Érdekes facebook bejegyzéssel jelentkezett hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság, az elsősorban az emberi jogok védelmére alapított magyarországi egyesület karakán vélemény nyilvánított.

Összesen 14 520 milliárd forintot adna az Európai Unió azért, hogy hazánk gazdagabb, élhetőbb és igazságosabb ország legyen

„Amennyiben nem lesz állami korrupció, és nem folyik tovább a jogállam lerombolása, akkor Magyarország végre hozzájut összesen 11 120 000 000 000 forint vissza nem térítendő támogatáshoz az uniós költségvetésből és a helyreállítási alapból (RRF). Ráadásul, ha hivatalosan és alátámasztva kéri a kormány, megnyílhat a 3 400 000 000 000 forintos kedvezményes hitelkeret is.”

Így foglalható össze az EU nagyvonalú ajánlata a kormánynak.

Ezzel mindenki nyerne: csökkenne a korrupció, megindulna a jogállam visszaépítése, és létfontosságú, hatalmas forrásokhoz jutnánk.

A kormány mégis úgy tesz, mintha az EU egy útonálló lenne, és olyan kényszer elé állítaná az országot, hogy „a pénzt vagy életet” dilemmájára kellene választ adnunk.

Csakhogy nincsen ilyen dilemma, az Unió pedig nem haramia

Forrás: Magyar Helsinki Bizottság

Gulyás Gergely: a magyar baloldal és nyugat-európai szövetségeseik azon dolgoznak, hogy ne lehessen egészségügyi és pedagógusbéremelés Magyarországon

Friss híreink

• Közlöny van róla: iskolák, óvodák, kórházak, rendelők 200 méteres körzetén belüli boltok kirakata no go-zóna az alkoholos italoknak
• 80 éves korában elhunyt Nemere István – Legyen könnyű neki a föld
• Lebukott a valósághajlító Nagy István miniszter
• Ha péntek, akkor Orbán-rádió
• Felfüggesztett börtön és pénzbüntetés a fogolybántalmazó börtönőröknek

Vannak nálunk itt mostanában ezek a kis ügyek, például a Pegasus néven közismertté vált megfigyelési botrány, amely a kormány szerint nincs is, mert nem egyéb mint puszta hisztériakeltés. Aztán itt van a légiirányítók sztrájkjának villámgyors megtiltása, elvégre a népért, a gazdaság talpra állasáért munkálkodó kormánynak egyéb sem hiányzik most, mint a légiforgalom megzavarása.

Vannak nagyobb ügyek is,

például az egészségügyiek és támogatóik hétvégi tüntetése, vagy a gazdaság kicibálása a gödörből, miközben nyakunkon a járvány negyedik hulláma. De a jelek arra mutatnak, hogy mindez együttvéve sem olyan fontos, mint elhárítani a brüsszeli bürokraták Magyarország elleni újabb támadását. Ezek a gonoszok

„jogi huliganizmussal és vandalizmussal“ próbálják megakadályozni, hogy Magyarország megkapja az EU helyreál-lítási alapjából nekünk járó 2500 milliárd forintot.

Szijjártó: az Európai Bizottság "jogi huliganizmust, jogi vandalizmust" követ el Magyarországgal szemben!

Márpedig ennyi pénzért már érdemes a kezünket kinyújtani

Védekeznünk kell Brüsszel támadása ellen, s ennek legjobb módja a népszavazás. (A népek addig sem törőd-nek mással.) A kormány hamarost kikéri a magyar emberek véleményét a gyermekvédelmi (a homofób és pedofilellenes) törvényhez kötődő lényeges kérdésekben. A Nemzeti Választási Bizottság már hitelesítette is a kérdéseket, még néhány apró adminisztratív lépés szükséges, és talán még az idén, de jövő februárig a jó választópolgárok mehetnek is az urnákhoz, hogy kiépíthessék a Brüsszel elleni gyermekmegóvási védvonalat. (A homofób pedofiltörvény miatt ugyanis a magyar kormány ellen kötelezettség-szegési eljárás indult. A helyreállítási támogatás visszatartásának ugyan semmi köze ehhez, de a magyar kormányt ez egy fikarcnyit sem érdekli.)

Bejött, amit sok tíz-százmilliárdért felnyaltak az óriásplakátokra: állítsuk meg Brüsszelt. Megállt. Mit megállt? Satufék! Lóvé, della, mani nuku!

Hanem a gyermekmegóvási védvonal szerintem is nagyon fontos

A mai borús, de meleg, utolsó júliusi reggelen elhatároztam, hogy magam is válaszolok a népszavazási kérdésekre, amint azt a fülke magányában tenném, ha elmennék voksolni. Sajnálom a dolgot, mert általában élek állampolgári jogommal, de most vannak súlyos kételyeim. De ez nem baj, most írásomban, én leszek az egyetlen szavazó, ellenőrző bizottsági tag, szavazatszámláló és kiértékelő. (Csak úgy, mint az történik majd a valódi szavazáskor: fideszes lesz a kérdező, az ellenőr, a számláló és a szavazó. Az eredmény talán már meg is van, pedig a népszavazást még ki sem írták.) Az persze nyilvánvaló, hogy ezen a népszavazáson rettentően fontos dolgokról lesz szó, különben (a bevezetőben említett körülmények között) mi a nyavalyáért szórná el a nagyon keresztényien demokratikus kormány a milliárdokat valami hülye népszavazásra. Ez biztosan fontos és okos népszavazás lesz. Lássuk hát, miről is van szó úgy, mintha éppen a fülkében lapozgatnám a kérdőívet!

1./ Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

Ellenkérdés: ki lesz a célszemély? A hat éves elsős vagy a 16 éves serdülő? Ki az a hülye, aki a kicsiknek tart célzottan szexuális felvilágosítást, pláne az „irányultságokról“? A serdülő gyerek pedig igenis kapjon teljes eligazítást empatikus szakemberek-től, és semmiképpen sem a kormány által kinevezett (jó eséllyel) pedofil papoktól.

A válasz igen. A válasz nem. A kérdés ostoba.

2./ Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Aljas kérdés. Sunyin azt feltételezi, hogy Magyarországon volt erre példa (műtét talán lehetett, de propaganda nem), vagyis rákérdeznek a nagy semmire. (Bármely érett, érdekelt 16-17 éves gyerek igenis kapjon szakemberektől hiteles és alapos felvilágosítást, de semmiképp sem népszavazáson! Egyebekben egy lehetőség ismertetése /másutt Európában állítólag volt ilyesmi/ nem azonos a lehetőség népszerűsítésével.)

Nincs válasz. Tartózkodom.

3/ Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?

Ismét jogos az ellenkérdés: kik lennének a megcélzott kiskorúak? A saját nemi identitásukat illetően bizonytalan (talán nem is olyan csekély számú) serdülő esetében orvosok, pszichológusok, szülők feltehetik ezt a kérdést, de semmiképpen nem lehet(ne) népszavazás tárgya. A kérdés így marhaság.

A válasz: 16 év felettieknek igen.

4./ Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

Miről tetszenek beszélni? Jó-e, ha a kamaszok pornót néznek? Vagy veszélyes-e, ha a tévében fürdőruhát reklámoznak? Emiatt kaptak 12-es karikát a hirdetések? Bizonyisten hülyék vagytok! A nagyobbacska kamaszok már mindenütt a világon szexelnek egymással, s ha az ivarérett nemzedék értő segítséggel idejében megismeri a szexualitás buktatóit, talán kevesebb bajjal vészeli át ezt a nehéz kort. A 18-as karika ezen nem segít.

A válasz: igen, de korlátozás azért alighanem kell. A közízlés szabja meg a határokat (akár területenként eltérően) és ne valami fideszes keresztény erkölcshivatal! A népszavazás pedig kifejezetten alkalmatlan eszköz erre.

5/ Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Na most már elegem van belőletek! Ez már vegytiszta hülyeség. Lelki szemeimmel látom, amint a kórházak kapuja előtt sorakoznak a nemváltásra vágyó és készülő fiatalok a torz propaganda hatására, s Orbán Viktor a portásfülkéből óvja a fiatalságot, mondván: ne tegyétek gyermekeim! Ti fiúk vagytok, meg lányok, nem pedig lányok és fiúk.

Ez a népszavazás majd megvéd minket Brüsszeltől, az hétszentség! Javaslom, a diliházakban nyissanak kormányzati szekciót!

Nyakunkon a gagyi-dömping - népszavazási plakáterdő mérges emojikkal

Ki van ez találva! Mire ki lehetne írni a népszavazást, jön a választás és tudvalevő, hogy előtte negyven nappal nem lehet népszavaztatni!

A magyar kormány teljes káoszba fullasztotta a Helyreállítási Alap felhasználásának előkészítését. Mostanra már a kormány sem tudja, pontosan mit csinál és kérdés, hogyan fog kitalálni a saját maga által létrehozott útvesztőből.

Alig egy hete Gulyás Gergely még magabiztosan közölte,

hogy Magyarország az elsők közt fogja benyújtani a magyar Helyreállítási Tervet, amelynek előkészítése jól halad, és az április 30-i határidő előtt biztosan megküdik az Európai Bizottságnak.

Május 3. van, bizottsági információk szerint 13 tagállam nyújtotta be péntekig a tervet, köztük nagyok, mint Németország, vagy kisebbek és a pénzre jobban rászorultak, mint Portugália és Görögország, de Magyarország nincs köztük. Van olyan tagállam, például Románia, amely nem adta be a tervet, de világos határidőt szabott meg (május vége), ameddig elkészülnek a tervvel, és beadják a Bizottságnak.

A magyar kormány esetében semmit nem tudunk, hogy mi és miért történik. Ami világos:

1. A kormány fél éven keresztül szabotálja a tervről való konzultációt az önkormányzatokkal és más érintettekkel,

egészen április közepéig nem hozta nyilvánosságra a tervet, vagy annak olyan változatát, amelyről a Bizottsággal tárgyaltak. Ehelyett egy 13 oldalas, üres, semmitmondó, értékelhetetlen szöveget tesznek ki a konzultációs honlapra, és ezzel próbálják meg elbábozni a társadalmi egyeztetés üres látszatát.

2. A tervet végül április 13-án váratlanul publikálják,

2 héttel a határidő ellőtt, amikor már nyilvánvalóan esély sincs érdemi konzultációra és a beérkező vélemények beépítésére a tervbe.

3. Az ekkor nyilvánosságra hozott, semmilyen érdemi egyeztetésen át nem esett terv 14 nappal a leadás előtt 5800 milliárd forintról szól, az Unió által biztosított vissza nem térítendő támogatásról ÉS hitelről együtt.

4. 10 nappal később, Orbán Viktor és Ursula von der Leyen találkozóját követően hirtelen kiderül, hogy az egész semmit nem jelent.

A kormány váratlan ellenállásba ütközött a Bizottság részéről az alapítványokba kiszervezett felsőoktatás finanszírozását illetően, és szakmailag is elfogadhatatlanul gyenge a terv, az EB alapvető pontokon kér változtatásokat. Von der Leyen a magyar tervek teljes felborulását eredményező tárgyalásról megalázóan semmitmondóan annyit mond:

„Jó megbeszélés”.

Orbán ugyanerről elöljáróban azt kommunikálja, ő

„nem akar tárgyalni igazából semmiről”.

5. Ehhez képest a találkozót követően váratlanul kiderül, hogy Magyarország az összeg kevesebb mint felét igényli, csupán a vissza nem térítendő támogatás részt.

Nyilvánvaló, hogy teljesen új tervre van szükség. Az Oroszországtól 3600 milliárd forint, 3,95-4,9%-os kamatú, Kínától közel 1100 milliárd forint rémes feltételeket kínáló hitelt felvevő kormány szerint nem akarnak 3300 milliárd forint negatív kamatozású(!!!) hitelt felvenni az uniótól, mert az eladósítja az országot!

6. Hírek szerint a felsőoktatási fejezet szinte teljes egészében eltűnhet az új tervről,

de még így is további 2000 milliárd forint kimetszésére van szükség. A pletykák például a vízügyi komponens eltávolításáról szólnak, amelyet szakmailag elfogadhatatlannak tartott a Bizottság, de igazából senki nem tudja, hogy mi tűnik el, mi marad meg, és mi kerül bele újonnan a tervbe.

7. Az „igazából semmiről nem tárgyaló” kormány április 29-én egy kétségbeesett lépéssel lótifutiként Navracsics Tibort és Stumpf Istvánt küldi Brüsszelbe, hogy alkudjanak már ki valamit a Bizottsággal.

8. Április 30-áig,

az eredeti (puha) határidő lejártáig 13 tagállam beadja helyreállítási tervét, de Magyarország nincs köztük.

9. A magyar tervről nagyjából senki nem tud semmit.

Annyi biztos, hogy az eredeti – szakmailag is borzasztóan gyenge, és politikailag is elfogadhatatlan – terv ma már tárgyalási alapnak is alig tekinthető. Ennek roncsaiból valakik valahol fabrikálnak valamit, de hogy mit, azt nem tudni. Erről a tervről természetesen semmilyen, hangsúlyozom SEMMILYEN konzultáció nem folyik senkivel.

10. Magyarország történetének egyik legnagyobb pénzügyi támogatási csomagjáról

egy átláthatatlan, pillanatonként 180 fokos irányváltást hozó, a stratégiai szakmai megfontolások érvényesítését és a megfelelő társadalmi konzultációt eleve kizáró kaotikus kapkodás keretében döntenek. Ebben a tervben az lesz benne, ami éppen eszükbe jutott, és át tudnak nyomni a Bizottságon. Sem távlati irány, stratégia, sem a magyar helyzettel és fejlesztési tervekkel megteremtett koherencia, sem a válság tényleges hatásaira való reagálás, sem a magyar gazdaság 21. századi, fenntartható és digitális pályára állítása nem fogja részét képezni.

11. 5800 milliárd forintról nagyjából olyan színvonalon és felkészültséggel döntenek, mintha egy cserkészcsapat házipénztára volna

Magyarország felzárkóztatásának és a magyar gazdaság versenyképes, fenntartható pályára állításának talán a legnagyobb lehetősége dilettáns, alkalmatlan, a politikai akarnokságon kívül semmire nem jó emberek kezén a szemünk láttára semmivé porlott.

Forrás

Hahó, ellenzék! Orbán törvényesítette a közvagyon ellopását!

Közpénzek és közerkölcsök - Itt van-e a bojkott ideje?

Karácsony Gergely 249 magyar és lengyel önkormányzat közösen követeli: ha a kormányaink lemondanak róla, az önkormányzatok kapják az EU-s helyreállítási alap forrásait!

Megjött az első „eredménye” Orbán Viktor és lengyel barátai izmozásának amivel igyekeztek megzsarolni az Európai Uniót. A többi ország megkerüli a két renitens kormányt, ezzel nagyon nehéz helyzetbe hozva nemcsak őket, de  országaik polgárait is. 

Az Európai Bizottság kész megkerülni a magyar-lengyel vétót

Brüsszel készen áll arra, hogy elvágja Magyarországot és Lengyelországot a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alaptól az uniós költségvetési csomag megvétózása miatt, azaz nélkülük állítsa fel azt, figyelmeztette a két ország kormányát Johannes Hahn az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa.

Johannes Hahn a Financial Timesnak adott interjúban megerősítette: a testület jogászai azonosították azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg lehet kerülni a vétót. Szerinte a két ország nem lesz képes blokkolni a helyreállítási alapot. Hozzátette:

„ha mégsem vonják vissza vétójukat, azzal saját polgáraiknak ártanak, hiszen jelentősen csökkenni fog a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége.”

Az Európai Központi Bank számításai szerint a két ország GDP-je három százalékának megfelelő összeget kaphatna a helyreállítási alapból. Ha fenntartják a vétót, elesnek ettől, ráadásul nem kapnának kohéziós pénzeket az új projektekre (mint ahogy a többi tagállam sem) az uniós vészköltségvetés életbe lépése miatt.

A bizottság becslései szerint az egyezség elmaradása esetén összesen 20-30 milliárd euróval csökkennek majd az uniós kifizetések a jövő évben, ami különösen rosszul érintené a kohéziós pénzek legnagyobb haszonélvezőit. Budapestnek és Varsónak saját polgárai érdekeit kellene előtérbe állítania, különben mindenki veszíteni fog, mondta Hahn.

<<FRISS HÍREINK!>>

Nem kevés forog kockán

A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.

A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség – főleg az Európai Parlament nyomására – szigorította.

(Olvassa el a teljes cikket a privatbankar.hu oldalon!)