszónak Tósoki Imre polgármester. Minden településen vannak helyi építési szabályok, a Balaton-parton ezeket gyakran úgy módosítják, hogy azok

„ne korlátozzák a fejlődést”.

A tihanyi polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet – írta a portál márciusban.

További részleteket ide kattintva olvashat.

Holdfény sétány szabadstand: fürdőzni tilos! Aki mégis megmártózna, "5.000,- Ft-tól – 50.000,- Ft-ig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság vár"

Egy törvény pontosan annyit ér, amennyit betartanak belőle… avagy a hivatkozási alapról…kicsiben és nagyban. Friss rendőrségi hír szerint egy nálunk, Baranyában, Orfűn nyaraló férfi eltörte egy hattyú nyakát, mert zavarta a madár hangja.

Nem tudom, hogy milyen büntetést fog kapni az elkövető, maximum feltételezem

Toepler Zoltán rendező filmjében- a művészi alkotás kedvéért- vízbe fojtottak egy kismacskát, ezt pedig végig vette a kamera. A cica elpusztult. Ment a csűrés-csavarás, a rendező végül nem kapott büntetést.

HIVATKOZÁSI ALAP LETT!

Távolról hozott példa, hogy papíron TILOS a cigarettacsikkek eldobálása, mégis van olyan város, ahol egy év alatt egyetlen büntetést szabtak ki. Az ezer-egyedik szemetelő pedig nyugodtan mondhatja:

„Mások is ezt teszik!”

Megjósoltam így is lett, Kaleta Gábor megrendítően enyhe büntetését

követően (több, mint 19.000 letöltött pedofil képe után egy év felfüggesztett börtönt és 540.000 forintos bírságot kapott) már megindult az ujjal mutogatás, hogy kinek mi jár. A következő pedofil pedig felháborodhat, hogy miért kell börtönbe mennie 700 kép után, amikor a nagykövet úr így megúszta?! Az ügyben a politika is megtette a magáét: Kaletát valaki jobboldali, van aki baloldali pedofilnak hívja.

Miközben nem mindegy, hogy egy ilyen elvetemült gazembernek mi a pártállása, politikai nézete?!

Nos, pont ezzel a felfogással van a bajom

Amikor azt mondják egy politikusra, hogy lop, mindjárt ott a válasz:

„A másik többet lopott!”

Mintha az egyik bűn felmentené, relativizálná a másikat. Mintha nem minden lopás, szemetelés, állatkínzás lenne bűn.

A nemzeti minimum nálam az azonos mércénél kezdődik. A fentiekben is!

Nem vagyok büntetéspárti. Szép szó párti vagyok

De hogyan lehet szép szóval szólni egy olyan emberhez, aki (figyelem, konkrét magyarországi esetek következnek):

• gólyával focizik,
• purhabbal tölti tele egy bárány száját,
• tégladarabokkal veri szét egy kiskutya fejét,
• kutyáját az autó mögé kötve vonszolja a szerencsétlen állatot, amíg az el nem pusztul,
• leitat, majd felgyújt egy kisállatot…?!

Mindez “csak” NÉHÁNY PÉLDA, nem a világ végéről, hanem innen, Magyarországról, magyar elkövetőktől!

Természetes, hogy ilyenkor forrnak az indulatok,

de aztán az élet -ebben a mederben- megy tovább. Sosem kívánnám más halálát, távol áll tőlem, hogy az elkövetőnek hasonló kínokat reméljek! Tudom, hogy most lesznek olyanok, akik élből rávágják erre, hogy „PEDIG AZT ÉRDEMELNÉ!”

Őszintén nem tudom, hogy mit érdemelne egy ilyen ember, de enyhe büntetést semmiképpen sem.

Sarkára kellene állnia a törvénykezésnek,

és IGEN, években mérhető börtönnel kellene jeleznie az elkövetőknek, hogy Magyarország nem a barbárok hazája, a bestiális szadisták nem úszhatják meg némi ejnye-bejnyével. Nem akarok demagóg lenni, de egyetlen kisállat sem azért született a Földre, hogy rettenetes kínszenvedés közepette purhabbal fojtsák meg, s nem azért úszott a vízen a hattyú sem Orfűn, hogy egy ember (!) mérgében eltörje a nyakát!

Mondom, nem vagyok büntetéspárti, de hiszem, hogy a szegény hattyú nyakát eltörő férfi komoly büntetést érdemel

Büntetése nem adja ugyan vissza a halott madár életét, de ha egyetlen jövőbeni gonosz elkövető is meggondolja magát, talán megmenthető pár, védekezésre képtelen élőlény élete. Addig pedig mehet a hivatkozás:

„Más is ezt csinálja büntetlenül vagy enyhe büntetésért, én sem érdemlek többet a kevésnél, vagy a semminél!”

Végtelenül sajnálom szerencsétlen hattyút, ezért írtam Nektek le ezt a pár sort. Gondolatébresztőnek szántam, remélem, hogy sokakhoz eljut!

Forrás

Kockakővel ütötték agyon az állatkert görög teknősét